Petőfi, a popsztár sorozatunk második részében Arató Lászlót, a Magyartanárok Egyesülete elnökét kérdeztük arról, mi az oka annak, hogy Petőfi Sándor lett a magyar költők mintapéldánya. Népszerűségének okait szerinte nem is elsősorban a költészeti okokra lehet visszavezetni, noha zseniális költőről van szó.
Második nekifutásra sem sikerült korszerű irodalom- és történelemtankönyveket írni a tavaly hazafiasított Nemzeti alaptantervhez.
A Magyartanárok Egyesületének elnöke szerint az érvelés volt a legkönnyebb feladat az idei érettségin.
A szépen csengő mondatok mögött nagyon súlyos részleteket rejt a péntek este 10 órakor nyilvánossá tett új Nemzeti alaptanterv: hagymázas múlt, nacionalizmus, a történelem megfelelő értelmezése, hangsúlyos politikai nevelés. A rendszerváltás óta nem volt olyan tanterv, ami ennyire fontosnak tartotta volna a honvédelmet. Noha a diákok maximális óraszáma csökken, az alaptanterv alapján a tananyag mennyisége nem fog.
2020. január 31-én (!) megjelent a 2020 szeptember elsején (!) bevezetésre kerülő „módosított” Nemzeti alaptanterv. Magyar nyelv és irodalomból a változások olyan mérvűek, hogy valójában új NAT-ról kell beszélnünk.
Tegnap az állami kutatóhálózat élére kinevezett akadémikus arról osztotta meg a nézeteit, hogy azért van veszélyben a magyar identitás, mert a fiatalok Harry Pottert és Pókembert olvasnak.
Az író hosszú levélben válaszolt a Magyartanárok Egyesülete elnökének a bíráló szavaira. Szerinte Arató László észrevételei egy olyan kor emlékét hozzák vissza, amikor törvényileg megengedhető volt a szellemi termékek irtása.
Arató László úgy véli, kár, hogy Háy János rengeteg munkáját és népszerűségét, a kiadó pedig pénzét és tekintélyét fecsérelte a Kik vagytok ti? című könyvre.
Bár nyakon öntötték korszerűnek látszó elvekkel, és találni benne kifejezetten pozitív tartalmi elemeket is, az új Nemzeti alaptanterv nem nemzeti, és tele van ellentmondással. A végletesen centralizált oktatási környezetben semmi változást nem várnak tőle az általunk megkérdezett szakértők.
Meghívták a Magyartanárok Egyesületét a köznevelési kerekasztal tartalomfejlesztő munkacsoportjának alakuló ülésére, de az Arató László vezette szervezet nem kíván részt venni "a torz összetételű és illegitim, az oktatásügyi kormányzat egyoldalú válogatása alapján létrehozott, nem kerek kerekasztal" munkájában.
Általában szeretik a diákok az erkölcstant, igaz, többnyire azért, mert a tanárok nem tartják magukat a kerettantervhez, hanem a gyerekek érdeklődéséhez szabják az órát – derült ki a hvg.hu-nak nyilatkozó pedagógusok beszámolóiból. Mint mondják, a tanárok többnyire teret adnak a közös gondolkodásnak, vitának az órákon, emiatt lehetetlen is az előírt lexikális tudást bebifláztatni. Ebből pedig még lehetnek konfliktusok, amikor elindul az erkölcstanoktatást is ellenőrző szakfelügyelői rendszer.
A kormány engedelmes tárgyalópartnert hozna magának létre a Magyar Pedagógus Kar révén, amely az etikai kódexszel együtt már nem csupán szakmai szervezet, hanem egy büntető-szankcionáló szervezet lenne – hangzott el a pedagógus szervezetek által tartott pénteki sajtótájékoztatón.
A Magyartanárok Egyesületének elnöke szerint a legtöbb vizsgázó valószínűleg a második feladatot választotta, és a Márai Sándor-elbeszélést elemezte a magyarérettségin hétfőn. Arató László a középszintű érettségi leggyengébb pontjának az összehasonlító elemzést tartja, amely "már-már a kínosság határán áll".
