Economist: Orbán értésére kell adni, hogy rossz úton jár
Az európai uniós tagállamok vezetőinek nyersen Orbán Viktor értésére kellene adni, hogy rossz úton jár – tanácsolja a brit The Economist című lap.
Az európai uniós tagállamok vezetőinek nyersen Orbán Viktor értésére kellene adni, hogy rossz úton jár – tanácsolja a brit The Economist című lap.
A brit hetilap Orbán Viktorról egy tavaly szeptemberi rendezvényről közölt olyan felvételt, amelynek árnyalatait a HírTv szerint megváltoztatták.
Heves vita bontakozott ki az Economist honlapján a lap Orbán Viktorról és a Fidesz-kormányról szóló múlt heti cikkével kapcsolatban. A részben magyarországi hozzászólók aktivitásának köszönhetően az írás a második legnépszerűbb cikk lett az Economist honlapján, már ami a kommentek számát illeti.
Gyorsan alább hagyhat az Orbán-kormány egyoldalúan meghirdetett „nemzeti együttműködési” rezsimje iránt érzett országos lelkesedés, amint megérződik, mi is a kormányintézkedések ára – írja szerkesztőségi blogjában az Economist, amely szerint a Költségvetési Tanács büdzséjének drasztikus lecsökkentése az utolsó csepp lehet a pohárban.
Vezető hírben foglalkoztak a külföldi lapok Bakonyi Zoltán MAL-vezér tegnapi őrizetbe vételével: a New York Times és az Economist a vörösiszap-katasztrófa újabb fejleményével kapcsolatban Orbán Viktor reakcióját is elemzi, az amerikai beszámolókat az interneten kommentáló olvasók pedig a BP Mexikói-öbölben történt olajszennyezésének következményeit hasonlítják össze a magyarországi eseményekkel.
A kelet-európai roma népesség az integrációs kezdeményezések ellenére még mindig rosszabbul él, mint a kommunizmus idején - írta jogvédők véleményét idézve a The Economist, amelynek pénteken megjelent elemzése szerint ugyanakkor a Nyugat-Európába vándorló romák sem részesülnek baráti fogadtatásban.
Az Economist szerkesztőségi blogjában elemzi a Nemzeti Együttműködési Nyilatkozatot és a közzétételére vonatkozó rendelkezést, amely a bejegyzés szerzője szerint több szempontból is szokatlan.
A kormányváltás utáni magyar belpolitikai helyzetről közöl értékelést legújabb kiadásában a The Economist brit gazdasági magazin.
Vajon létezni fog-e az euró tíz év múlva? − tette föl a kérdést az Economist a közös európai fizetőeszköz látványos megrendülése láttán. Válasza: az euró megőrzéséhez fűződő politikai szándékot nem szabad alábecsülni. Tény, hogy február óta erősödött az Európai Unió határozottsága, ám a válság ennél is gyorsabb ütemben súlyosbodott – áll a londoni gazdasági hetilap elemzésében.
Nem terjesztik a héten az Economist című brit hetilapot Thaiföldön, mert abban a monarchia jövőjével és a kórházban lévő uralkodó utódlásával kapcsolatos kényes kérdések szerepelnek - közölte a kiadvány pénteken Bangkokban.
Soha nem volt nagyon logikus dolog, de a recesszió nyomán végképp kevés értelme maradt az egységes "Kelet-Európa" megjelölésnek - írta pénteki elemzésében a The Economist.
"Borzongás futott végig a kontinensen", amikor a Jobbik 15 százalékot szerzett a júniusi európai parlamenti választásokon - írta pénteki elemzésében a The Economist.
A külföldi befektetések hozzájárultak Közép-Európa felvirágoztatásához az elmúlt húsz évben, és a térségnek még több ilyen befektetésre lesz szüksége ahhoz, hogy kilábalhasson a jelenlegi recesszióból. Az utóbbi időben néhány magyarországi incidens azonban azt mutatja, hogy a válságra adott populista válaszok az ellenkező irányba húznak – áll az egyik legtekintélyesebb európai lap, a brit The Economist pénteki cikkében.
A válság évei után a magyarok már hozzászoktak a nadrágszíj-meghúzáshoz. Erre szükség is volt, hiszen az ország alapvető problémái a termelékenység-növekedéstől elszakadó béremelkedésből, valamint a túl nagyvonalú szociális kiadásokból erednek.
A szlovák nyelvtörvény miatt kezd elfajulni a régi keletű viszály Szlovákia és Magyarország között - írta pénteken megjelent legújabb kiadásában a The Economist.
Kelet-Európa esetleges összeomlása nyomán gyorsan kérdésessé válna az EU egészének jövője is - írta pénteki elemzésében a The Economist, amely szerint a gyorsított euróövezeti felvétel a kis balti gazdaságok esetében járható út lehet, a nagyobb közép-európai országok számára azonban nem.
Elhatárolódott a Cseh Nemzeti Bank néhány neves külföldi gazdasági lap - például a Financial Times és a The Economist - írásaitól, mert szerinte félrevezető és lényegében hamis információkat közöltek az utóbbi időben Csehországról.
A "nagyon ronda" kelet-európai recesszió most már elkerülhetetlen, a térségi katasztrófa azonban nem, írta a The Economist, amely szerint Nyugat-Európának sem érdeke a keleti szomszédság anarchiába süllyedése.