Az egyetem két hallgatója és egyik professzora 2010-ben vágtak bele a projektbe, és egy ötgallonos vödörbe gyűjtötték az egyetem kampuszán működő kávézóból a zaccot. Háromlépcsős módszerrel állítottak elő bioüzemanyagot. Először kivonták az olajat a zaccból, majd a triglicerideket biodízellé alakították. A zaccot megszárították és a biodízel tisztítására használták. Utolsó mozzanatként pedig elégették a hátramaradt zaccot, hogy a tüzelhető biomasszához hasonló alternatív energiaforrást nyerjenek.
Az előzetes eredmények szerint a felhasznált kávézacc olajtartalmának aránya 8,37 és 19,63 százalék között mozgott, és a kávéolajból nyert biodízel megfelelt a nemzetközileg érvényes minőségi követelményeknek. A módszer kevésbé hatékony, mint a hagyományos finomítási eljárások, ugyanakkor a költségek szempontjából ígéretes lehetne. A jövőbeli kutatások a kávézaccból nyert aktív szén tisztítási hatékonyságának javítására fókuszálnak majd.
A fosszilis dízelhez képest a tisztább égésű biodízel kevesebb szén-monoxidot, szénhidrogént és lebegő részecskéket bocsát ki. Csak az Egyesült Államokban évente több mint egymillió tonna kávézacc termelődik, amely általában a szeméttelepeken köt ki.
A kutatók szerint módszerük nemcsak a szeméttelepek nagy területeit szabadítaná fel, de olyan biodízel előállításának lehetőségével kecsegtet, amelyet nem a táplálékforrásként is jelentős kukoricából és szójából nyernek, hanem más természetes anyagból – olvasható a ScienceDaily című ismeretterjesztő hírportálon.
