A magyar választók felhatalmazására hivatkozva futott neki Orbán Viktor a csütörtöki EU-csúcsnak. Kár, hogy a felhatalmazáshoz félrevezető propagandát vetettek be, ahogy az is, az ilyen típusú kampány szembemegy még a saját uniós tagságunkkal is.
Brüsszel az új Soros, Zelenszkij a zsoldosuk?
Orbán Viktor már kitöltötte a Voks 2025 néven futtatott nemzeti konzultációt. Ezúttal a legújabb közellenség, Ukrajna EU-tagsága ügyében szavaztat a kormány. Ellenérvként pedig számos csúsztatással és féligazsággal, de még több hazugsággal ijesztget és hergel.
A Tisza Párt szavazólapját kitöltők körében minimális többségben voltak az Ukrajna EU-tagságát támogatók. A Medián közvélemény-kutatása reprezentatív felmérése ezzel éppen ellenkezőleg, minimális elutasítottságot mért nemrég, de erre van magyarázat.
Akárhogy is hívjuk, egy nemzeti konzultáció lesz, és ugyanúgy nem kötelezi a kormányt semmire az Ukrajna EU-tagságáról szóló véleménynyilvánító szavazás, amit Orbán Viktor bejelentett. Kockázata nincs, mert a többség – főleg a Fidesz-szavazók – ellenzi Ukrajna felvételét. Orbán persze nem iránymutatást vár ettől, hiszen már rég döntött, hanem politikai erőt gyűjt, és beáll Magyar Péter mellé az utcai mozgósító versenybe.
Brüsszel elfogadta bővítési programjának frissített változatát; a szlovén Marta Kos illetékes biztosjelölt elkötelezett híve az új tagok felvételének, de ez nem holnap történik.
Az Európai Bizottság elfogadta éves bővítési csomagját, amely részletes értékelést ad Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Montenegró, Észak-Macedónia, Szerbia, Grúzia, a Moldovai Köztársaság, Ukrajna és Törökország helyzetéről az EU-csatlakozás felé vezető úton. Megerősítették, hogy Grúzia csatlakozási folyamata megállt.
Két évvel azt követően, hogy az EU megkezdte a csatlakozási tárgyalásokat Albániával, megtartották az első érdemi kormányközi konferenciát is, amelyen már tárgyalási fejezeteket is megnyitottak.
Harminc éve egyszer elmentem a kontinens másik végébe, azóta onnan keresem Európát.
Megreformáljuk az EU-t, hogy alkalmas legyen több mint 30 tagállam befogadására – ezt hangsúlyozta ez Európai Bizottság elnöke az Európai Parlament előtt. A brüsszeli Politico annak nézett utána, mire gondolhatott Ursula von der Leyen.
Napjainkra azt lájuk, ahelyett, hogy a józan racionalitás vezérelné az Európai Unió (EU) bővítési folyamatát, egyre jobban átpolitizálódik, ezáltal az értéke, a komolyan vehetősége megkérdőjelezhető – írta az európai uniós ügyekért felelős miniszter csütörtökön a Facebook-oldalán.
Kétnapos színjáték végén Orbán Viktor új politikai fogalommal gazdagította a világot: a konstruktív megfutamodással. Egy célját ezzel mindenképpen elérte: most róla beszél mindenki az annyira lenézett nyugati világban. Vélemény.
Az ukrán elnök az argentin államfő beiktatásán találkozott össze a magyar kormányfővel, aki azt magyarázhatta neki, hogy miért nem támogatja Ukrajna EU-integrációját. Zelenszkij nem tűnt boldognak.
Sokkot okozott Brüsszelben, hogy Orbán Viktor kitart amellett: Magyarország nem támogatja Ukrajna EU-tagságát. Brüsszeli tisztségviselők és diplomaták szerint azonban ez csak zsarolás az uniós pénzek megszerzésére.
Az uniós tagságra váró országoknak mondani kell valamit, de a döntés finanszírozhatóságáról is beszélni kell. Az EU készülő migrációs egyezménye a viták kereszttüzében. A lengyel vízumbotrányról aligha értesülhet a lengyel választó, ha csak a köztévéből tájékozódik. Válogatás a világsajtó írásaiból.
Mit mondott az Európai Bizottság elnöke Ukrajnáról, a bővítésről, a válságról, Kínáról vagy éppen az MI-ről, amikor az Unió állapotáról beszélt? Szóba került-e Magyarország az évértékelőben? Lesznek-e szövetségesei Orbán Viktornak és van-e lehetőség arra, hogy Brüsszel leszámoljon a vétópolitikával? Ezekről beszélt közéleti podcastunkban kollégánk, Gyükeri Mercédesz, aki Strasbourgból tudósított Ursula von der Leyen (elméletileg) utolsó 'State of the European Union' beszédéről.
A magas rangú uniós vezetők közül elsőként Charles Michel, az Európai Tanács elnöke jelölt meg konkrét időpontot az EU bővítésére. Ezzel párhuzamosan az uniós szerkezeti változásainak néhány elemét is felvillantotta – például azt, hogy a bővítéssel Magyarország elesik az uniós forrásoktól.
