szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A cégautó szerepe Magyarországon – akárcsak Európának ezen a felén általában – kicsit más, mint a Lajtán túl: a cégek és a munkavállalók itt egyaránt valamivel többet akarnak kifacsarni belőle, s némileg másként is kezelik, mint ott.

Csaknem 300 ezerre nőtt Magyarországon a cégautók száma 2007-ben, évről évre átlagban csaknem 60 ezret helyeznek forgalomba: a személyautók csaknem 9 százaléka cégautó. Más országokhoz képest gyorsnak mondható a céges autópark növekedése: a Központi Statisztikai Hivatal összesítése szerint a cégautók száma 2003 óta 50 ezerrel, mintegy a negyedével nőtt.

A GfK Hungária 2007-es felmérése szerint a cégek átlagosan kevesebb mint ötöde fektetne be cégautóba 2008-ban (a GfK-kérdés szerint „a következő 12 hónapban”). A nagy cégek körében többen invesztálnának cégautóba, mint a kisebbek, s Budapesten is nagyobb a cégautó-befektetési kedv, mint vidéken. Összhangban a flottaberuházási hajlandósággal, az agrárvállalkozások kívánnak a legkevésbé cégautót vásárolni, illetve szánnák rá magukat a cégautóhoz kapcsolódó bármilyen beruházásméretű kiadásra.

A Mercer tanácsadó cég főleg multinacionális érdekeltségű hazai cégek körében végzett felmérései azt mutatják, hogy bár enyhén növek-szik, évek óta tulajdonképpen 90 százalék körüli azon társaságok aránya, amelyek cégjárművet adnak alkalmazottaiknak. A cégesautó-juttatási gyakorlatot más-más vállalati körben kutató felmérések, jelentések 2007-re egyöntetűen hasonló, 90–100 százalék közötti arányokat jeleznek, egyébként nem csupán Magyarországon. A kelet-európai országokban kicsit gyakrabban élnek a béren kívüli juttatás cégautóformájával, mint a kontinens nyugati felén, bár az is igaz, hogy például a németországi cégek a kelet-európaiakéhoz hasonló aránnyal szerepelnek.

A cégautó egész Európában fontos béren kívüli eszköz a munkavállalók ösztönzésére, megtartására: gyakorlatilag minden felmérésben az elsők között van a céges jóléti juttatások körében, szemben például az USA-ban tapasztalható gyakorlattal. A Hewitt humántanácsadó cég 2007-ben Magyarországon ugyanúgy az első helyre mérte, mint a PricewaterhouseCoopers, de különösen cégvezetői, felsővezetői szinten vezet a cégautó például a Mercernél és a Kienbaum–DUIHK-nál is.

Cégautó-kategóriák

 Státusautó (status need). Presztízsautó, a vállalatok felsővezetőinek jár. Rendszerint felsőközép-kategóriás vagy nagyautó, reprezentációra.

Munkaautó (work need). A klasszikus cégautó. Munkavégzéshez vásárolják, rendszerint a területi képviselőknek, ezek vezetőinek, a kereskedő alkalmazottaknak.

Csomagautó (market need). Kevésbé kötődik a cég tevékenységének végzéséhez vagy imidzséhez, leginkább béren kívüli juttatás (azaz a kompenzációs csomag része, mint például az ebédjegy).

Összességében úgy tűnik, a középső beosztási szintektől fölfelé minden cégcsoportnál gyakoribb ösztönző, mint a vállalat étkezési hozzájárulása vagy például a céges mobiltelefon, holott azok jóval kisebb értékűek, mint egy autó, vagyis ahhoz képest elenyésző terhet jelentenek a cégeknek. Ez megfordítva azt jelenti, hogy a munkavállaló által használható cégautóban megtestesülő jövedelem jóval nagyobb, mint amennyi a többi béren kívüli juttatással megszerezhető. A cégek gyakorlata nem egységes ugyan, de a felmérések szerint több mint felük magára vállal a cégautó működtetésével kapcsolatos minden költséget (kifizeti például a benzint, a javításokat, a kötelező szervizeket), de legalább a benzinszámlát fedezi, s ennél is nagyobb arányban engedik a céges autót használó munkavállalóknak a magánhasználatot is.


Nálunk csúcsösztönző a cégautó (Oldaltörés)


© Stiller Ákos
Az Eurostat statisztikáiban országonként és státuscsoportonként kimutatott kereseteket összevetve a cégautók beszerzési árával (erről egyebek között a Hay Grouptól, a Kienbaum–DUIHK-tól, a PricewaterhouseCooperstől, a Watson Wyatt-től is kaptunk adatokat), azt lehet mondani, hogy Nyugat-Európában hat-nyolc hónapi fizetéssel ér fel a cégautó, Kelet-Európában viszont, így Magyarországon is, ennél jóval több idő alatt szerezhető meg, méghozzá – beosztási szintenként eltérően – legalább két-három évi keresettel. Magyarországon a cégek a legtöbb kutatás tanúsága szerint átlagban négyévente cserélik az autóikat, szemben a nyugat-európai gyakorlattal, ahol 2007-re általánossá vált a három év utáni csere.

A cégautó magáncélú használatát Magyarországon a Mercer adatai szerint a cégek négyötöde engedi, ami a többi országban tapasztalt gyakorlattal összevetve nem számít magasnak. Némileg kisebb arányt, 71 százalékot mért a Hewitt, magasabbat, 93 százalékot a PricewaterhouseCoopers, a Hay Group tapasztalata szerint pedig a vezetők és a felsővezetők körében a cégek 90 százaléka fizeti a magánhasználattal fogyasztott benzint (vagyis e körben magasabb a magánhasználat engedélyezésének aránya, az alsóbb beosztásokban viszont alacsonyabb).
Magyarországon 2003 és 2006 között évi átlagban 29 ezer szervezet fizetett a cégautó magánhasználata miatt adót, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) adatai szerint 2003-ban 12 milliárd forintot, a cégautóadó 2004-es emelését követően pedig évi átlag-ban 24-25 milliárd forintot (2007-ről még nincs összesítés). A magánhasználatot terhelő eho a cégautóadó 25 százaléka, így 2006-ban a cégautók után összességében körülbelül 30 milliárd forint adó folyhatott be az államkasszába.

A cégautóadót fizetők mintegy háromnegyede jogi személy (vagyis tulajdonképpen gazdasági társaság), közel ötöde nem jogi személy vállalkozás, az egyéb gazdálkodási formációk, köztük az egyéni vállalkozók részaránya az adót fizetők között mindössze 6 százalék.

Cégautós paradicsomok (Oldaltörés)



Magyarországon Csomád és Tüskevár a cégautó-paradicsom: 2007-ben ugyanis e két településen jutott a legtöbb forgalomba helyezett cégautó egy lakosra (a főváros például a közelükbe sem jön). A Pest megyei Csomádon 1036 lakosra 1482 cégautó jutott, a veszprémi Tüskeváron 599-re 346, de a Datahouse adatai szerint Csomád már 2001-ben előkelő helyen állt (830 cégautóval). Nem véletlenül: a forgalomba helyezési statisztikák ugyanis a kereskedők által forgalomba helyeztetett autókat is tartalmazzák (függetlenül attól, hogy azokat eladták-e), s Csomádon székel a Chevrolet egyik márkakereskedése, Tüskeváron pedig a FoxRent tart fenn bérautó-kölcsönző telephelyet. Ez viszont talán összefügg azzal, hogy a két település önkormányzata nem szed iparűzési adót.

A különleges esetektől eltekintve a cégautók eloszlása nagyjából az ország területi fejlettségi egyenetlenségeit tükrözi. Az alacsonyabb kategóriás autók a keleti országrészekben vezetik a 2007-es statisztikát, s még inkább ezt tapasztaljuk, ha az első három márkát nézzük (térképünket a HVG Cégautó különszámban találja). A forgalomba helyezett autók száma is regionális fejlettségi eltérésekhez igazodik, a hazai települések mintegy felén egyáltalán nem „újítottak” 2007-ben cégautót, s e települések szintén a keleti, illetve a délnyugat-dunántúli kistérségekben koncentrálódnak.

A márkák viszont e körben nem mindig felelnek meg az általános tendenciáknak: azokon a településeken, ahol csak egy vagy két cégautót helyeztek forgalomba, az új cégautó gyakran igényes jármű. 2007-ben új céges Bentleybe, Daimlerbe, Hummerbe, Jaguárba, Lotusba, Lamborghiniba, Maseratiba például nem is ültek máshol, csak ott, ahol ezek valamelyike volt az egyetlen márka.

A HVG által megkérdezett vállalati vezetők az autómárka kiválasztásának legfontosabb szempontjaként nem a gépjárművek árát, hanem az ár–érték arányt nevezték meg – a Hay Group 2007-es felmérése szerint ez a cégmegközelítés mondható általánosnak –, továbbá a gazdaságos és megbízható üzemeltetést, mondván, hiába olcsó egy jármű, ha magasak például a karbantartás költségei.

Mit és mennyiért vesznek a vezetői autót a cégek? (Oldaltörés)



© Stiller Ákos
A magyarországi nagyvállalatok talán ezért is zömmel német márkákat választanak, s autóparkjaik másik jellemzője, hogy három-négy autómárkából állnak. A német márkák egyébként nem csak Magyarországon elsők főleg vezetői körökben. A Mercer 2007-ben végzett felmérése szerint Ausztriában, Csehországban, Nagy-Britanniában, Lengyelországban, Németországban, Szlovákiában és Magyarországon is a cég-vezetők leginkább Audival (A6-ossal, A8-assal) járnak, csak a britek lógnak ki az Audi-sorból, ott 2007-ben a cégvezetők legnépszerűbb cégautója a BMW volt. A vállalati második-harmadik vezetői vonal, a felsővezetők, menedzserek és az értékesítési szakemberek cégautói között már jobban előfordul más nációbeli márka is, a Ford és a Toyota, s természetesen Csehországban, illetve Szlovákiában a Skoda, de a német márkák, kiegészülve a Mercedesszel, Opellal, Volkswagennel, itt is a leggyakoribbak között vannak. Hasonlót mutatott ki a Hay Group is: vezetői szinten a Ford került be a német márkák közé, a középvezetőknél a Skoda, a Peugeot, az alsóbb vezetői beosztásokban a Renault, az értékesítőknél pedig a Suzuki is.

A szintén nagyvállalati körben felmérést készítő Watson Wyatt 2007-ben hasonló eredményre jutott Magyarországon, ők úgy találták, osztályvezetői szinten, területi képviselőknél és kereskedőknél az 1,6 literes, benzines Ford Focus a leginkább bevett jármű, rangban ezt az Opel Astra követi, harmadik a Toyota Corolla. Ezt erősítette meg érdeklődésünk a Szerencsejáték Zrt.-nél is: ott a Volkswagen-csoport modelljeit használják, az igazgatók és igazgatóhe-lyettesek VW Jettát, illetve Borát kapnak, a vezérigazgató felsőkategóriás Audit, a vezérigazgatóhelyettesek szintén Audit vagy VW Passatot. Ugyancsak Audikat és Passatokat használhatnak a Tv2 vezetői is.

A topmenedzserek autópalettája mégsem egysíkú, annál is kevésbé, mert a legtöbb cégnél a felső vezetőknél sokkal gyakoribb, mint az alsóbb beosztásoknál, hogy maguk választhatnak autómárkát. A Watson Wyatt 2007-es felmérése szerint tízből nyolc beleszólhat, hogy milyen márkába üljön, ugyanez a lehetőség az alsóbb irányítói szinten dolgozóknak csak a harmadát, felét illette meg. A PricewaterhouseCoopers szerint is tíz cég-, illetve felsővezetőből nyolc-kilenc befolyásolhatta a márkaválasztást, a Hay Group vizsgálta cégeknél 74 százalék adott lehetőséget arra, hogy a vezetők – egy bizonyos értékhatárig vagy listáról – megválaszthassák autójuk típusát és felszereltségét, a szakértőknek viszont csupán 31 százaléka tehette meg ugyanezt.

Felsővezetői autóra a Watson Wyatt 2007-es adatai szerint átlagosan 8 millió forintot, vezérigazgatóira átlagosan 11 millió forintot költöttek 2007-ben a nagyvállalatok. A PricewaterhouseCoopers kimutatásából az is kiderül, mekkora a szórás: cégvezetői autóra 5–25 millió forintot költöttek a cégek, felsővezetőire 2–14 millió forint között, míg az értékesítői járművek minimális 2 milliójával szemben már csak 7 milliós maximum áll.

További részletek a HVG Cégautó 2008 különszámban. Keresse az újságosoknál!

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
MTI Autó

Gondok az új fővárosi behajtási rendelettel

Vereczkey Zoltán, a Pest Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (PMKIK) elnöke szerint a fővárosi behajtási rendelet körüli problémák gyökere abban rejlik, hogy az M0-ás körgyűrű keleti szektora még mindig nem épült meg.

MTI Autó

Apeh: üzemanyagárak májusban

Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) hétfőn közzétette az adózók által elszámolható májusi üzemanyagárakat.

hvg.hu Autó

Lecserélik a szolgálati Audikat

Tíz új autót vásárol az Országgyűlés Hivatala mintegy 62 millió forintért – írja a Napi Gazdaság a hivatal weblapján közzétett szerződésekre hivatkozva.

MTI Autó

Motoros mentősök az autópályákon

Újraindul az autópályák mellett működő motoros mentőszolgálat, így keddtől október végéig a mentőorvos szükség esetén a lehető leggyorsabban juthat el egy-egy baleset helyszínére.

Van rosszabb a világjárványnál, legalábbis George Clooney legújabb filmjében

Van rosszabb a világjárványnál, legalábbis George Clooney legújabb filmjében

És akkor az adómentesség lehet az új rezsicsökkentés

És akkor az adómentesség lehet az új rezsicsökkentés

Amatőr módon módosított gyalázkodó képpel gratulál a katonai elitképzéshez Orbán Gáspárnak a győri Fidesz

Amatőr módon módosított gyalázkodó képpel gratulál a katonai elitképzéshez Orbán Gáspárnak a győri Fidesz