Manőver

Fotó: Fazekas István

Sajnos az általános vélekedéssel ellentétben még az sem elegendő, ha már levezettünk néhány száz, vagy akár százezer kilométert baleset nélkül. A balesetmentesség nem azonos azzal, hogy valóban tudunk vezetni. Csupán arra utal, hogy addig valami oknál fogva nem kerültünk olyan helyzetbe, amit ne oldottunk volna meg valamilyen módon. Ez tehát könnyen jelentheti azt, hogy magunkat mentettük, míg másokat belesodortunk a veszélybe. Többségünk még soha nem került igazi vészhelyzetbe, vagy ha mégis, a szituációk sokszínűségét és a bennük rejlő veszélyt nem szabad alábecsülni.

Szerencsére van mód és lehetőség arra, hogy megismerkedjünk saját reakcióinkkal, gyorsaságunkkal, autónk alapvető tulajdonságaival és más olyan hasznos információval, ami meghatározza, hogy milyen higgadtan és tudatosan viselkedünk, valamint, hogy pontosan mérjük-e fel a szituációt.

Ma már jó néhány pálya kínál ilyen szolgáltatást az érdeklődőknek, de akinek nincs lehetősége ezeket a szolgáltatásokat igénybe venni valamilyen oknál fogva az alapvető ismeretek elsajátítására egy üres „parkoló“ (forgalom elől elzárt terület!) vagy más aszfaltozott felület is megteszi.

Fékezés

Fotó: Fazekas István

Az egyik legalapvetőbb dolog, amivel az emberek nincsenek tisztában az a fékezés technikája. A vészhelyzetekben használatos vészfékezés még csak köszönő viszonyban sincs azzal, ahogy a hétköznapi forgalomban egy lassító fékezést hajtunk végre. Ha nem taposunk bele kellő gyorsasággal és erővel a fékpedálba, akkor súlyos métereket veszítünk el ahhoz mérten, amire az autónk képes lenne. Ezt a mozdulatot leginkább úgy tudnám leírni, mintha hirtelen bele rúgnánk a pedálba annyi eltéréssel, hogy ezt a nyomóerőt fenn is kell tartanunk, amíg a helyzet megkívánja. Ha lassan nyomjuk be a féket, akkor is ki tudjuk hozni belőle a maximális fékerőt, csak legalább háromszor annyi időt vesz igénybe, ami több autóhosszal nagyobb fékutat eredményez. Az erő, ami két-három autóhosszal tovább sodor minket elegendő arra, hogy totál károssá zúzza autónk orrát.

Vízfalban a Lamborghini

A gördülés tudománya

Nem árt összehasonlítani a fékút hosszát azonos sebességnél a vizes és száraz felületen egyaránt. A számvetés soha ne maradjon el! Azt tapasztaltam amire számítottam, jobb, esetleg rosszabb? Ha tovább nehezíthetnénk a helyzetet, azt is megvizsgálhatnánk, milyen az amikor vizes kockaköves, vagy havas, jeges útnak megfelelő tapadású felületen kell megállnunk. (Erre csak célirányos pályán van lehetőségünk.) Ilyenkor nem ritka, ha 4-5-ször hosszabb úton tud csak megállni autónk ahhoz képest, ahogy azt a száraz aszfalton tette. A valóságban is könnyen kerülhetünk ilyen helyzetbe, hiszen nyáron egy nagy záporban a Hungária útról rákanyarodva a Tökölire, egy pillanat alatt a téli tapadási viszonyok közé toppantunk a nyári gumikkal. Míg vizes aszfalton viszonylag jól tapad és lassul az autónk, addig a vizes kockaköves út, úgy csúszik mint a jég és ennek megfelelően a fékút 50 kilométer/órás tempónál akár 80-100 méter is lehet. Hányan alkalmazkodunk a megváltozott viszonyokhoz és tartunk nagyobb követési távolságot?

A lassulás mellett az irányíthatóságot is célszerű megtapasztalni. Ha a magunk urai vagyunk, ehhez nincs másra szükségünk, mint néhány bójára, melyeket különböző módokon elhelyezve szimulálhatunk sávelhúzást hirtelen kerülő manővert, vagy bármilyen más helyzetet, aminek a megoldása kérdést vet fel bennünk. Ha nem hivatalos pályán ismerkedünk a határainkkal, az ilyen gyakorlatok elkezdése előtt mindig győződjünk meg néhány dologról. 
Legyen kellő helyünk az autó megállítására a gyakorlat sikertelensége esetén is. 
Ne legyen más jármű a közelben aminek nekiütközhetünk.
A gyakorlatokat 30-50 kilométer/óránál nagyobb sebességgel ne végezzük, ha nehezíteni szeretnénk, tegyük szűkebbé a bójakiosztást, ez megfelel annak, mintha gyorsabban érkeznénk. 
Legyünk biztosak abban, hogy gyalogosok, illetve más áthaladó forgalom nincs a kiszemel területen.
Figyeljünk a csatorna fedelekre, padkákra, oszlopokra és más tereptárgyakra. (Tudnunk kell, amíg az autónknak lehetősége van a csúszásra, nem fog felborulni. Ha megakadnak a kerekek, akkor csak egy pillanat műve az egész!)

Fékezés

A gördülés tudománya

A különböző kerülő manőverekkel azt tudhatjuk meg, hogy autónk hogyan viselkedik, amikor a szokásosnál agresszívebb, nagyobb kormánymozdulatokat végzünk. Hajlamos-e a túlkormányozottságra, vagy minden esetben alulkormányozott és az orrát tolja a kanyar külső íve felé. Ezekkel a kis játékos feladatokkal nagyon sokat tudhatunk meg lélekjelenlétünkről és a fizikai erőhatásokról. Ehhez hasonló tesztet minden gumicsere esetén és évszakváltások alkalmával célszerű elvégezni.

Természetesen az a legjobb és legbiztonságosabb megoldás, ha ilyesmit az ország valamelyik vezetéstechnikai centrumában végzünk, hiszen ott megfelelő szakmai felügyeletet, segítséget és esetenként válaszokat is kaphatunk kérdéseinkre. Ha erre nincs módunk és kellő képen körültekintőek vagyunk a biztonsági előírásokat illetően, akkor más a célnak megfelelő, forgalom elől elzárt pályán is elvégezhetjük. Az eredmények és tapasztalatok meglepőek lesznek és nagyon jól hasznosíthatóak a hétköznapi vezetésben. 


Stevie A. E. Kala