A kutyák emberi szociális hálóban elfoglalt szerepét vizsgálta az ELTE Etológia Tanszéke. Tanulmányuk következtetése szerint a kutyával való kötelékünk leginkább a gyerek–szülő viszony és a baráti kapcsolat keverékeként írható le.
Az ELTE kutatói családi kutyák és törpemalacok emberi érzelmi hangadásra adott reakcióját hasonlították össze. Az eredményekből az látszik, hogy mindkét faj egyedei különbséget tettek a sírás és a dúdolás között, a kétféle hanghatásra adott reakcióik azonban eltértek egymástól.
Az ELTE Etológia Tanszékének kutatói emberi környezetben szocializált törpemalacokon vizsgálták, hogy a kutyákhoz hasonlóan kialakul-e náluk olyan kötődés a gazdához, mint amilyen a gyerek-anya kapcsolatokra jellemző.
Ha ismerik egy szó jelentését, akkor is megjelenik az agyukban a dolog, ha épp nem látják azt.
A kutyák olyanok, mint a szőrös gyerekek - ez a gondolat inspirálta Csányi Vilmosnak és az ELTE Etológia tanszékének mára világhírűvé vált kutatásait. Az RTL stábja a professzor, illetve a ma is aktív kutatótársai segítségével, kutyákkal élő és dolgozó embereket (bűvészt, trénert, állatvédőt, rendőr és vakvezető kutyával élő embert) bemutatva forgatott arról, hogy miben hasonlítanak hozzánk, emberekhez a kutyák.
Nem minden kutya képes a tárgyak neveinek megtanulására, ám van néhány fajta, mely kiemelkedően teljesít ezen a területen – mutat rá az ELTE friss tanulmánya.
Az ELTE etológusainak legújabb kutatása szerint a két faj evolúciós távolsága ellenére a kutyák és az emberek agya hasonlóan dolgozza fel a környezet hangjait.
Az ELTE Etológia Tanszékének friss kutatása alátámasztja azt a feltételezést, miszerint a háziasítás megváltoztatta a kutyák hangrepertoárját. Hogy miként reagálnak a kutyák a vonyításra, az számos egyéb tényező mellett attól is függhet, hogy az adott fajta milyen genetikai rokonságban áll a farkassal.
Nem a mobilozástól lesz hiperaktív a gyerek, hanem fordítva, az izgő-mozgó gyerek többet fog mobilt használni – derül ki az ELTE Etológia Tanszéken működő Alfa Generáció Labor legújabb kutatásából, amelyben a viselkedésproblémák és a túlzott digitális eszközhasználat összefüggéseit vizsgálták a kutatók.
A magyar kutatás során 42 állatot vizsgáltak alváslaborban.
A kutyák képesek a gazdájukat kizárólag a hangjuk alapján is felismerni, és ehhez az ember által is használt hangjellemzők közül többet is használnak – derült ki az ELTE etológusainak legújabb tanulmányából.
A kutyák agya az emberéhez hasonlóan különíti el a szavakat a folyamatos beszédfolyamban – derül ki az ELTE tudósainak friss kutatásából.
Az ELTE etológusainak vizsgálata igazolta, hogy némely kutyák kiemelkedően sokat megértenek az emberi nyelvből. A kutatásban részt vevő kutyák között voltak olyanok, amelyek akár száz vagy még több játék nevét képesek voltak megtanulni.
A gondozóhoz való kötődés a gyerekekhez hasonlóan a kutyáknál is agyi jutalomválaszhoz kapcsolódik – állapították meg viselkedéses és agyi képalkotó vizsgálatok kombinálásával az ELTE etológusai.
Az ELTE Etológia tanszékének munkatársai négy tényezőt vizsgáltak legújabb kutatásukban, amelyek azt befolyásolhatják, mennyit néz a kutya az emberre. A fejformát, a fajta eredeti funkcióját, a kort és a személyiséget nézve arra jutottak, hogy a rövid orrú, együttműködő, fiatal és játékos kutyák néznek legszívesebben az ember szemébe.
Annak ellenére, hogy a kutyák hallása kiváló, mégsem figyelnek a szavak közötti különbségekre, ha azok csak egy beszédhangban térnek el. A négylábúak ilyen jellegű figyelmi beállítódása lehet az egyik oka annak, hogy a legtöbb kutya élete során csak kevés szót tanul meg felismerni – ezt állapították meg az MTA–ELTE Lendület Neuroetológiai Kutatócsoport munkatársai új tanulmányukban.
Az ELTE Etológia Tanszék kutatói legújabb kutatásuk során azt hasonlították össze, hogy mennyire keresik a családban élő fiatal kutyák és a törpemalacok az ember közelségét egy új környezetben.
Ahogy az emberek esetében, úgy a kutyáknál is változik a személyiség a korral, de ezek a változások nem egyenletesen, hanem szakaszosan történnek – állapítják meg az ELTE Etológia Tanszék és a Bécsi Állatorvosi Egyetemen működő Clever Dog Lab munkatársai legújabb tanulmányukban.
Az ELTE TTK Etológia Tanszék kutatói felfedezték, hogy a kutya és az ember agya eltérően súlyozza a különféle vizuális információkat másokról. Míg az emberi agy különösen érzékeny az arcokra, a kutyákra ez nem jellemző. A kutatás eredményei segíthetnek jobban megérteni a társas funkciók agyi szerveződését és evolúciós fejlődését.
