Tabutéma kendőzetlen boncolgatásával a hallgatást kívánja megtörni Székely Csaba marosvásárhelyi drámaíró az Öröm és boldogság című darabjával. A Bányatrilógia szerzőjének legújabb művét a Budaörsi Latinovits Színházban, Alföldi Róbert rendezésében a minap mutatták be.
Erdélyi turnéjukról hazatérve lett pozitív a tesztjük.
Valóságos szakadék tátong a romániai falu és város között, így különösen fontos szerep hárul az erdélyi falvakba kinevezett papokra, lelkészekre, hiszen kulcspozíciót töltenek be a helyi közösség megszervezésében, életben tartásában.
Újabb támogatási formát talált ki az Orbán-kormány a külhoni magyarlakta vidékek számára, méghozzá olyat, amelybe kevésbé szólhatnak bele az ottani kormányok. Erdélyben már ácsingóznak is a szokásos kegyeltek a támogatásért.
Volt az erdélyi magyar kisebbség katolikus kisebbségének egy karizmatikus, nagy prédikátora, püspöke, akiről Magyarországon életében szinte tudomást sem vettek. Márton Áron a fasizmus tiszteletétől gyorsan eljutott az elutasításáig, és 1944 májusában egyszerre ítélte el a zsidók deportálását, és magasztalta a nácik oldalán harcoló magyar katonák kitartását. Tizennyolc éven át tartották őt börtönben, majd házi fogságban.
Hogy milyen beruházásokról van szó, azt a vonatkozó kormányhatározat nem közli.
Az Erdélyi-szigethegység klímájának és tájhasználatának 1500 évet felölelő történetét vizsgálva arra jutottak a kutatók, hogy az erdőirtásokat és a pásztorkodás intenzitását nem a klímaváltozás határozta meg, hanem a térségben zajló társadalmi és gazdasági folyamatok.
A falu főutcáján bukkant fel a vadállat, egy zsákutcában támadt a gyerekre.
Ha valóban medvét szeretnénk látni ezer év múlva is, ugyanúgy kell a helyi közösségekre figyelni, mint az állatokra. Olyan megoldás, amelyik bármelyik oldalt ignorálja, csak a problémát fogja súlyosbítani.
A kocsi immár nemcsak a funkcionalitás jelképe, nem is puszta státusszimbólum, hanem az identitás kifejezője, sok esetben arról is tanúskodik, hol helyezi el magát a tulajdonos a politikai ideológiák terében.
Maros megyében egy baromfifarmon jelent meg a vírus.
A Rómer Flóris Terv keretében újítják fel az erdélyi templomot.
Az 1940 után születettek nemzedéke sok mindent átélt kontinensszerte. Szorongásaikra, testi-lelki bajaikra keresnek orvosságot, az egészségügy pedig sok esetben partner az ilyen típusú problémakezelésben.
A nacionalizmusról és az álhírekről készített felmérés meglepő eredményeket hozott.
Azért annyira lefoglalta a küzdelem, hogy ne figyeljen az őt videózókra.
Egyszerre döcögősen, szeszélyesen és profin zajlik a oltás. Ugyanígy különfélék a vakcinákra adott reakciók is. A legfontosabb hatás talán az önbizalom és a megnyugvás, írja szerzőnk.
A köztéri kukák túlcsordultak, és lassan a bili is kiborult Marosvásárhelyen. Hol ér össze a köztisztaság és a helyi politika az erdélyi frontvárosban?
Összesen több mint 7,3 millió forintnyira bírságolták a résztvevőket.
Szerzőnk számos hasonlóságot lát az új szélsőjobbos román párt ideológiája és a Fidesz gondolkodása között.
Példakép és mentor egy személyben, a transzilvanizmus jelképe.
