Az állami cégek is kötelesek elszámolni az Alkotmánybíróság hétfői döntése szerint. A Kúria a Vértesi Erőmű ügyében indokolatlanul szűken értelmezte a közfeladatot ellátó szerv, személy fogalmát és ezzel korlátozta az információszabadságot. Ennek most vége.
Az Alkotmánybíróság elnöke a Magyar Nemzet mai számában nyilatkozott arról, hogy a nyári szünetben rendkívüli ülést hív össze 57 ellenzéki képviselő által a választójogot érintő beadvány megtárgyalására. Paczolay az ősszel lejáró mandátumú bírák pótlásáról is beszélt.
Az Alkotmánybíróság (Ab) hétfőn kezdi tárgyalni ellenzéki képviselők azon indítványát, amely az önkormányzati törvény fővárosi választási rendszerre vonatkozó rendelkezéseit támadja - derül ki a testület honlapján közzétett napirendből.
Nem sértette a tarfikosok tulajdonhoz való jogát, hogy az állam tavaly felforgatta a piacot és egy szűkebb körnek adott dohányárusítási jogot – állapította meg kedden az Alkotmánybíróság. A testület további két fontos ügyben is döntést hozott: visszadobta az új paksi atomerőműről kezdeményezett népszavazást, ugyanakkor elmeszelte a Fidesz egyik kedvenc törvényét, a három csapás "kistestvérét".
Elmeszelte az Alkotmánybíróság a Takarékbank eladását megakasztó fővárosi bíró indítványát, melyben azt kérte, semmisítsék meg a takarékok önállóságát felszámoló törvényt, mivel az több ponton alaptörvény-ellenes.
Kilenctagú, ötpárti bizottság dönti el, hogy az ősszel távozó alkotmánybírák helyére ki üljön, de a kormánypártok egyedül is el tudják majd dönteni.
Karácsony Gergely együtt-PM-es politikus szerint alkotmányossági aggályokat vet fel az önkormányzati választási szabályok átírása, ezért a köztársasági elnöknek közbe kellene lépnie.
Trócsányi bízik abban, hogy egyszer ismét vizsgálhatja az Ab a költségvetéssel kapcsolatos jogszabályokat. A Heti Válasznak azt mondta, szerinte nem szerencsés, hogy az indítványozók külföldön keresnek jogorvoslatot a hazai fórumok helyett.
Annyi biztos csak, hogy az Alkotmánybíróságnak fogalma sincs az internetről. A remény ismét Brüsszelben tanyázik.
Az Alkotmánybíróság (Ab) kommentekre vonatkozó döntése aránytalanul nagy visszatartó hatással fog járni az interneten zajló, ma még élénk közéleti vitákra – közölte a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szerdán az MTI-vel.
Bár nem döntötte el végleg a kommentekért viselt felelősség kérdését az Alkotmánybíróság, a testület friss határozata közelebb visz az anonim, moderálatlan hozzászólási lehetőségek beszűküléséhez. Az Ab szerint ugyanis a komment nyilvános közlés, nem magánjellegű, így bizonyos esetekben korlátozható, az internetes oldalak üzemeltetői pedig felelősséget viselnek értük. Az Ab elnöke e mellé még adott pár érdekes szempontot, az egyetlen különvélemény pedig Stumpf Istváné volt.
Az Alkotmánybíróság (Ab) elutasította azt az alkotmányjogi panaszt, amelyet a Kúria kommentekkel összefüggő ítélete ellen nyújtottak be.
Kivette a közigazgatási bírságok kiszabásáról szóló határozatok szövegéből a rendőrség azt a kifogásolt részt, amelyet ugyan egy alkotmánybírósági határozat megsemmisített, de a testület visszacsempészve alkalmazta. Ezt a gyakorlatot egy alkotmányjogász törvénysértőnek mondta tavaly a hvg.hu-nak. A testület részéről akkor azt válaszolták, hogy szerintük minden rendben van azzal, hogy nem a pontos jogszabály-szöveget használják. Ugyanakkor idén január 1-jétől ők maguk módosítottak ezen a gyakorlaton.
Bár a Magyar Művészeti Akadémia megalapítása nem állt összhangban a művészeti alkotás szabadságát biztosító alaptörvényi rendelkezéssel, az Alkotmánybíróság utólag már nem törli el a föld színéről a köztestületet. Az alkotmánybírák szerint a jövőben – akár egy törvénymódosítás után – az MMA-nak úgy kell működnie, hogy valóban egyenlő esélyeket biztosítson a művészek számára.
Az LMP felszólítja a kormányt, hogy az alkotmánybírósági döntéssel összhangban módosítsa azokat a törvényeket is, amelyek a közszférában dolgozók jogviszonyát szabályozzák; azokat is meg kell, hogy illesse a felmondási védelem, akik nem az Mt. hatálya alá tartoznak. A párt arra reagált, hogy az Ab úgy döntött: alaptörvény-ellenes a munka törvénykönyvének az a rendelkezése, amely szerint a várandós nőt csak akkor illeti meg a felmondási védelem, ha állapotáról még a felmondás közlése előtt beszámolt munkáltatójának.
Senki nem kötelezheti arra a várandós nőket, hogy munkahelyükön idő előtt bejelentsék terhességüket – mondta ki kedden az Alkotmánybíróság. A testület megsemmisítette a munka törvénykönyvének azt a rendelkezését, amely szerint a terhes vagy lombikbébi-programban részt vevő nőket csak akkor illeti meg védelem, ha még a felmondás előtt tájékoztatták a munkaadójukat. A határozat szerint ez beavatkozás az intim szférába, és sérti az emberi méltóságot.
Az Alkotmánybíróság ma is tárgyalja a takarékszövetkezetek integrációját kifogásoló bírói beadványt.
A nyilvánosan elérhető iratok alapján Stumpf István közvetlenül alkotmánybíróvá választása előtt kitűnő üzletet kötött Spéder Zoltánnal, az FHB elnökével és volt apósával. Egy cégügylettel 4 millió forintért legalább 100 millió forintos értéket kapott. Többszörös áttéten keresztül Stumpfhoz és egyik cégéhez került egy rózsadombi luxusvilla, valamint egy baráti kölcsön. Stumpf István viszont állítja, a vállalkozást a megfelelő ellenértékben szerezte meg, és az ügylet jóval alkotmánybíróvá választása előtt történt meg.
Hét büntetőeljárást, így a Hagyó-pert és a sukorói ingatlancsereügyet visszatették a fővárosba, miután az Alkotmánybíróság kimondta az ügyáthelyezések alkotmányellenességét. A Kúria döntése ellen jogorvoslatnak helye nincs.
