Egyáltalán nem biztos, hogy egy weboldalon elhelyezett, túlságosan figyelemfelkeltőre beállított banner sokáig hatékony, ugyanis az agy egy idő után már nem foglalkozik vele, zavaró tényezőként szűri ki. Egy nemzetközi kutatócsoport közelmúltbeli tanulmánya érdekes betekintést nyújt abba, hogyan alkalmazkodik az emberi agy a vizuális környezet gyakori zavaraihoz.
Sokféle egészségügyi problémát kimutat, de igen körülményesen használható eljárás az EEG-vizsgálat. Egy amerikai módszerrel sokkal egyszerűbbé válhat ez a fajta diagnosztika.
Egyre gyakoribbak a lézerkezelések a gyógyászatban, hiszen minimalizálják a vérveszteséget és a fertőzések kockázatait, és persze jóval kényelmesebbek a sebészeti beavatkozásoknál. Egy új kísérlet annak nyomába eredet, hogy vajon javíthatják-e a lézersugarak a rövidtávú memóriát.
Világszerte népszerűek a rövid orrú kutyafajták, a népszerűségért ugyanakkor az egészségükkel fizetnek: a koponya megrövidülése az agy torzulásával, légzési nehézségekkel és alvásproblémákkal is jár. Magyar kutatók eredményei szerint ehhez hozzájárul, hogy a rövid fejű kutyák többet alszanak, mivel a fajtájukra jellemző alvási apnoé növeli a nappali álmosságot, alvásukban hosszabb a REM-fázis, mint a nem-REM, és alvási EEG mintázatuk fehérállomány-vesztésre utaló jeleket is mutat.
A szívleállás után még viszonylag hosszasan működhet csendesen az agyunk, erre a megállapításra jutott egy új vizsgálat.
Brit kutatók olyan hordozható elektroenkefalográfot fejlesztettek, ami az agy hullámainak változásával mutatja meg, kialakult-e valakinél a demencia vagy az Alzheimer-kór.
Francia és olasz szakemberek közös kutatásának köszönhetően anélkül is kimutatható lesz az epilepszia, hogy meg kellene várni a rohamokat.
Hogyan formálják át mindennapi életünket az egymásra ható új technológiák? Mi lesz a forradalmi fejlesztések hatása? Hogyan alakul majd a közlekedés, a vásárlás, az oktatás vagy a szórakozás jövője? Hogyan fest majd egyebek közt az egészségügy, az élettartam a nem is olyan távoli jövőben? Egyáltalán: mikor jön el az, amit jövőnek nevezünk? Ezeket a kérdéseket tárgyalja a HVG Könyvek által gondozott A jövő gyorsabban itt lesz, mint gondolnánk című könyv, melynek több részletét bemutatjuk a következő hetekben.
Az agyhullámokat monitorozó, viselhető elektroenkefalográfot (EEG) fejlesztettek ki izraeli kutatók, amelynek mért jeleit a mesterséges intelligencia elemzi, és szól, ha közeledik a baj.
Az önvezető autók fejlesztéséhez elsősorban műszaki oldalról közelítenek a gyártók, pedig sokkal fontosabb kérdés az, hogy mitől lesz be- és elfogadóbb a járművekkel szemben a társadalom. Ennek apropóján végeztek nemrég egy nemzetközi szinten is egyedülálló mérést Szegeden.
Az alvó kutyák agyának működése hasonlít az emberéhez, ennek feltérképezése fontos lépés ahhoz, hogy az emberi agy öregedési folyamataira következtethessenek a kutatók.
Legalább ezer, eddig gyógyíthatatlan epilepsziás beteg számára nyújt reményt a Pécsi Tudományegyetemen bevezetett mélyelektródás vizsgálat. Ezzel ugyanis nagy biztonsággal lehet megtalálni a rejtőzködő epilepsziás gócot. A helyszínen jártunk utána a Magyarországon új módszernek.
Nem szokványos filmnézésre invitál egy rendező és új fejlesztése. A mozizóknak az EEG-hez hasonló készüléket is viselniük kell a vetítés alatt. Nem véletlenül: a rendező azt ígéri, az így befogott agyhullámok folyamatosan alakítanak valamit filmje, a The Moment cselekményén, a néző pedig lényegében gondolataival (agyi aktivitásával) tudja formálni a látottakat.
Nem váltja ki a módszer a programozás szükségességét – legalábbis egyelőre –, de ez is haladás: gondolattal irányíthatóvá tettek egy robotot.
A megújuló energia globális térhódítása kapcsán gyakran hivatkozott "bezzeg" németeknél sem zajlik problémáktól mentesen az Energiafordulat (Energiewendge). Noha a problémákról ritkán esik szó, most mégis ez követekezik.
Az agyi aktivitás jelzi az intelligenciát - állapította meg egy svájci kutatás, miután a tudósok közepesen és nagyon intelligens egyetemisták agyát figyelték EEG-készülék segítségével. Kiderült, hogy a közepesen nehéz feladatoknál különbség mutatkozik a hiperokosak és a "csak" okosak agyi tevékenysége között.
Egy százdolláros eszközzel a számítógépünk vagy a telefonunk képernyőjére varázsolhatjuk agyhullámainkat.
A minikutatásban résztvevő tizenöt önkéntes a homlokába kapott ráncok elleni botoxinjekciót. Az EEG-adatok azt mutatták, hogy hat héttel az injekció után a kezet képviselő agyi terület gyengébben reagált, ha a vizsgált személy kezét megérintették.
Egyre közelebb az az idő, amikor már a saját testünk válik a jelszavunkká. Már az ujjlenyomat-olvasók, az írisz-letapogatók is valami ilyesfélét valósítanak meg, az egyik japán egyetemen azonban még különlegesebb megoldás készül.
Álmunk sínyli meg, ha odakint autók száguldoznak dübörögve, vagy a szomszédban bömböl a zene? Német kutatók szerint nem egészen. Kiderítették, hogy az emberi agy tevékenyen védi álmát a külső zajok ellen.
