Petőfi, a popsztár sorozatunk második részében Arató Lászlót, a Magyartanárok Egyesülete elnökét kérdeztük arról, mi az oka annak, hogy Petőfi Sándor lett a magyar költők mintapéldánya. Népszerűségének okait szerinte nem is elsősorban a költészeti okokra lehet visszavezetni, noha zseniális költőről van szó.
Arató László reagált arra, hogy Maruzsa Zoltán államtitkár szerint a polgári engedetlenséggel élő tanárok erkölcsileg megkérdőjelezhetőek, a diákoknak pedig rossz példát mutatnak.
Második nekifutásra sem sikerült korszerű irodalom- és történelemtankönyveket írni a tavaly hazafiasított Nemzeti alaptantervhez.
A Magyartanárok Egyesületének elnöke szerint az érvelés volt a legkönnyebb feladat az idei érettségin.
A szépen csengő mondatok mögött nagyon súlyos részleteket rejt a péntek este 10 órakor nyilvánossá tett új Nemzeti alaptanterv: hagymázas múlt, nacionalizmus, a történelem megfelelő értelmezése, hangsúlyos politikai nevelés. A rendszerváltás óta nem volt olyan tanterv, ami ennyire fontosnak tartotta volna a honvédelmet. Noha a diákok maximális óraszáma csökken, az alaptanterv alapján a tananyag mennyisége nem fog.
2020. január 31-én (!) megjelent a 2020 szeptember elsején (!) bevezetésre kerülő „módosított” Nemzeti alaptanterv. Magyar nyelv és irodalomból a változások olyan mérvűek, hogy valójában új NAT-ról kell beszélnünk.
Tegnap az állami kutatóhálózat élére kinevezett akadémikus arról osztotta meg a nézeteit, hogy azért van veszélyben a magyar identitás, mert a fiatalok Harry Pottert és Pókembert olvasnak.
Az író hosszú levélben válaszolt a Magyartanárok Egyesülete elnökének a bíráló szavaira. Szerinte Arató László észrevételei egy olyan kor emlékét hozzák vissza, amikor törvényileg megengedhető volt a szellemi termékek irtása.
Bár nyakon öntötték korszerűnek látszó elvekkel, és találni benne kifejezetten pozitív tartalmi elemeket is, az új Nemzeti alaptanterv nem nemzeti, és tele van ellentmondással. A végletesen centralizált oktatási környezetben semmi változást nem várnak tőle az általunk megkérdezett szakértők.
A módosítás után a Grendel Lajos szövegére vonatkozó kérdésre adható mindkét választ elfogadják. Az ominózus feladatnál arra kellett válaszolni, igaz-e, hogy Grendel Lajos a modernizmus korszakhatárnak tartja 1908-at. Az eredeti megoldókulcs szerint az állítás hamis, pedig valójában igaz.
A kormány engedelmes tárgyalópartnert hozna magának létre a Magyar Pedagógus Kar révén, amely az etikai kódexszel együtt már nem csupán szakmai szervezet, hanem egy büntető-szankcionáló szervezet lenne – hangzott el a pedagógus szervezetek által tartott pénteki sajtótájékoztatón.
A Magyartanárok Egyesületének elnöke szerint a legtöbb vizsgázó valószínűleg a második feladatot választotta, és a Márai Sándor-elbeszélést elemezte a magyarérettségin hétfőn. Arató László a középszintű érettségi leggyengébb pontjának az összehasonlító elemzést tartja, amely "már-már a kínosság határán áll".
