A Velencei Bizottság kifejtette véleményét a magyarországi alkotmányos változásokról, és e vélemény elítélő – áll az Economist pénteki elemzésében, amely Magyarország esetében azért is jelentőséggel bír, mert megállapításai bekerülnek az uniós jogszabályok magyarországi betartásáról kialakítandó brüsszeli értékelésbe. A Wall Street Journal is a magyar lehetőségekről ír.
Az Európai Bizottság szerdai döntéseivel, Bajnai Gordon felbukkanásával és a hvg.hu egyik videójáról is ír a The Economist Kelet-Európával foglalkozó szerkesztőségi blogja, az Eastern Approaches.
Különösen kemény szankciókat sürget Magyarország ellen az Economist. A lap szerint az Európai Bizottságnak meg kellene tagadnia a hitelt a kormánytól, és az Európai Bíróság elé kellene vinnie az országot a jegybanki függetlenséget sértő új törvények miatt. A lap szerint akár a magyar szavazati jogot is fel lehetne függeszteni Brüsszelben, Orbán néppárti szövetségesei pedig a pártcsaládból való kizárás kilátásba helyezésével téríthetnék le a magyar kormányfőt az autokráciához vezető útról.
A brit sajtó is behatóan foglalkozott Magyarország politikai és gazdasági helyzetével.
Kemény hangú bejegyzésben kritizálja a kormányt, a Fidesz parlamenti képviselőit és Kövér László házelnököt az Index újságíróinak parlamentből való kitiltásával kapcsolatban az Economist szerkesztőségi blogja. Az írás egy viccben a Fidesz-frakciót egy birkanyájhoz hasonlítja, bár hozzáteszi, "a birkáknak saját véleményük van".
Tovább fokozza majd a magyarországi hatalomkoncentrációval kapcsolatos nemzetközi aggodalmakat és a sajtószabadság miatti haragot a Klubrádió frekvenciájának elvétele - írta szerkesztőségi blogjában az Economist, amely a több, sokat kritizált jogszabályt megsemmisítő alkotmánybírósági döntésekkel és az LMP pénteki parlamenti blokádjával kapcsolatban hozzáteszi, hogy a magyarországi demokrácia talán legyengült, "de nem veszett el".
Az euróövezeti válság potenciális közép-kelet-európai hatásairól írt szerdai gazdasági jegyzetében az Economist, amely kitér a magyar jegybank által bejelentett kamatemelésre is. A lap szerint devizapiaci szempontból jelen pillanatban Magyarországon a legrosszabb a helyzet.
Három éven belül másodszor fordult hétfőn a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) Magyarország, aminek alapján úgy tűnhet, a kormány végre felhagyott a korábban 18 hónapon át folytatott kísérletével, amelyet bizonyos körökben "gazdasági szabadságharcnak", szélesebb közönség előtt pedig "unortodox gazdaságpolitikának" nevezett - írja az Economist Közép- és Kelet-Európával foglalkozó blogja.
Orbán Viktor miniszterelnökkel közöl interjút ezen a héten az Economist, amelynek szerkesztőségi blogja kedden részleteket emelt ki a beszélgetésből és elemezte a magyar kormányfő által mondottakat.
A fejlett országok válságának feltörekvő gazdaságokra gyakorolt hatásával foglalkozik az eheti Economist. A Portfolio.hu beszámolója szerint a hetilap cikkében külön szót ejt Magyarországról, amelyből kiderül: május óta a forint volt a feltörekvő piaci devizák legnagyobb vesztese.
A magyarországi végtörlesztésről elfogadott törvény zavarja a bankokat, de nem sok haszna lesz a gazdaság egészének szempontjából - írja legfrissebb számában az Economist, amely szerint nem vált be a kormány terve, amely adócsökkentésekkel mozdította volna elő a gazdasági növekedést.
A világ legnagyobb gazdasági problémáját bizonyosan az emberi népesség számának változása jelenti. Miközben a közvélekedés szerint a Földet a túlnépesedés fenyegeti, a hosszú távú demográfiai statisztikák éppen az ellenkezőjének veszélyét vetítik előre. Lehet, hogy jön a nagy kihalás?
A magyar gazdaságot fenyegeti a legkevésbé a túlfűtötté válás kockázata a felzárkózó térségen belül a The Ecomomist pénteken közölt kimutatása szerint. Londoni pénzügyi elemzők ugyancsak pénteken közzétett térségi elemzésükben hasonló következtetésre jutottak.
Levélben reagált Magyarország londoni nagykövete, az alkotmányozás előkészítésére létrehozott nemzeti konzultációs testület tagja a The Economist által a magyar alkotmányozási folyamatról nemrégiben közölt írásra.
Korlátozott konzultáció mellett hajszolják keresztül az új alkotmányt - írja a The Economist legfrissebb száma.
Deutsch Tamás Gyurcsány Ferencet becsmérlő káromkodásáról ír szerkesztőség blogjában az Economist, amely szó szerint - magyarul és angol fordításban is - idézi a fideszes EP-képviselő volt kormányfővel kapcsolatos véleményét.
A hálapénzről is ír a fejlett országok otthonszülés-vitáit ismertető Economist-cikk.
A távolságtartásáról ismert londoni gazdasági-társadalmi hetilap, az Economist helyszíni tudósítást küldött a március 15-i sajtószabadságért szervezett budapesti civil tüntetésről. Mint a cikk bevezetésében írják a több tízezres demonstráció a sajtó szabadságért való kiállásnál sokkal többnek nézett ki.
Saját statisztikai indexet hozott létre az Economist magazin, hogy jobban érzékeltesse az észak-afrikai és közel-keleti országokban zajló zavargások, illetve az ezekben az országokban tapasztalható nyugtalanság, instabilitás mértékét. A tegnap közzétett adatok szerint ebből a szempontból Jemenben a legrosszabb a helyzet.
Neelie Kroes uniós biztos levele csak a nyilvános része annak a nyomásgyakorlásnak, ami az Orbán-kormányt éri Brüsszelből a januárban hatályba lépett médiatörvény miatt - írja az Economist blogja. A lap szerint a magyar kormányfő tudja is, hogy mikor kell visszavonulót fújnia: a brüsszeli színfalak mögött megmondták Orbánnak, hogy tegye tisztába a médiatörvény ügyét, mielőtt az az egész uniós elnökséget beárnyékolja.
