Az Alkotmánybíróság Schanda Balázs vezette tanácsa érdemi vizsgálat nélkül visszautasította a panaszt, arra hivatkozva, hogy annak az alkotmányos jogát sérthette volna a helyi népszavazás átmeneti tilalma, aki konkrét népszavazáson akart volna részt venni.
Az Ab teljes ülése kedden tárgyal az álláskeresési járadékról, de nem biztos, hogy rögtön dönt. Már úgy látszott, hogy nincs akadálya a Karácsony Gergely által kezdeményezett népszavazás kiírásának, majd két magánszemély az Alkotmánybírósághoz fordult.
Az Alkotmánybíróság Schanda Balázs vezette tanácsa érdemi vizsgálat nélkül utasította vissza a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) két panaszát olyan kúriai ítéletek ellen, amelyek jóváhagyták az egyház oktatási és szociális intézményeire igényelt támogatás megtagadását. Az indok: csak bevett egyházakkal köt az állam megállapodást, a MET pedig nem az.
Összesen három beadványt utasítottak vissza érdemi vizsgálat nélkül, pedig az egyik a Fidesztől érkezett.
Az Alkotmánybíróság a Transparency International civil szervezetnek adott igazat: nem lehet általánosságok alapján megtagadni a Farkas Flóriánt is érintő vizsgálat anyagainak kiadását. Az ügy most visszakerül a bíróság elé.
A fideszes Vitályos Eszter szerint probléma, hogy ellenfele, Buzinkay György olyan embert bízott meg képviseletével a helyi választási bizottságban, aki a kormányváltás mellett állt ki. Az Alkotmánybíróság szerint ez nem alkotmányossági kérdés.
A bíróság szerint továbbra sem egyértelmű a kérdés megfogalmazása.
Az Alkotmánybíróság kimondta: nem lehet arra hivatkozni, hogy egy évtizedekkel ezelőtti környezetszennyezésért felelős egykori vállalat megszűnése mentesítené az államot a felelősség alól.
A kutasok szerint a 480 forintos kis-, majd nagykereskedelmi üzemanyagár-korlát sérti azt a szabályt, miszerint hatósági árral senki sem kötelezhető veszteséges működésre.
A Juhász Miklós vezette tanács ezért megsemmisítette a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodát elmarasztaló kúriai végzést.
Az Alkotmánybíróság Schanda Balázs vezette tanácsa szerint ha egy képviselő a választókerületében szerepel, az akkor se kampány, ha az illető egyúttal jelölt is.
Az Alkotmánybíróság szerint a kötelező oltás nem eredményezett az indítványozók egészségügyi önrendelkezési jogába való aránytalan beavatkozást.
A testület szerint egy választási kampányban a tényállítások és a véleménynyilvánítások közötti határok kitolódhatnak, ezért a politikus akkor se marasztalható el, ha ellenfeléről súlyos vádakat hangoztat bizonyítatlanul. Egyedül Horváth Attila alkotmánybíró gondolja úgy, hogy a hamis tényállítás soha nem állhat a véleménynyilvánítás szabadságának védelme alatt.
Elutasította az Alkotmánybíróság a kormány „gyermekvédelmi” népszavazása elleni szülői panaszt.
Sérti a szükségesség és az arányosság elvét, de a munkabeszüntetéshez való jogot is a pedagógussztrájkot ellehetetlenítő kormányrendelet. Ezzel érvelnek a pedagógusszakszervezetek a rendelettel szemben benyújtott alkotmányjogi panaszban.
Az ellenzéki képviselők panaszát elutasító határozat szerint nincs olyan veszély, hogy fiktív bejelentések befolyásolhatják a választás eredményét.
Alapvetően nem tilos sztrájkolniuk, de csak veszélyhelyzeten kívül.
Az Ab szerint a sajtószabadság nem jelenti azt, hogy meg kellett volna hosszabbítani a frekvenciaengedélyt, sem azt, hogy a kizáró döntés alaptörvény-ellenes lenne.
Az Alkotmánybíróság szerint nem érte sérelem annak az operatőrnek a jogait, akiről 2015-ben azt írták, hogy felrúgott egy menekültet.
Akik aláírták az új szerződést, majd később lépnek ki, azok viszont megkapják a teljes összeget.
