szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Állítólag már döntött az Alkotmánybíróság, és már csak a különvélemények hiányoznak ahhoz a határozathoz, amelyben megsemmisítik az új Ptk. egyik, a közszereplők bírálatát korlátozó fordulatát. A kódex szövegébe a parlamenti többség illesztette be azt a kitételt, hogy a politikusoknak csak akkor kell többet tűrniük, ha „méltányolható közérdekből" szidják őket. Az Ab azonban a kiszivárgott hírek szerint ragaszkodik a régi gyakorlathoz.

Megsemmisítette az Alkotmánybíróság (Ab) az új, március 15-én hatályba lépő polgári törvénykönyvnek (Ptk.) a közszereplők bírálhatóságáról szóló rendelkezését – írja meg nem nevezett forrásokra hivatkozva az Index. A lap szerint a döntés az Ab hétfői ülésén született, ugyanakkor a testület hivatalosan ilyen határozatot nem hozott, az indítvány pedig szerepel a jövő heti teljes ülés napirendjén is. Az Index szerint jelenleg a kisebbségben maradt bírák fogalmazzák meg különvéleményeiket.

Az Ab ma már klasszikusnak számító, 1994-es határozatában mondta ki, hogy a szabad véleménynyilvánítás köre a közszereplőkkel kapcsolatban tágabb, mint más személyek esetén, vagyis a politikusoknak többet kell eltűrniük, mint általában a magánszemélyeknek. Ezen változtatna az új alaptörvényt és a Ptk.-t elfogadó parlamenti többség, jelentősen szűkítve a bírálhatóság korlátait.

©

Az alaptörvény eredetileg – összhangban a régi alkotmánnyal – csak annyit rögzített, hogy „mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához”. A negyedik alaptörvény-módosítás ehhez még hozzátette, hogy „a véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat mások emberi méltóságának a megsértésére”. Ez ugyan egy jól hangzó mondat, de önmagában kevés jelentősége van, hiszen az emberi méltóság, mint az egyik legfontosabb alapjog eddig is kiemelt védelmet élvezett, ami korlátozhatta akár a szabad véleménynyilvánítást is.

A gyakorlatban, az új Ptk.-val együtt alkalmazva azonban lehet olyan olvasata, hogy a kormánypártok új utakra lépnek: a kódex ugyanis kimondja, hogy a közszereplők személyiségi jogait is csak „méltányolható közérdekből” lehet korlátozni, illetve csak „szükséges és arányos mértékben, az emberi méltóság sérelme nélkül”. A közszereplők bírálhatósága persze eddig sem volt korlátlan, ha valakit már emberi minőségében támadtak meg – például „egy utolsó féregnek” titulálták –, az már sikerrel léphetett fel akár büntető, akár polgári úton.

Szabó Máté korábbi ombudsman még tavaly fordult az Ab-hoz, és kérte, hogy semmisítsék meg a törvény "méltányolható közérdekből" fordulatát, hiszen az egyrészt homályos megfogalmazás, másrészt aránytalanul korlátozhatja a közügyek szabad vitatását, ami a demokratikus közélet egyik alapvető feltétele. Ezt, a parlamenti szakaszban a szövegbe került fordulatot egyébként Vékás Lajos akadémikus, a Ptk. kodifikációs szerkesztőbizottságának vezetője is feleslegesnek, és alkotmányos szempontból erősen aggályosnak nevezte.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!