Az ELTE kutatói bizonyították, hogy a kutyák is képesek úgy érteni a szavakat, mint az emberek
Ha ismerik egy szó jelentését, akkor is megjelenik az agyukban a dolog, ha épp nem látják azt.
MTI
A kutyák az emberekhez hasonlóan értik a szavakat – derült ki az ELTE Etológia Tanszék kutatóinak a Current Biology című folyóiratban pénteken megjelent tanulmányából.
A kutyák nemcsak egy tanult viselkedéssel reagálnak a szavakra, hanem valóban értik a jelentésüket
– összegezte a vizsgálat eredményeit Boros Marianna, az ELTE Etológia Tanszéken működő Neuroetológiai Kutatócsoport kutatója, a tanulmány egyik vezető szerzője.
Magyarázata szerint a kutyák nemcsak a kontextus alapján találják ki, hogy mire vonatkozhat egy-egy szó, hanem a szavak hallatán előhívnak egy emléknyomot, egy úgynevezett mentális reprezentációt. „A mentális reprezentáción keresztül történő jelentésfeldolgozást referenciális szóértésnek hívjuk, és sokan úgy gondolták, hogy ez egy kizárólag emberi képesség” – tette hozzá.
A fővárosi kutyatartásnak csaknem két évszázados közepéig visszanyúló múltja van: az itt élő polgárság a nemesség szokásait utánozva kezdte bevinni az ebet a városi lakásokba. Az 1800-as évek közepén 20 ezer eb élt Pesten, napjainkban körülbelül 350 ezren lehetnek Budapesten. Körülnéztünk a városban, milyenek ezek a kutyák és mit árul el a gazdákról az, amit kedvenceikről mesélnek?
„A beszélni még nem tudó csecsemők vagy az állatok szótudását mérő tesztekben általában egy aktív választ várnak a tesztalanyoktól” – magyarázza Magyari Lilla, a Neuroetológiai Kutatócsoport és a Stavangeri Egyetem munkatársa, a tanulmány másik vezető szerzője. A kutyáktól például azt kérik, hogy hozzanak nekik oda egy tárgyat, vagy menjenek oda egy tárgyhoz. „Csak kevés kutya tudja a véletlen szintnél jobban teljesíteni ezeket a teszteket. Mi arra voltunk kíváncsiak, hogy nem lehetséges-e, hogy valójában értik a szavakat, csak a feladat okoz nekik nehézséget” – magyarázta a kutató.
A kutyák olyanok, mint a szőrös gyerekek – ez a gondolat inspirálta Csányi Vilmosnak és az ELTE Etológia tanszékének mára világhírűvé vált kutatásait. Az RTL stábja a professzor, illetve a ma is aktív kutatótársai segítségével, kutyákkal élő és dolgozó embereket (bűvészt, trénert, állatvédőt, rendőr és vakvezető kutyával élő embert) bemutatva forgatott arról, hogy miben hasonlítanak hozzánk, emberekhez a kutyák.
Ezért úgy döntöttek, hogy új tanulmányukban a kutyák passzív tudását fogják vizsgálni non-invazív EEG segítségével, mivel a korábbi tapasztalatuk szerint az agyi válasz mérése érzékenyebb módszer lehet a nyelvértés vizsgálatára kutyáknál.
A kísérletben 18 kutya és gazdáik vettek részt. A kutya gazdája kimondta egy tárgy nevét, majd felmutatta azt a tárgyat. Néha viszont meglepte a kutyáját, és nem azt a tárgyat mutatta fel, amelyiknek a neve elhangzott. Eközben a kutatók EEG-vel mérték a kutya agyi aktivitását. A kutatók azt feltételezték, hogy ha az elhangzott szó aktiválja a kutyáknál a tárgy mentális reprezentációját, akkor a kutya várni fogja, hogy az azzal megegyező tárgyat mutassák fel.
Emberi kísérletekben a szó és a tárgy közötti eltérés érzékelését negatív EEG-jel kíséri, mely a bemutatástól számított 400. milliszekundumban szokta elérni a maximumát. A kutyáknál egy hasonló időbeli lefutású mintázatot tapasztaltak a kutatók, ami embereknél a szavak jelentésének feldolgozását tükrözi. A kutyáknál mért különbség nagyobb volt azoknál a tárgyaknál, amelyek nevét a kutyák jobban ismerték, ami tovább erősíti azt az értelmezést, hogy az itt talált agyi mintázat valóban a kutyák szóértését tükrözi. Az, hogy hány szót ismert egy kutya, nem volt hatással az eredményekre – jegyezték meg.
Nem számít, mekkora a kutya szókincse, a kutya elméje képes arra, hogy egy szót hallva előhívja a hozzá tartozó mentális reprezentációt. Vagyis úgy tűnik, hogy ez a képesség nemcsak néhány, kivételesen sok tárgyszót ismerő egyedre jellemző, hanem általánosan jelen van a kutyákban
– tette hozzá Andics Attila, a kutatócsoport vezetője.
Az ismert szavak a kutyák agyában is előidézik a jelentés mentális reprezentációját — ezt bizonyítja az ELTE Etológia Tanszék kutatóinak tanulmánya, melyben a humán N400-hoz hasonló szemantikai hatást találtak a kutyák ERP-jében. További infomációkért lásd: Boros, Magyari és mtsai.
Az Etológia Tanszék kutatóinak eredményei hatással lehetnek a nyelv evolúciójának elméleteire és modelljeire, emellett a kutyatartók számára is fontos felismeréseket tartalmaznak.
Az eredmények azonban további kérdéseket is felvetnek. Nem tudni, hogy a kutyák referenciális szóértési képessége fajspecifikus jelenség-e, vagy más emlősöknél is jelen lehet, illetve hogyan alakult ki ez a képesség, és összefügg-e a kutyák domesztikációjával. Annak a megválaszolása is várat magára, hogy ha a kutyák az emberekhez hasonlóan értik a tárgyszavakat, miért okoz nekik nehézséget elsajátítani azokat.
Aprócska, alig szőrös, szörcsögve lélegzik, denevérszerű fülei és békára emlékeztető arca van, és napjaink egyik legtrendibb “kiegészítőjének” számít, mi az? Ez a francia bulldog, amely Magyarország és a világ egyik legnépszerűbb fajtája, amely az ember nélkül amúgy nem is létezne.
Orbán Viktor bejelentése alapján 3 százalékos kamatozás mellett kaphatnak lakáscélú jelzáloghitelt azok, akik első ingatlanjukat vásárolnák meg. De mennyit nyerhetnek az érintettek az új kölcsön indulásával? Hogyan hathat az új támogatás a lakáspiacra? Milyen feltételei lehetnek? A Bankmonitor szakértői elemezték a bejelentést.
Milyen tényezők befolyásolják a haj egészségét? Mekkora mértékű hajhullás a normális? Erről is beszélgettünk a HVG egészségpodcastjának legújabb adásában.
Gyökeresen átalakul a járműtervezés gyakorlata, s ebben egy magyar startup, a Shapr3D is meghatározó szerephez jutott. Közben gyorsan terjed a mesterséges intelligencia használata is.
Csányi szerint Kubatov, a Fradi és a Fidesz szégyene is, hogy a klubelnök nem határolódott el tőle, amikor az FTC ultrái az MLSZ elnökének édesanyját gyalázták.