Ab: a vég legvége
A testület földig hajol a törvényhozói akarat előtt.
Az Alkotmánybíróság szerint alkotmányos az egyoldalú szerződésmódosítások tisztességtelenségével kapcsolatos törvény.
A KDNP-s frakcióvezető szerint: 1. összehangolt támadás folyik Magyarország ellen. 2. A támadás politikai oka, hogy egyesek nem tudják elviselni a választási vereséget. 3. Az IMF megszorító javaslataival szembe kell szállni. 4. Az Alkotmánybíróság ne akarja kisajátítani a törvényhozást, mert az az övék.
Egy 1996-os miniszteri rendelkezés megengedte, hogy a cellákban egy emberre jutó mozgástér az európai normákban és magyar törvényben meghatározott minimumnál is kevesebb legyen. Ezt semmisítette meg az Alkotmánybíróság 2015. március 31-i hatállyal.
Az Alkotmánybírósághoz fordul a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla a K&H Bank magyar állam ellen indított devizahiteles perében, amelyet egyben az Ab határozatáig felfüggesztenek – jelentette be az ügyben eljáró bíró a hétfői tárgyaláson.
A KDB Bank ügyében is az Alkotmánybírósághoz fordul az ítélőtábla.
A Porsche Bank Zrt. ügyében is az alkotmánybírók véleményét kéri a Fővárosi Ítélőtábla. A bíró azért fordul az Ab-hoz, mert álláspontja szerint az első devizahiteles törvény több ponton sérti az alaptörvényt, így például a jogállamiság elvét, a tisztességes eljáráshoz való alkotmányos alapjogot, valamint veszélyezteti a jogbiztonság elvét. Az Alkotmánybíróság éppen kedden készül nekiülni a korábbi, hasonló ügyekben beadott indítványoknak.
Újabb, az eddigiektől teljesen eltérő megközelítést használó beadványban támadta meg az egyik hazai pénzintézet az első adósmentő törvényt az Alkotmánybíróságon – írta pénteki számában a Magyar Nemzet.
A Kúria megvizsgálja azt a jogegységi döntését, amely előírja, hogy ki kell takarni a nyilvánosság előtt a szolgálatban lévő rendőrök arcát. A vizsgálat idejére nem alkalmazható a 2012-es határozat. Az alkotmánybíróság egy egyedi ügyben már feloldotta a tilalmat.
Már akár a jövő héten dönthet az első adósmentő törvényről az Alkotmánybíróság. A jegybankban eközben készülnek az elszámolás legapróbb részleteit is szabályozó rendeletek, hogy november elején megjelenhessenek.
Megsemmisítette az Alkotmánybíróság (Ab) a Szegedi Ítélőtábla egyik végzését, miután megállapította, hogy a döntés alaptörvény-ellenes volt.
Hiába rendelkezett úgy az Alkotmánybíróság, hogy a jövőben nem kell kitakarni a szolgálatban lévő rendőrök arcát a médiában, létezik egy korábbi Kúria-határozat, amely kötelező érvényű a bíróságokra nézve.
A spanyol kormány kérésére az alkotmánybíróság megvizsgálta a függetlenségi népszavazás kérdését, és rendkívüli ülésen úgy döntöttek: törvénytelen a kezdeményezés. Pedig a katalán kormányfő már ki is hirdette a szavazás időpontját.
Az Alkotmánybírósághoz fordul az ítélőtábla az EvoBank ügyében, és kérik a devizahiteles csomag semmiségének kimondását. A bank néhány hete Matolcsy György MNB-elnök rokonának kezébe került.
Az Országgyűlés szerdán titkos szavazással alkotmánybíróvá választotta Czine Ágnest, Sulyok Tamást és Varga Zs. Andrást, a kormánypárti jelölteket.
Sokan az Alkotmánybíróság "teljes fideszesítésének" tekintik, hogy a parlament szerdai ülésén három, immár csak a Fidesz által delegált taggal végképp többségbe kerülnek azok a bírák, akiket egyértelműen a mai kormánypárthoz közel állónak tartanak. Megpróbáltuk megvizsgálni a három jelölt szakmai tevékenységén keresztül, mennyiben állhatnak meg ezek a vádak. A kép legalábbis összetett.
Pontot tett egy évek óta húzódó vita végére az Alkotmánybíróság (Ab). A testület szerint csak nagyon indokolt esetben kell kitakarni a rendőrökről készült, nyilvánosságra hozott fotókon, bejátszásokban az érintettek arcát.
Az Együtt-PM társelnöke felszólította a Fidesz–KDNP-t, hogy hívja vissza posztjáról az igazságügyi bizottság KDNP-s elnökét, aki az ATV-nek azt mondta, "a demokrácia a többség diktatúrája a kisebbség fölött".
Kivételesen szerdán és pénteken ülésezik az Országgyűlés: szerdán megszavazhatják a bankok elszámoltatásáról szóló törvényt és új alkotmánybírákat választhatnak, pénteken pedig sor kerül az LMP által javasolt vitanapra a paksi bővítésről. Mellékesen pedig megszavazhatják azt a törvényt, amely lehetővé teszi majd, hogy két héttel később nyújtsák be a jövő évi költségvetést, mint szokták.
A MSZP-s képviselők nem vesznek részt a három új alkotmánybíró-jelölt bizottsági meghallgatásán. Korábban is közölték, hogy színjátéknak tartják az eljárást. Ugyanakkor kifejtették a véleményüket mindhárom jelöltről.