Bújt az üldözött – a kedden elhunyt Makovecz Imre esetei a non-stop üldöztetéssel, a titkosszolgálatok ármánykodásával, a „központivá váló zsidókérdéssel” és azzal, hogy miért nem érthetik meg a homoszexuálisok az élet lényegét.
A szovjet titkosszolgálatnak Albert Camus francia író halálában játszott esetleges szerepéről szóló találgatások jelentek meg vezető európai lapokban.
Bibó István zsidókat mentett a második világháború idején, 1956-ban utolsóként hagyta el a Parlamentet, élete vége felé az ellenzéki mozgalmak egyik jelképe lett. Bibó élete röviden, hét pontban.
Napra pontosan ötvenöt évvel ezelőtt Egyiptom akkori elnöke, Nasszer ezredes bejelentette: államosítja a Szuezi-csatornát. Mindez katonai konfliktushoz vezetett Angliával és Franciaországgal, továbbá Izraellel. A szuezi válság ugyanakkor megpecsételte a később kitört 1956-os magyar forradalom sorsát is.
A kommunista sajtóban általában a sorok között kellett olvasni, és az elejtett megjegyzésekből lehetett a valós folyamatokra következtetni. Nem volt ez másképp Rákosi Mátyás leváltásakor sem, igaz, kissé nevetséges formában. Ugyanis ebben az esetben a sorok között „elrejtett” információ nyomtatott nagybetűkkel kiemelve szerepelt a szövegben: párthatározat „RÁKOSI MÁTYÁS ELVTÁRS FELMENTÉSÉRŐL”.
1956 nyarán adták át a Keleti-főcsatornát, amely Tiszalöktől kezdve a Tiszát és a Berettyót kötötte össze csaknem 98 kilométeren át. A kommunista pártlap, a Szabad Nép úgy ünnepelte az eseményt, mint hogy "átadták rendeltetésének" az ország hatodik leghosszabb folyóját.
Magyarország végzetes technológiai és technikai lemaradását jól szemlélteti, hogy míg 1956 nyarán nálunk a fertődi "kísérleti banán" pesti felbukkanása okozott szenzációt, Párizsban már a "gépíró nélküli írógépeket" tesztelték, vagyis mesterséges intelligenciát fejlesztettek.
Mementó-sorozatunk tavaszi összeállításában két évtized három különböző tavaszkezdetére tekintünk vissza. 1941 és 1956 márciusa nehezen indult, vészjósló hírekkel. Ezzel szemben 1961-ben egy nyugodtabb időszak kezdetének tekinthető – még az időjárás szempontjából is.
Bár győzelemnek indult, a líbiai példa óriási vereség a Nyugatnak. Éppen úgy, ahogy az az 1956-os magyar forradalommal történt: ráadásul látszólag ismét a világtörténelem eseményeinek véletlen egymásra torlódása alakítja szerencsétlen irányba a történéseket - olvasható a Véleményvezér blogon.
Egyes vélemények szerint a magyarországi 1956-hoz hasonlítható a líbiai felkelés és a nyugat tétlensége - írta blogjában a Financial Times vezető szemleírója, aki szerint ugyanakkor a líbiai beavatkozás is komoly dilemmákat vetne fel.
Nyikita Szergejevics Hruscsov megítélése máig nagy viták tárgya: ő számolt le a sztálinizmussal a Szovjetunióban, de aztán bele is bukott ebbe a kísérletbe, illetve abba, hogy maga sem volt mentes az önkényeskedéstől. 1956 februárjában mindenesetre történelmi jelentőségű, de titkos beszédet mondott a szovjet állampárt kongresszusán.
A Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusán, 1956 februárjában három fontos és új hangvételű beszéd is elhangzott. Az első kettő nyilvános volt, Hruscsov és Mikojan tartotta, a harmadik - a Sztálint igazán leleplező - titkos. Világszerte ez a harmadik, szintén Hruscsov által elmondott szónoklat vált ismertté, miközben a történelem alakulásából jól látható, inkább az első két beszédre, na meg talán a „plusz egyre”, a sztálinista Molotov egyik felszólalására kellett volna például a magyaroknak is jobban figyelniük 1956-ban.
