Tetszett a cikk?

Öncélúnak találták a Müllner Cecíliát és a kereszten függő Jézust ábrázoló rajzot, amely a koronavírus kormányzati tájékoztatóját karikírozta.

A Márki Zoltán vezette öttagú tanács szerint jogosan marasztalták el a bíróságon a NépszaváPápai Gábor rajza miatt, mert az öncélúan gúnyolta a vallást. A képen Müller Cecília országos tiszti főorvos volt látható, háttérben a keresztre feszített Jézussal. A felirat pedig az volt, hogy „Alapbetegsége függőséget okozott”.

Krónikus

Népszava, 2020. 04. 28.

Vejkey Imre kereszténydemokrata országgyűlési képviselő pert indított a karikatúra miatt, mert az szerinte kifigurázta Jézus kereszthalálát, ezzel a keresztény hit alapját, és megsértette a teljes keresztény vallási közösség méltóságát, így személyesen az ő személyiségi jogát.

Első fokon veszített, mert a bíróság azt mondta ki, hogy a rajz az operatív törzs kommunikációját gúnyolta, nem valamely vallási jelképet vagy eseményt. A rajz nem sértő, így nem valósít meg személyiségi jogsértést.

Fellebbezés után másodfokon azonban a KDNP-politikusnak adtak igazat.

Az Ítélőtábla szerint a véleménynyilvánítás szabadsága nem gyakorolható korlátlanul, és a jogsértő közlés nem élvez feltétlen mentességet pusztán azért, hogy abba védelmet élvező megnyilvánulások – például a közügyek körébe tartozó elemek – is vegyülnek. Ezzel értett egyet a Kúria is: „a közlés választott formája objektíve nem volt alkalmas azoknak a gondolatoknak a kifejezésére, amelyeket az alperes [a Népszava kiadója] a karikatúra jelentésének tulajdonított”.

Ezután fordult a kiadó az Alkotmánybírósághoz. Azt írta: a véleménynyilvánítási szabadság részeként vallási jelkép felhasználásával is nyomatékosítható a közlés, különösen, ha az egy aktuálpolitikai kérdést érintő kritikus állásfoglalás. Az Ítélőtábla és a Kúria összemosta a politikus szubjektív sérelmét a közösséget ért objektív sérelemmel.

A Márki Zoltán vezette tanács felidézte, hogy a HVG Nagy Harácsony című 2014-es címlapja ügyében az Ab kimondta:

ha egy intézményesült vallási közösség egy közéleti kérdésben megnyilvánul, akkor a vallási közösség véleménye is vitatható, sőt alkotmányosan védett az is, ha a kritika a gúny formáját ölti.

Csakhogy a most tárgyalt ügyben másról van szó. A gúny tárgya itt sem a vallás, hanem ez esetben a koronavírussal összefüggő kormányzati tájékoztatás és kommunikáció, ám a támadott ítéletnek igaza volt abban, hogy a szóban forgó rajz a „függőség” és az „alapbetegség” fordulatokkal nem csupán a koronavírus kormányzati tájékoztatóját karikírozta, hanem ezt Jézus kereszthalálával is összefüggésbe hozta. A képi ábrázolás és a kapcsolódó szövegek emiatt a vallás hívei számára oly módon sértőek voltak, hogy az átlépte a véleménynyilvánítási szabadság védett körét. „A vallásos érzékenységet sértő szövegrész közlése öncélú volt.”

Ezért a Népszavát elmarasztaló bírósági ítélet érvényben marad.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!