szerző:
Szegő Iván Miklós
Tetszett a cikk?

1956 nyarán adták át a Keleti-főcsatornát, amely Tiszalöktől kezdve a Tiszát és a Berettyót kötötte össze csaknem 98 kilométeren át. A kommunista pártlap, a Szabad Nép úgy ünnepelte az eseményt, mint hogy "átadták rendeltetésének" az ország hatodik leghosszabb folyóját.

„Jaj, lelkem, galambom, ránk jött az özönvíz! Ki látott már ilyet, hogy víz álljon a tengerin, meg a répán? Jaj, hogy miért is kellett azt a gödröt ásni a falu végén? Biztos azért tört ránk most ez a tenger. Az a hosszú gödör, az az oka mindennek” – így panaszkodtak a Szabad Népnek 1956 nyarán a „bihartordai vénasszonyok” (a pártlap nevezte így őket) a hatalmas esőzések, viharok után.

S hogy mi volt az a gödör a falu végén? A Keleti-főcsatornáról van szó, amelyet 55 éve még külön, nagybetűvel írtak (Keleti Főcsatorna) Sőt, mi az, hogy csatorna?! A Szabad Nép, a kommunista pártlap egyenesen folyónak titulálta az átadáskor a 98 kilométer hosszú, Tiszalöktől Bakonszegig, a Tiszától a Berettyóig húzódó létesítményt.

„Az új folyó Tiszalöktől Bakonszegig 22 városnak és falunak, 90 termelőszövetkezetnek és 10 állami gazdaságnak adja éltető vizét. De nemcsak Hajdúban változtatja meg ’a természet rendjét’. A csatorna vize Szolnok, Békés és Csongrád megyébe is eljut. Sőt, a Tiszalöki duzzasztómű úgy fel tudja emelni a Tisza vizét, hogy a folyam egész felső folyása Záhonyig hajózhatóvá válik” – írta 1956. július 13-án a pártlap.

Állandó harc

A kommunista pártok, rezsimek általában állandóan harcban álltak valamivel, valakivel: a széncsatát is megvívták (kibányászták a szenet), a hídcsatát is megnyerték (hidakat építettek) és persze a természetet is le kellett győzni. A Keleti-főcsatorna átadásának napján, július 14-én így írt a Szabad Nép, hangolva az aznapi rendezvényre: „Szálljon a mai ünnepen első gondolatunk az építők felé, akik immár öt esztendeje rekkenő hőségben és csikorgó hidegben, csontig hatoló szélben és kegyetlen hóviharban helyálltak, s a végeláthatatlan szabad pusztaságon egyre délebbre terelték a Tisza vizét. Harcban álltak a természettel – és harcban mindazokkal a nehézségekkel, amelyeket nemegyszer a helytelen munkaszervezés, vagy egy-egy késve érkezett gép, anyag, akárcsak egyetlen alkatrész is okozott.”

A Keleti-főcsatorna
©

A Kossuth-díjas kotrómester ígérete

Gyükér Barna kotrómester a bakonszegi ünnepségen beszédében újabb célokat tűzött ki: „Ünnepélyesen megígérjük, hogy minden erőnkkel tovább folytatjuk ezt a munkát, amelyet úgy megszerettünk, s megépítjük a Nyugati Főcsatornát, majd a tiszaburai és a szegedi vízlépcsőt és csatornahálózatot is.”

Igen, Gyükér Barna rátapintott a lényegre (csak nem mondta el): ugyanis nemcsak az általa ígért beruházások jelentős része késlekedett vagy maradt el a mai napig, hanem a Szabad Nép kevésbé feltűnő helyen közölt ismertetése szerint éppen az volt a baj a Keleti-főcsatornával, ami a többi megalomán kommunista beruházással: a kapcsolódó létesítmények nem nagyon készültek el a grandiózus főépítmény átadására.

"A fő és mellékcsatornákon összesen mintegy 430 kilométeres hosszúságban hajók, dereglyék és pontonok is közlekedhetnek majd” – bizakodott a lap. Ám gyorsan kiderült, hogy sok helyen egyáltalán nincsenek még a mellékcsatornák, vagy ha megvannak, akkor hiányoznak a szükséges átereszek, zsilipek és más berendezések, így továbbra is iszonyú drága maradt a locsolás a környéken. Arról nem is beszélve, hogy a 98 kilométeres csatornából 10 kilométeres szakaszon még csak fél szélességben, tehát nem 40, hanem 20 méteres szélességben készült el a „hortobágyi sziket” átszelő létesítmény.

A főcsatorna egyébként egy hatalmas beruházás-sorozat részét képezte: az első ötéves terv során a Tiszalöki Duzzasztómű 1954 májusában készült el. A Keleti Főcsatornát 1954 tavaszán Tiszalöktől Hajdúszoboszlóig, egy évre rá Tetétlenig helyezték üzembe, majd 1956 nyarán készült el egészen a Berettyóig, Bakonszegig.

Híd a főcsatornán
©

Nem épült harmadik vízlépcső

Akárcsak Gyükér Barna, a Szabad Nép is ígérte: „A tiszalöki vízlépcső után elkezdjük majd Tiszaburánál a második, Csongrádnál pedig a harmadik tiszai vízlépcső, duzzasztómű, erőmű és öntözőrendszer kiépítését is. A Tisza e hatalmas méretű csatornázása útján kereken egymillió holdról (hazánk egész szántóterületének több mint tíz százalékáról) véglegesen elűzzük az aszály fenyegető rémét”. A pártlap azzal is kecsegtetett: „elsőrendű hajóúttá tesszük a Tisza egész magyarországi szakaszát.”

Bár ez papíron megvalósult, a valóság más képet mutat: az 1996-ban kiadott, Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza című kötetben szerepel egy térkép, amelyet Erdősi Ferenc szerkesztett. Ebből kivehető, hogy a Tiszán végül is a tiszalöki vízlépcsőn után Kiskörénél létesült ugyan 1973-ban még egy vízlépcső. Ám a harmadik ilyen létesítményt hiába is keresnénk a Tiszán. Szegednél már nem is jelez az 1996-os térkép újabb tervezett vízlépcsőt, Csongrádnál, a Körös torkolatától nem messze viszont igen.

Nem az igazi a tiszai hajózás

Ami a teljes hosszában hajózható Tiszát illeti, itt csak az a kérdés, hogy – mivel? Kajakkal, kenuval ma is lehet túrázni a folyón, de mondjuk Duna-tengerjáró hajókat nem nagyon láthatunk a Tisza egész hosszában.

A már idézett gazdaságföldrajzi kötet szerint Magyarország állandóan hajózható belvízi útjainak hossza 1302 kilométer, ennek 40 százalékát, 521 kilométert a Duna tesz ki, a Tiszán 443 kilométer hajózható (34 százalék). Ám a valóságban – és a Perczel György szerkesztette 1996-os kötet szerint is – egyre több az aszályos év, sokszor alacsony a vízállás, így a Tiszán sem használhatók ki a hajók, uszályok teljes kapacitása.

Manapság már nem új vízlépcsők, inkább tározók épülnek a Tiszán

Hiányzik ugyanis egy harmadik vízlépcső, persze csak a hajózás szempontjából, mert ökológiailag természetesen ez nem szükséges létesítmény. Ugyanakkor az is igaz, hogy a főbb szállítási útvonalak ma Magyarországon nem a Tisza vonalában húzódnak, hiszen az ipari és kereskedelmi áruk nem észak-déli irányban forognak, hanem délnyugat, északnyugat, illetve még esetleg észak-északkelet felé hagyják el az országot, illetve ezekből az irányokból érkeznek hozzánk.

És mi lett a Keleti-főcsatornával?

Ami pedig a Keleti-főcsatornát illeti, az 1954-ben megépült tiszalöki vízlépcsőtől induló vonalon Tiszavasváriban 1958-ban készült el egy duzzasztómű hajózsilippel. Ugyanakkor a csatornára tervezett három másik ugyanilyen zsilipes duzzasztómű csak az 1996-os könyv tervei között tűnik fel. Vagyis a Keleti-főcsatorna nem lett az év egészében hajózható vízi útvonal.

Végül idézzük fel a Szabad Nép tudósítását a Keleti-főcsatorna átadásáról, a zsilip megnyitásának pillanatairól! A harc, a küzdelem jegyében fogant ez a cikk is 1956. július 15-én: „elkövetkezik a nagy pillanat. Dégen Imre, országos vízügyi főigazgató engedélyt ad a csatorna üzembe helyezésére. Felhangzik az Internacionálé magasztos dallama. Székely Antal főgépész és Csige János gépész, a Vízműépítési Vállalat dolgozói felhúzzák a két zsilipet. Csikorognak a fogaskerekek, s a Kelet Főcsatornából megindul a Tisza vize a Kék Kálló felé. Fortyog, örvénylik, kavarog a víz a zsilipkapu alatt, mintha a régi patak: a Kék Kálló szembe akarna szállani az ember akaratával. De a zsilipeken át rendületlenül tör előre a szőke Tisza vize, s a természet hamarosan meghunyászkodik az emberi alkotás előtt. Az örvények elsimulnak, a hullámok lecsendesednek, s a Kék Kálló medre engedelmesen továbbszállítja az éltető vizet. A Keleti Főcsatornát, hazánk hatodik leghosszabb folyóját átadták rendeltetésének.”

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Szegő Iván Miklós Tech

Mementó '56: kísérleti magyar banán Pesten, beszédértő írógép Párizsban

Magyarország végzetes technológiai és technikai lemaradását jól szemlélteti, hogy míg 1956 nyarán nálunk a fertődi "kísérleti banán" pesti felbukkanása okozott szenzációt, Párizsban már a "gépíró nélküli írógépeket" tesztelték, vagyis mesterséges intelligenciát fejlesztettek.

Szegő Iván Miklós Tech

Mementó 56: a Petőfi Kör betiltása

A Petőfi Kör 1956 tavaszától a demokratikus törekvések "melegágya" volt, amit a kommunista vezetés '56 júniusáig tűrt meg. A Petőfi Kör legnevezetebb rendezvénye az úgynevezett sajtóvita volt, amelyen gyakorlatilag kimondták, hogy a szocialista rendszer rossz. A kört ezek után betiltotta a belügyminiszter, de a demokráciát követelő fiatalokat ezzel már nem lehetett megállítani.

Szegő Iván Miklós Tech

Tavaszi mementó: a Führer ígéretére várva

Mementó-sorozatunk tavaszi összeállításában két évtized három különböző tavaszkezdetére tekintünk vissza. 1941 és 1956 márciusa nehezen indult, vészjósló hírekkel. Ezzel szemben 1961-ben egy nyugodtabb időszak kezdetének tekinthető – még az időjárás szempontjából is.

Szegő Iván Miklós Tech

"A marxista szellem napvilága ragyog fel hétről-hétre"

1956 júniusában úgy tűnt, hogy Magyarországon a kommunista pártvezetés hagyja a demokratikus átalakulást. A Szabad Nép, a kommunista pártlap hatalmas cikket jelentetett meg a Petőfi Körről, amelynek vitáiról kifejezetten kedvező hangnemben, dicsérőleg nyilatkozott. Pár nap múlva azonban vészesen megfordult a politikai irányvonal, újra a sztálinisták vettek lendületet, és egy héttel később már felléptek a demokratikus kezdeményezések ellen.

Szegő Iván Miklós Tech

Három beszéd, amely megváltoztatta a XX. század menetét

A Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusán, 1956 februárjában három fontos és új hangvételű beszéd is elhangzott. Az első kettő nyilvános volt, Hruscsov és Mikojan tartotta, a harmadik - a Sztálint igazán leleplező - titkos. Világszerte ez a harmadik, szintén Hruscsov által elmondott szónoklat vált ismertté, miközben a történelem alakulásából jól látható, inkább az első két beszédre, na meg talán a „plusz egyre”, a sztálinista Molotov egyik felszólalására kellett volna például a magyaroknak is jobban figyelniük 1956-ban.

Szegő Iván Miklós Természet

Hatalmas viharokkal indult a nyár ötvenöt éve is

Ötvenöt évvel ezelőtt is rendkívüli volt az időjárás Magyarországon: a január enyhe, a február roppant hideg, majd márciusban áradások jöttek, júniusban pedig viharszezon és hihetetlen lehűlés következett: 1956. június 22-én például Pécsett egész nap a 10 fokot sem érte el a hőmérséklet.

Szegő Iván Miklós Tech

Mementó 1956: a titkos Hruscsov-beszéd

Nyikita Szergejevics Hruscsov megítélése máig nagy viták tárgya: ő számolt le a sztálinizmussal a Szovjetunióban, de aztán bele is bukott ebbe a kísérletbe, illetve abba, hogy maga sem volt mentes az önkényeskedéstől. 1956 februárjában mindenesetre történelmi jelentőségű, de titkos beszédet mondott a szovjet állampárt kongresszusán.

Itt a méregdrága BMW M5 CS, a gyártó eddigi legerősebb közúti modellje

Itt a méregdrága BMW M5 CS, a gyártó eddigi legerősebb közúti modellje

Eltűnt az SZFE Facebook-oldaláról a Pesti TV „libsiző” riportja

Eltűnt az SZFE Facebook-oldaláról a Pesti TV „libsiző” riportja

Harrison Ford 2 órát várt a koronavírus-oltásért, mert nem akarta, hogy az ismertsége előnyhöz juttassa

Harrison Ford 2 órát várt a koronavírus-oltásért, mert nem akarta, hogy az ismertsége előnyhöz juttassa