Százmilliókkal támogatott meg a kormány egy erdélyi ökölvívó-központot, amelynek most letették az alapkövét
A Magyar Ökölvívó Szövetség elnöke, Bajkai István szerint az egész Kárpát-medencére ki kell terjeszteni a magyar ökölvívó-bajnokságot.
A Magyar Ökölvívó Szövetség elnöke, Bajkai István szerint az egész Kárpát-medencére ki kell terjeszteni a magyar ökölvívó-bajnokságot.
Új színeket kapott Kolozsvár, ám a városfelújítást nem meglepő módon sokan sokféleképpen fordították, értelmezték, élték meg.
Magyarország külpolitikai és diplomáciai érdekeinek érvényesülése miatt.
Az Erdélyi Magyar és a Székely Nemzeti Tanács szerint súlyos csapást mért Klaus Iohannisra az ügyészség.
A filmben a Magyar Hang szerint megszólal egy olyan ember is, akiről jelentett.
Parászka Borókával beszélgettünk, dél-erdélyi származású újságíróval, a Marosvásárhelyi Rádió szerkesztő-műsorvezetőjével, aki ki tudja csemegézni magának Magyarországból és Romániából is, ami szerethető. Szerinte Erdély egy büszke nő, aki minden viharban ellenállónak bizonyult.
Akinek demokrataként fájdalmas Trianon, az nem területet fájlal, és nem gazdasági hatalmat. Az együttérez. Emlékezni pedig nem Karácsony főpolgármester tökéletesen elhibázott szavai alapján kell. Vélemény.
Sokba került, rontotta a revíziós esélyeket, és politikailag is veszélyesnek számított az akkori hatalom szerint az a több mint négyszázezer magyar menekült, aki 1918 és 1924 között érkezett a megmaradt Magyarországra a békediktátum alapján elcsatolt területekről.
Erdély elcsatolása 1920-ban Magyarországtól azért is megrendített sokakat, mert addigra kialakult az a sztereotípia, hogy az ottani magyarok a magyaroknál is magyarabbak, az ősi hagyományok leghitelesebb őrzői.
Románia nemcsak a koronavírussal küzd, hanem a múlt és a jelen árnyaival is. A csatározások hátterét nem könnyű átlátni.
Szégyenletes gyávaság volna nem megírni az alábbiakat. Vélemény.
Interaktív térképet készített az Erdélystat, hogy régiónként, megyénként és településenként is láthatóvá tegye, mekkora a magyarok aránya.
A magyar miniszterelnök is belekeveredett az ügybe.
Ahogy közeledik a trianoni békediktátum évfordulója, úgy törnek elő újult erővel különféle mítoszok a döntések hátteréről, illetve egy nem létező 100 éves időhatárról. Kezdjük kapásból egy rossz hírrel: nem kapjuk vissza június 5-én az elcsatolt területeket, és az sem valószínű, hogy a környező országok szexdiplomáciája lett volna a döntő tényező. Ablonczy Balázs történésszel, a korszak kutatójával beszélgettünk a mítoszokról és a valóságról.
Igaz, csak hallgatólagosan bólintott rá az alsóház: a határidő lejártáig nem utasították el a javaslatot, annak ellenére, hogy máskor érdemi vita nélkül megtették ezt.
Romániában két olyan járványügyi intézkedést is hoztak, amilyet Magyarországon nem. Egyrészt csak külön dokumentummal lehet kimenni az utcára, másrészt hétvégén a rendőrautókból kötelezően a román himnuszt játsszák.
Egy Temes megyei 38 éves nőnél és egy Máramaros megyei férfinál mutatták ki a fertőzést.
Miközben itthon a kulturális életet érintő törvénymódosítás miatt tüntetnek.
Mindössze 10 magyar fért fel a leggazdagabb 300 romániai listájára. A legtehetősebb a Digi tulajdonosa lett.
Új repülő őshüllőfajt határozott meg egy romániai-amerikai kutatócsoport.