2020. január 31-én (!) megjelent a 2020 szeptember elsején (!) bevezetésre kerülő „módosított” Nemzeti alaptanterv. Magyar nyelv és irodalomból a változások olyan mérvűek, hogy valójában új NAT-ról kell beszélnünk.
Bár nyakon öntötték korszerűnek látszó elvekkel, és találni benne kifejezetten pozitív tartalmi elemeket is, az új Nemzeti alaptanterv nem nemzeti, és tele van ellentmondással. A végletesen centralizált oktatási környezetben semmi változást nem várnak tőle az általunk megkérdezett szakértők.
Meghívták a Magyartanárok Egyesületét a köznevelési kerekasztal tartalomfejlesztő munkacsoportjának alakuló ülésére, de az Arató László vezette szervezet nem kíván részt venni "a torz összetételű és illegitim, az oktatásügyi kormányzat egyoldalú válogatása alapján létrehozott, nem kerek kerekasztal" munkájában.
Általában szeretik a diákok az erkölcstant, igaz, többnyire azért, mert a tanárok nem tartják magukat a kerettantervhez, hanem a gyerekek érdeklődéséhez szabják az órát – derült ki a hvg.hu-nak nyilatkozó pedagógusok beszámolóiból. Mint mondják, a tanárok többnyire teret adnak a közös gondolkodásnak, vitának az órákon, emiatt lehetetlen is az előírt lexikális tudást bebifláztatni. Ebből pedig még lehetnek konfliktusok, amikor elindul az erkölcstanoktatást is ellenőrző szakfelügyelői rendszer.
