Az Alkotmánybíróság elutasította az ellenzéki képviselők kérelmét a kisadózó vállalkozók tételes adójáról (kata) szóló törvénymódosítás megsemmisítésére, részben mert nem elég meggyőzően érveltek, részben mert az Ab hatásköre az adókkal kapcsolatban korlátozott.
Egyesítették az ellenzéki képviselők utólagos normakontroll-kérelmét az MTA alkotmányjogi panaszával, de az Alkotmánybíróság így is három és fél évet ült az ügyön. A mulasztás megállapítása mellett azt ugyanakkor elutasította az Ab, hogy a törvény alaptörvény-ellenes lenne, és nem semmisítette meg azt.
Ez az a jogszabály, amely az Európai Bizottsággal történő megegyezés érdekében kiterjeszti a korrupciós ügyekben az állampolgárok jogát a büntető eljárás kikényszerítésére, és amely megjárta az Alkotmánybíróságot is. Keddtől hatályos.
A kutasok szerint a hatósági áras üzemanyaggal veszteséges működésre kényszerítette őket az állam, amit viszont törvény tilt.
Az Alkotmánybíróság egyhangúlag úgy döntött: nem Alaptörvény-ellenes, ha állampolgárok is felléphetnek korrupciós ügyek gyanúja esetén. Az október 3-án elfogadott törvényt maga az országgyűlési többség küldte felülvizsgálatra, de most már ki lehet hirdetni.
Az LMP szerint a kormány folyamatosan a rászorulókat hibáztatja a helyzetük miatt, saját felelősségét pedig tagadja.
Az Alkotmánybíróság így látja a helyzetet.
Ezért az Alkotmánybíróság érdemi vizsgálat nélkül visszautasította a panaszát, pedig a megbízott főszerkesztő még arra is hivatkozott, hogy a bíróság megfélemlíti a sajtót.
Az eljárás ráadásul már okafogyottá vált, hiszen B típusú kártyával a kifogásolt vizsgálat nélkül is be lehet menni a Fradi-meccsekre. Már öt éve.
A kormánypártok mellett a Momentum és a Jobbik frakciója is megszavazta azt az EU-s pénzek lehívása érdekében írt törvényt, amely a pótmagánvádhoz hasonlóan a hatóságok által „ejtett” kiemelt korrupciós ügyekben ad lehetőséget bárkinek a bírósághoz fordulni. Ám az Alkotmánybíróság még közbeszólhat – a beterjesztő kormány fordul hozzájuk.
A hétfői zárószavazás előtt benyújtotta a kormány azt a határozati javaslatot, amelynek érkezéséről a hvg.hu írt: ebben a kabinet saját maga által beadott, a vádkikényszerítés intézményét bevezető, egyik „EU-s pénzszerző” törvényjavaslatát támadja meg az Alkotmánybíróságon.
Normakontrollt kér az Alkotmánybíróságtól (Ab) a kormány a saját maga által benyújtott, az egyik “EU-s pénzszerző” törvénymódosítóra, a vádkikényszerítés új intézményét bevezető jogszabályra annak hétfői zárószavazása előtt – értesült a hvg.hu. A lépésre az Európai Bizottsággal egyeztetett módon kerül sor, ugyanis a kormány vállalta Brüsszel felé, hogy a törvényt benyújtja és elfogadtatja, de jogi aggályai miatt egyúttal határozati javaslatban maga kéri az Ab vizsgálatát.
A testület szerint félreérti a törvényt az, aki szerint a négyéves gyerekre vonatkozó kérést csak akkor lehet elfogadni, ha már hároméves korában is kérték a szülők az óvodába járás alóli felmentést. A törvény szövegét az Ab szerint szükségtelen megváltoztatni, csak a gyerek érdekének megfelelően kell értelmezni.
A kémkedésért elítélt volt jobbikos politikus nem jelent meg a Kúria előtt, az ügyvédje sem tudta elmondani, most hol van.
A Momentum elnöke szerint alkotmánysértő volt, hogy nem volt egyeztetés a törvényről, és a felkészülési idő is hiányzott az érintetteknek.
Újabb, ítélkezési gyakorlat nélküli alkotmánybíró kerülhet a Kúriára. Az igazságszolgáltatás csúcsszervei – csendesebben, mint Handó Tünde idején – Varga Zs. András elnök közreműködésével egyre inkább a politika szolgálatába állhatnak, és ezen még az EU-nak tett vállalások sem változtatnak.
Az áldozatok rokonai tiltakoztak az eutanázia ellen, szerintük a férfinak szembe kellett volna néznie tettei következményével.
Az érintettek éveket vártak a döntésre.
A testület arra hivatkozva szüntette meg az eljárásokat, hogy a bepanaszolt törvény már nem hatályos, a másfél évvel ezelőtt a helyébe lépett új pedig másról szól, ezért a panaszok okafogyottá váltak.
Értesüléseink szerint alkotmánybírónak jelölheti a Fidesz a 2018-as választási kampányban Orbán Viktort is megbírságoló Patyi András kúriai alelnök. Potenciális utódjának az útja is ki van kövezve.
