szerző:
MTI

A kormányváltás utáni magyar belpolitikai helyzetről közöl értékelést legújabb kiadásában a The Economist brit gazdasági magazin.

A vezető brit gazdasági-politikai folyóirat elemzése szerint Európa nagy részén, különösen annak egykori kommunista felén a koalíciós kormányzás számít a normának – Csehországban éppen hárompárti, Szlovákiában négypárti kormány körvonalazódik. Magyarországon azonban a jobbközép Fidesz több mint kétharmados többségre tett szert a parlamentben, és vezetője, Orbán Viktor miniszterelnök „új hatalmi rendszert ígért”.

Azoknak, akik úgy tartják, hogy Magyarországnak radikálisan szakítania kell az elmúlt nyolc év korrupciójával és államközpontúságával, a változás üdvözlendő fejlemény. Másokat azonban aggasztanak Orbán Viktor „lobbanékony és akaratos” megnyilvánulásai, és a hatalomban eltöltött első hónap arra vall, hogy az aggodalom jogos – írta a The Economist.

A hetilap szerint a viták egyike a „sebtében kitervelt” bankadóról folyik. Ennek célja 200 milliárd forintig terjedő összeg felhajtása. Ez a központi elemét képezi a GDP-arányos államháztartási hiány 3,8 százalékra csökkentését és a hitelezők bizalmának helyreállítását célzó kormányzati terveknek.

A Magyarországon működő öt legnagyobb külföldi bank azonban, amely jelentős szerepet játszott tavaly a gazdaság stabilizálásában, azon a véleményen van, hogy a bankadó károsan hat majd a hitelezésre és a növekedésre. Egy „engedményt” sikerült elérniük: az adó most már a biztosítási cégeket is érinteni fogja – áll a The Economist cikkében.

A folyóirat szerint más országok, köztük Románia – és Nagy-Britannia – hasonló tervekkel álltak elő: a bankok, elsősorban a külföldi tulajdonban lévők „könnyű célpontjai a pénzhiánytól szenvedő kormányoknak”, különös tekintettel arra, hogy e bankok a „buborékszerű (növekedés) éveiben” meggondolatlan hitelezési gyakorlatot folytattak. Az euróövezeti jegybank (EKB) egyik tagja, Ewald Nowotny azonban „messze aránytalannak” minősítette a magyarországi bankilletéket.

A The Economist szerint szélesebb körű aggodalom forrása a magyar demokrácia. A folyóirat felidézi, hogy a Freedom House nevű amerikai kutatóintézet minap tette közzé éves rangsorát a volt kommunista országok politikai rendszereiről. Magyarország „a közelében sincs” azoknak a mélységeknek, amelyek az egykori szovjet köztársaságokat jellemzik, de a hétpontos skálán elért pontszáma folyamatosan romlott az elmúlt öt évben, 2,00-ről 2,39-re.

Kétségtelen, hogy e „rossz besorolás” nem Orbán Viktor hibája. Ám az okok között számos olyan van – például a politika polarizáltsága, vagy a beavatkozás az állami intézmények működésébe –, amelyek esetében „valószínűtlennek tűnik” a javulás az ő kormányzása alatt.

„Különösen riasztónak” nevezi a The Economist az új médiatörvényt, amelyet a lap szerint a bankadóhoz hasonlóan „sebtében és konzultáció nélkül alkottak meg”. A tervezet egyes elemeit már ejtették, vagy elhalasztották (róluk a szavazást). Bírálói azonban a médiatörvényt egy keménykezű politizálási irányvonal részének tartják – áll a cikkben.

Az írás felidézi, hogy Orbán Viktor „meneszteni akarja” Simor András jegybankelnököt, vagy legalábbis csökkenteni akarja fizetését; igaz, az MNB elnökének „(évi) 425 ezer dolláros (javadalmazása) kétségtelenül bőkezű”.

Az egyetlen ellenőrzést a „túlhatalmú” kormány felett az államfő vétójogának gyakorlása jelenti. A jelenlegi elnök, Sólyom László azonban augusztus 5-én leköszön, és utódja, Schmitt Pál Orbán Viktor „pártbeli cimborája”.

Még azok is, akik változásokat akarnak a magyar közéletben, azt mondják, hogy a miniszterelnöknek többet kell tennie a kedélyek lenyugtatására, és kevesebbet borzolásukra – fejeződik be a The Economist írása.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
MTI Világ

Eltüntetik az Economist e heti számát Thaiföldön

Nem terjesztik a héten az Economist című brit hetilapot Thaiföldön, mert abban a monarchia jövőjével és a kórházban lévő uralkodó utódlásával kapcsolatos kényes kérdések szerepelnek - közölte a kiadvány pénteken Bangkokban.

MTI Gazdaság

Economist: lesz még euró tíz év múlva?

Vajon létezni fog-e az euró tíz év múlva? − tette föl a kérdést az Economist a közös európai fizetőeszköz látványos megrendülése láttán. Válasza: az euró megőrzéséhez fűződő politikai szándékot nem szabad alábecsülni. Tény, hogy február óta erősödött az Európai Unió határozottsága, ám a válság ennél is gyorsabb ütemben súlyosbodott – áll a londoni gazdasági hetilap elemzésében.

hvg.hu Gazdaság

Economist: a Fidesz ellenérzéseket szít a szabadpiaci kapitalizmussal

A külföldi befektetések hozzájárultak Közép-Európa felvirágoztatásához az elmúlt húsz évben, és a térségnek még több ilyen befektetésre lesz szüksége ahhoz, hogy kilábalhasson a jelenlegi recesszióból. Az utóbbi időben néhány magyarországi incidens azonban azt mutatja, hogy a válságra adott populista válaszok az ellenkező irányba húznak – áll az egyik legtekintélyesebb európai lap, a brit The Economist pénteki cikkében.

Káosz és krízis, avagy a két Matteo háborúja Rómában

Káosz és krízis, avagy a két Matteo háborúja Rómában

Török Zsolt hegymászó halála után kapott román kitüntetést

Török Zsolt hegymászó halála után kapott román kitüntetést

Beer Miklós és a tornasor

Beer Miklós és a tornasor

Csoda Cincinattiban: nem Federer vagy Djokovics nyert

Csoda Cincinattiban: nem Federer vagy Djokovics nyert

Trump megnyugtatta a grönlandiakat, nem épít hatvanemeletes szállodát

Trump megnyugtatta a grönlandiakat, nem épít hatvanemeletes szállodát

Dave Grohl és Rick Astley meglepetésbulit tartottak egy londoni klubban

Dave Grohl és Rick Astley meglepetésbulit tartottak egy londoni klubban