Az elmúlt években csendesen beletörődött helyzetébe az MTA, azonban a Stádium28 Kör még rendezné az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatnak átadott vagyon sorsát. Ám a kormány más megoldást is választhat, mint a önkormányzatoktól elvett és az egyházaknak jutatott vagyon esetében. Noha súlyosan sérült az elmúlt években az akadémiai szabadság, az MTA vezetőivel mégis meg vannak elégedve a tudóstársaik.
Magyarországon csak arról nyilváníthatnak döntéseket befolyásoló véleményt az emberek, amiről – és amit – a kormányfő hallani szeretne. Elmondjuk, hogyan épített akadálypályát a Fidesz az állampolgári népszavazások kezdeményezői elé.
Az Alkotmánybíróság szeptember 30-ig adott időt az Országgyűlésnek, hogy módosítsa a banktitkot mindenek felett állóként kezelő törvényt. A döntésben fontos szerepet játszott a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság álláspontja.
Az impozáns helyszínválasztással a cél az lehet. hogy az osztrák, cseh és szlovák társintézményekéhez hasonló helyszínen működjön a testület.
Az Alkotmánybíróság szerint nincs oka panaszra Dunaújvárosnak az iváncsai – akkumulátorgyárat, gépgyártó üzemet és gumigyárat is magába foglaló – különleges gazdasági övezet miatt. A város azt nehezményezte, hogy ezzel elesik az üzemek biztosította adóbevételektől, és lakosonként 100 ezer forintra taksálták a buktát.
Újból veszélyezteti a kormány az uniós forrásokat azzal, hogy egyik napról a másikra lenullázza a Magyar Orvosi Kamarát, miután a szervezet tiltakozó akciója érzékenyen érinti a céljait. Az EU hiába követelte, hogy a jogszabálytervezetekről egyeztessen a kormány, a büntető tempóba ez nem fér bele. A kormánynak nem ez az első – és minden bizonnyal nem is az utolsó – ilyen húzása. Elég, ha csak arra gondolunk, hogy rögtön a kezdéskor páros lábbal szállt bele az Alkotmánybíróságba, amely megsemmisítette a 98 százalékos különadót. Cikkünkben összeszedtük a bosszúálló kormányzás több jellegzetes példáját.
Szerintük a testület megfutamodott „a Kúria genderaktivistát játszó bírói elől”.
Ezért megszüntették a kormány panasza alapján tavaly májusban indult eljárást. Épp jókor, mert a kormánytól hamarosan úgyis elveszik az Ab-hoz fordulás jogát.
Visszautasította az Alkotmánybíróság a Fudan Egyetem építését blokkolni kívánó helyi népszavazással kapcsolatos, Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester által benyújtott egyik alkotmányjogi panaszt. Mivel két, feltenni kívánt kérdés van és két panasz, de a másikról még nincs nyilvános Ab-döntés, az egyik, a bíróság által korábban elutasított kérdés “megmentésére” még lehet esély.
Az Ab szerint nem sérti az Alaptörvényt a nemváltoztatás tilalma – viszont évekkel ezelőtt még egészen más állásponton voltak.
Az LMBTQ emberek jogait védő Háttér Társaság az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul a döntés miatt.
A testület azzal az indoklással szüntette meg az eljárásokat, hogy a bepanaszolt jogszabályok már nincsenek érvényben, a panaszosokat pedig személy szerint nem érték szankciók.
Két évvel a beadvány érkezése után, most veselkedik neki az Alkotmánybíróság, hogy eldöntse: alkotmányos-e, amikor Kövér László fideszes házelnök tízmilliós összegű fizetéscsökkentésekkel vagy kitiltással bünteti a szerinte “méltatlanul” viselkedő – szinte kizárólag ellenzéki – képviselőket.
Így húsz esetben maradt fenn alaptörvénysértő helyzet. Ezek közül 16 a 2010 utáni, kétharmados Fidesz–KDNP-többségű Országgyűlés időszakára esik.
A törvényhozásnak, államigazgatásnak évtizedek óta fejfájást okozó nyelvtani vita is előkerül Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester Fudan Egyetem elleni helyi népszavazási kezdeményezésének most már az Alkotmánybíróség elé kerülő engedélyeztetési ügyében.
Az utolsó esélyt megragadva, az Alkotmánybíróságon támadja meg Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester a bírósági döntést, ami most akadályozza a Fudan-beruházás elleni helyi népszavazást. Január végére eldől, lehet-e referendum. Orbán Viktor szerint az egyetem ügye “napirenden van”.
Visszadobta az Alkotmánybíróság Hadházy Ákosnak a nemzeti konzultációra vonatkozó panaszát – korábban a választási bizottság, majd a Kúria is elutasította azt. A független képviselő most a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul, kérve annak kimondását, hogy a kormány akciója sérti a szabad választás jogát.
Nincs még egy szakma, amely ma annyira kiszolgáltatott lenne a kormány jogalkotási önkényének, mint a pedagógusoké. És ehhez már az Alkotmánybíróság és a katolikus püspöki kar is asszisztál. A tiltakozások ereje azonban nem csökken, éppen ellenkezőleg.
Nem derült ki, miért tartott hat évig kimondani az Alkotmánybíróságnak, hogy az adótitok 2016-ban beiktatott fogalma nem ütközik Alaptörvénybe.
Öncélúnak találták a Müllner Cecíliát és a kereszten függő Jézust ábrázoló rajzot, amely a koronavírus kormányzati tájékoztatóját karikírozta.
