Megsemmisítette az Alkotmánybíróság (Ab) az új, március 15-én hatályba lépő polgári törvénykönyvnek (Ptk.) a közszereplők bírálhatóságáról szóló rendelkezését – írja meg nem nevezett forrásokra hivatkozva az Index. A lap szerint a döntés az Ab hétfői ülésén született, ugyanakkor a testület hivatalosan ilyen határozatot nem hozott, az indítvány pedig szerepel a jövő heti teljes ülés napirendjén is. Az Index szerint jelenleg a kisebbségben maradt bírák fogalmazzák meg különvéleményeiket.

Az Ab ma már klasszikusnak számító, 1994-es határozatában mondta ki, hogy a szabad véleménynyilvánítás köre a közszereplőkkel kapcsolatban tágabb, mint más személyek esetén, vagyis a politikusoknak többet kell eltűrniük, mint általában a magánszemélyeknek. Ezen változtatna az új alaptörvényt és a Ptk.-t elfogadó parlamenti többség, jelentősen szűkítve a bírálhatóság korlátait.

MTI / Szigetváry Zsolt

Az alaptörvény eredetileg – összhangban a régi alkotmánnyal – csak annyit rögzített, hogy „mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához”. A negyedik alaptörvény-módosítás ehhez még hozzátette, hogy „a véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat mások emberi méltóságának a megsértésére”. Ez ugyan egy jól hangzó mondat, de önmagában kevés jelentősége van, hiszen az emberi méltóság, mint az egyik legfontosabb alapjog eddig is kiemelt védelmet élvezett, ami korlátozhatta akár a szabad véleménynyilvánítást is.

A gyakorlatban, az új Ptk.-val együtt alkalmazva azonban lehet olyan olvasata, hogy a kormánypártok új utakra lépnek: a kódex ugyanis kimondja, hogy a közszereplők személyiségi jogait is csak „méltányolható közérdekből” lehet korlátozni, illetve csak „szükséges és arányos mértékben, az emberi méltóság sérelme nélkül”. A közszereplők bírálhatósága persze eddig sem volt korlátlan, ha valakit már emberi minőségében támadtak meg – például „egy utolsó féregnek” titulálták –, az már sikerrel léphetett fel akár büntető, akár polgári úton.

Szabó Máté korábbi ombudsman még tavaly fordult az Ab-hoz, és kérte, hogy semmisítsék meg a törvény "méltányolható közérdekből" fordulatát, hiszen az egyrészt homályos megfogalmazás, másrészt aránytalanul korlátozhatja a közügyek szabad vitatását, ami a demokratikus közélet egyik alapvető feltétele. Ezt, a parlamenti szakaszban a szövegbe került fordulatot egyébként Vékás Lajos akadémikus, a Ptk. kodifikációs szerkesztőbizottságának vezetője is feleslegesnek, és alkotmányos szempontból erősen aggályosnak nevezte.