Az egy éve alakult Együtt-PM számára ez az EP-választás volt az első önálló megmérettetés, és az elért 7,2 százalékos országos eredmény siker – mondta a Brüsszelbe kijutó Jávor Benedek.
Brüsszelnek nem üzentek semmit a magyar választók, a magyar politikai elitnek viszont igen. Kérdés, hogy az megérti-e, vagy még inkább, hogy meg akarja-e érteni. A rendszerváltás utáni magyar politikai élet legkisebb részvételi aránnyal lezajlott választása ugyanis ébresztő és büntető pofonokat rejt, és akaratlanul is csapdákat állít.
A fővárosban az EP-választáson a Fidesz 43,75 százalékos eredménye mögött a DK érte el a legjobb pozíciót 13,1 százalékkal, a Jobbikot a volt összefogás pártjai egyenként is megelőzték.
Míg a választópolgárok több mint fele tét nélkülinek érzi a vasárnapi voksolást, és nem akar részt venni az európai parlamenti választáson, egyes pártoknak létkérdés, hogy jó eredményt érjenek el. Sőt még a biztos győzelemre számító Fidesznek is van veszítenivalója. Elmondjuk, mi a belpolitikai tétje, és milyen hatással lehet a politikusok karrierjére az EP-voksolásnak.
Werkfilmet közölt az Együtt-PM arról, ahogy politikusairól kampányfelvételek készülnek az EP-választási kampányra. Bajnai a videóban ismét bebizonyította, hogy imádja a focit, igaz, ez alkalommal egy szivacsra vetődött.
A Bajnai Gordon vezette Együtt-PM szövetség "Simon-ügyének" tartja a Fidesz szóvivője, hogy a Magyar Nemzet online kiadásának írása szerint adóhivatali vizsgálat miatt szabadult meg több száz milliós vagyonától a Párbeszéd Magyarországért (PM) színeiben a fővárosban politizáló Sipos Péter.
Pápai Levente, az Együtt-PM politikusa azt gyanítja, hogy a korábbi gazdasági miniszter, Matolcsy György bennfentes információkat adott át a Goldman Sachs képviselőinek arról, hogy Magyarország felveszi a kapcsolatot a Nemzetközi Valutaalappal. Most az angol bankfelügyelettől várja a válaszokat az üggyel kapcsolatban.
A baloldali pártok hosszas töprengés és egy kínos választási bukta után úgy döntöttek, ideje leülni a Jobbikkal, és érdemi vitában kell állításaikat megcáfolni. Megnéztük, hogyan működik az újonnan meghirdetett stratégia a végeken: egy Együtt-PM-es és egy jobbikos ifjúpolitikus hétfőn este Debrecenben csapott össze. Nem voltunk elájulva az eredménytől.
Elhibázták a tárgyalásokat a baloldali ellenzék többi tagjával: az Együtt-PM hozta a legtöbb személyes áldozatot, mégis ők buktak a legnagyobbat a választáson – mondta a pártszövetség vezetője a Népszabadságnak adott interjúban.
Pápa Levente szerint még az előzetes várakozásoknál is rosszabb az államadósságról szóló adat. Az államadósság emelkedésének csupán egy részét magyarázza a tartalékok feltöltése, mert attól eltekintve is csaknem 2 százalékos a növekedés - írta az Együtt-PM politikusa.
Az Együtt-PM szerint "egy negyedév kivételével történelmi magasságba emelkedett Magyarország eladósodottsága", és ez az érték magasabb, mint a 2010-es kormányváltáskor volt.
Törvényjavaslatban kezdeményezi Szabó Tímea, hogy 2018-tól az országgyűlési, az EP- és az önkormányzati választásokon is kötelező legyen ötvenszázalékos női kvótát alkalmazni a jelöltállító listákon. Erről az Együtt-PM-ben politizáló független képviselő hétfőn sajtótájékoztatón beszélt.
A szocialisták akadályozták, hogy Rogán Antal vagyonügye nagyobb szerepet kapjon az ellenzéki kampányban, de nem tudja, hogy Molnár Zsolt állt-e a háttérben – mondta Juhász Péter, az Együtt-PM társelnöke a Népszabadságnak adott interjúban, hozzátéve, hogy eltökélt abban, hogy a Rogán-ügyet végigvigye. Azt is elmondta, hogy az Együtt-PM biztosan saját főpolgármester-jelöltet állít majd.
Újra benyújtja törvénymódosító javaslatát az Együtt-PM, mely alapján kötelező lenne kitűzni az uniós zászlót minden középületre, így az Országházra is. Előző nap kiderült, mivel erre nincs törvényi kötelezettség, a házelnök, Kövér László nem rakatta ki a Házra a zászlót.
Az Együtt-PM politikusa, Káposznyák István még áprilisban tett feljelentést ismeretlen tettes ellen a debreceni vezetők floridai útjával kapcsolatban, a párt most azt közölte: a rendőrség nyomozást indított.
A Fideszen kívül mostantól mindenki szélsőséges, erről (is) szólt Orbán Viktor beiktatási beszéde. Az „orbáni középpel” megvalósul az öt éve beígért „centrális erőtér”, elemezték kormánytagok, fideszes képviselők, háttéremberek a hvg.hu-nak a kormányfő szombati beszédét. Igaz, van, aki szerint egyes pártok kikerülhetnek a bélyeg alól, bár „küzdeniük komolyan kell érte”, és van, aki szerint az MSZP például „nem szélsőséges”. A többiek annak örülhetnek, hogy „Orbán szavainak közjogi vonatkozásai természetesen nem lesznek”.