szerző:
hvg.hu

Statisztikák szerint egyre nehezebb megúszni a bliccelést, mégis a megbüntetettek fele egyáltalán nem vesz e-matricát. Igaz, ezek túnyomó részt külföldiek.

Az előző évhez képest 2016-ban jelentősen nőtt a bliccelő autósok ellen indított pótdíjas eljárások száma Magyarországon. Az érvényes jogosultság nélküli úthasználatért tavaly mintegy 731 ezren kaptak büntetést, 215 ezerrel többen, mint egy évvel korábban. A növekedés hátterében főként a magyar autópályák forgalmának erősödése és az ellenőrzési rendszer hatékonyságának folyamatos javulása áll.

Mobilkamerás adatgyűjtő egységei és fix ellenőrző pontjai segítségével a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. (NÚSZ) tavaly mintegy 303 millió esetben ellenőrizte az érvényes e-matricák meglétét a díjköteles úthálózat tekintetében. 2014-ben még csak 133 millió, 2015-ben pedig 208 millió alkalommal került sor ilyen jellegű adatgyűjtésre. Két évvel ezelőtt az e-matricás és az e-útdíjas rendszerek integrációja, míg tavaly elsősorban néhány új, fix kamerás ellenőrzési pont üzembe helyezése okozta az ellenőrzési események számának megugrását.

A NÚSZ 2016-ban közel 731 ezer esetben küldött pótdíjfizetési felszólítást a bliccelő autósoknak, ami mintegy 42 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi 516 ezret, és több mint 2,5-szerese a 2014-ben regisztrált 276 ezernek. A befizetett pótdíjak összege 2016-ban közel 5,8 milliárd forint volt, ami több mint kétszerese a 2014-es 2,6 milliárdnak, és 13 százalékkal haladja meg a 2015-ös értéket.

©

Annak ellenére, hogy gyakorlatilag kijátszhatatlan, a megbüntetett autósok közel fele egyáltalán nem vesz e matricát. A pótdíjas eljárás alá vontak második legnagyobb csoportjába (21,5%) azok az úthasználók tartoznak, akik csak a díjköteles gyorsforgalmi útra történő felhajtást követően vásárolnak jogosultságot.

A lista harmadik helyén a díjkategória tévesztők állnak. Örömteli fejlemény, hogy az előző évhez képest 2016-ban jóval kevesebben követték el ezt a hibát vásárláskor. Míg 2015-ben a NÚSZ 164 ezer ilyen esetet regisztrált, addig tavaly már csak közel 103 ezret, így a kategóriatévesztők aránya a pótdíjas eljárások számához viszonyítva 32-ről 14 százalékra esett vissza.

A pótdíjas eljárást kiváltó okok közé tartozik még a rendszám és a felségjel elírása, vagy a téves jogosultsági időtartam választása. Fontos tudni, hogy a fenti esetek egy részénél a pótdíjfizetési felszólítás kézhezvételét követően lehetőség van a korrekcióra és a büntetés elengedésére a megfelelő igazolások és dokumentumok birtokában és a jogszabályban előírt eljárási díj megfizetésével.

Német, román, osztrák (rendszámosok) a renitensek

Hazánk közlekedési tranzitország jellegéből fakadóan a külföldi járművek továbbra is magas arányt képviselnek a pótdíjas eljárások között. 2016-ban a NÚSZ több mint 205 ezer esetben rótt ki büntetést külföldi autósok terhére, az általuk befizetett összeg meghaladta az 1,3 milliárd forintot. A felségjelek alapján felállított nemzetközi rangsort vizsgálva a legtöbbször német, román és osztrák járművekkel bliccelnek a magyar utakon.

A bliccelések földrajzi elhelyezkedését nézve a legtöbb pótdíjas eljárás, mintegy 157 ezer eset a legnagyobb forgalmat lebonyolító M1 autópályához köthető, a második helyet az M7 (132 ezer) a harmadikat pedig az M0 autóút (122 ezer) foglalja el. Érdekes összefüggésre derül fény, ha a pótdíjas eljárások számát az adott útszakasz hosszához viszonyítjuk. Ezt a listát az M0 autóút vezeti, amelynek minden egyes kilométerére 7631 eset jut, a második és harmadik helyen az M4 (1159) és M85 (1032) autópályák találhatók, míg az abszolút első helyezett M1 (944) itt csak a negyedik helyre szorul.

Az M0 toronymagas első helyéhez nagyban hozzájárult, hogy 2016 elején mindkét díjköteles szakaszán 1-1 új fix ellenőrzési pontot helyeztek üzembe, aminek hatására több nagyságrenddel nőtt az ellenőrzési események száma. Ezeken a helyszíneken 2015-ig kizárólag mobilellenőrzések zajlottak, amelyek alapján összesen 8541 pótdíjas eljárás indult. Ez a szám 2016-ban meghaladta a 122 ezret. A kiugróan magas bliccelési arány hátterében részben az áll, hogy az M0 autóúton az autósok korábban nem számíthattak folyamatos ellenőrzésre, részben pedig az, hogy a körgyűrű az M5 és az M4, valamint az M3 és a Megyeri híd között csak e-matricával használható. Erre mindkét esetben táblák is figyelmeztetik az autósokat.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Autó rovatának Facebook-oldalát.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!