szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Tegnap az állami kutatóhálózat élére kinevezett akadémikus arról osztotta meg a nézeteit, hogy azért van veszélyben a magyar identitás, mert a fiatalok Harry Pottert és Pókembert olvasnak.

A Pesti Srácoknak adott interjúban még más érdekeset is mondott az amúgy orientalista Maróth. Szerinte például a kézmosás a keresztény kultúrára jellemző csak, és a keresztények a csodák felemlegetésével térítenek, míg a muszlimok fegyverrel. Mondott valamit arról is, hogy az „LMBT-ideológia bajnokai” muzulmánok lesznek. Föltette továbbá a kérdést, hogy minek kell elolvastatni egy magyar és egy európai mesét az alsó tagozatban. „Miért nem két magyart?” – tette föl a kérdést Maróth, és a már idézett módon válaszolt is:

a kisgyerek magába szívja az Egri Csillagokból a haza védelmének példáját a törökökkel szemben, a kereszténység védelmét az iszlámmal szemben. A Pókemberből nem fogja ezt megtanulni. Ha elolvassa az Egri Csillagokat, akkor nem kell magyarázni, miért beszél Orbán Viktor arról, hogy meg kell őriznünk a keresztény identitásunkat, országunkat.

Személyes példával is előhozakodott a NER főtudósa. „Mi gyerekkorunkban a hetvenhét magyar népmesét olvastuk, ami erkölcsi kiállást sugall. De a Harry Potterből mit tanul?” – hasonlította össze Maróth az egykori és a jelenlegi fiatalságot.

Mint várható volt, az interjú nem maradt visszhang nélkül. A közösségi médiában tanárok, újságírók és politikusok kommentálták Maróth okfejtését. A hvg.hu megkereste Arató Lászlót a Magyartanárok Egyesülete elnökét, hogy véleményezze a kutatóhálózat elnökének gondolatait. Arató szerint Maróth Miklósnak kicsit naiv elképzelése van az irodalom hatásáról. „Mivel az Egri csillagok a Rákosi-korszakban és a Kádár-korszakban is kötelező olvasmány volt, ezek szerint akkor is mindenki magába szívta a haza és a kereszténység védelmének gondolatát. Jól meg is védték a vonatkozó korokban felcseperedett ifjak a hazát a Szovjetuniótól és az ateizmustól” – jegyzi meg epésen a tanár.

Arató úgy véli, hogy amúgy Gárdonyi regényének nyelve és világképe valóban egyszerű, „például megtudjuk belőle, hogy a magyarok mind jók, a törökök mind rosszak, a cigányok pedig többnyire komikusak”. Az egyesület elnöke ugyanakkor leszögezi, hogy ennek ellenére ma is gyakorlatilag mindenütt kötelező olvasmány Az egri csillagok, amit ő személy szerint a könyv szórakoztató és sok helyütt bájos mivolta miatt nem bán. Sztereotípiáit, történelemszemléletének gyermekdedségét pedig a tanítás során „gyengéden megvilágítandónak” tartja. A Harry Potter nem Egri csillagok helyére kerül ott, ahol tanítják.

Egyszerű értékeket, erkölcsi tartást, hűséget, bátorságot, közösségi szolidaritást vagy akár antirasszizmust pedig Rowling regényéből is lehet tanulni – állítja Arató. Másfelől viszont nagyon szomorúnak gondolja, hogy vezető pozíciókat viselő, illetve viselni kívánó akadémikus a világháborús katonadalokat akarja kulturális mintává avatni, illetve a haza fegyveres védelmét nevezi meg 2019 végén mint a hazafiság legfontosabb, illetve legaktuálisabb tartalmát.

Maróth Miklós kulturális reformjáról a HVG szerzői is megemlékeztek. Lakner Zoltán politikai elemző (aki az év eleji lapszámunk egyik publicisztikáját írta) a Facebookon tért ki Maróth szavaira. „Lehet nem szeretni a Harry Pottert, de hogy, mondjuk, a barátságról vagy az önfeláldozásról ne szólna, értsd, erkölcsi kérdésekre ne reflektálna, ezt igazán nem lehet állítani” – írja Lakner, aki szerint „a legfontosabb, hogy vége a habverésnek. Azaz „valaki végre teljes egyértelműséggel kimondja, mire való a hazai kultúra elfoglalásáért indított kormányzati háború: a tananyag, a könyvkiadás, a színházak felügyeletéért folytatott harc lényege tehát az, hogy Orbán Viktort pontosan értse a fiatalság.”

Lakner Zoltán Maróth LMBT-vel kapcsolatos megjegyzéseit is górcső alá veszi, megállapítva a következőket: „tehát a lakosságcserében pont az LMBT-toleránsak nem lesznek kicserélve, de ők meg muszlimmá válnak, ám ez nem baj. Szóval akkor, ha jól értem, a lakosságcserénél és a muszlimmá válásnál is nagyobb baj az LMBT-tolerancia, amit azonban a muszlimmá válás fog megszüntetni, de úgy, hogy öröm lesz nézni, mondja a keresztény identitásért aggódó professzor, kezében a Hetvenhét magyar népmesével, azzal csapva le az iszonyatosan toleránsakra.”

 

Több posztban emlékezett meg a főtudós gondolatfutamáról Konok Péter is. Aki először is elgondolkodott, hogy írni fog egy összegző nagyregényt. „Egy Szaurdzsák nevű félszemű gonosz fog benne egy Gyűrű után kepeszteni, de a végén győz majd a főhős, a Bornemissza Potter nevű garabonciás deák, és vert hadakként eltakarodnak a nazgûlok Egondor vára alól.” Egy másik bejegyzésben pedig fölidézte saját olvasmányélményeit és az abból levonható tanulságokat.

 

Lapunk rovatvezetője – miután kitért Maróth értékelésére és személyes élményére vele kapcsolatban – igyekezett elsimítani a népmesék a populáris ifjúsági kultúra népszerű művei közti konfliktust, és Maróth-kompatibilissá tenni a Harry Pottert és a Pókembert.

 

Tóta W. Árpád pedig elégedetten nyugtázta, hogy szerinte a NER vezetői változatlanul semmit nem értenek a fiatalokból.

 

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!