Pénteken kiszivárgott egy dokumentum, amelyben a liberálisok vezetője olyan intézkedésekre tesz javaslatot, amiket a koalíciós partnerei egészen biztosan nem tudnak támogatni.
A szélsőjobb előretörésével végződött hétvégi német tartományi választások komoly figyelmeztetést jelentenek a berlini szövetségi kormánynak, és látleletet adnak a keletnémetek elégedetlenségéről egy évvel a jövő évi országos parlamenti választás előtt.
Scholz 17 évesen lépett be a Szociáldemokrata Pártba, volt szövetségi munkaügyi miniszter, és Hamburg polgármestere is. Gépies előadásmódja miatt Scholzomatnak hívják.
Meglepően gyorsan sikerült megalakítani a 16 évig tartó Merkel-korszakot váltó új német koalíciós kormányt. A sebesség már csak azért is látványos, mert ezúttal nem két, hanem három pártból, a zöldekből, a szocdemekből és a szabaddemokratákból áll össze a kabinet, amelynek élére a szociáldemokrata Olaf Scholz kerül. A leendő kancellár szerdán sajtótájékoztatón számolt be a megállapodás részleteiről.
Legutóbb elutasította a részvételt a német kormánykoalícióban, most viszont a zöldekkel együtt maga határozhatja meg a szabaddemokrata Christian Lindner, hogy ki legyen az ország új kancellárja, Angela Merkel utóda.
A választásokat megnyerő, de többséget nem szerző SPD a Zöldekkel és az FDP-vel állapodhat meg. A másik kormánypárti aspiráns CDU/CSU szövetség vezetője, Armin Laschet közben lemondott.
Kevesebb mint három héttel a szeptember 26-i Bundestag-választások előtt a német szociáldemokratáknak (SPD) minden esélye megvan a győzelemre. Németország következő kancellárját mégis jó eséllyel nem Olaf Scholznak, hanem Armin Laschetnek hívják majd.
Tagjaik és szavazóik jelentős részét elveszítették a német politikát évtizedeken át felváltva vezető, de ma már csak együtt kormányképes szociáldemokraták és kereszténydemokraták. A nyertesek a Zöldek lehetnek.
Ami rendíthetetlennek tűnt Bajorországban, az mind megrendült a hétvégi tartományi választáson. Molnár Tamás, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatójának elemzése.
Merkel asszony, akárcsak tizenöt éve Gerhard Schröder, azt tette, amit egy adott helyzetben egy felelős kormányfőnek tennie kellett akkor is, ha ez népszerűségvesztéssel jár.
Angela Merkel német kancellár pártja, a Fidesszel is egy európai pártcsaládba tartozó CDU politikusai egytől egyig úgy nyilatkoztak, hogy a kvótanépszavazás komoly vereség Orbánéknak. A bajor CSU viszont Orbánék érvelését visszhangozza.
Tartományi parlamenti választások kezdődtek vasárnap Szászországban. A választás Németország egészét tekintve is nagy jelentőségű, mert eltűnhet a konzervatív-liberális koalíciós forma és folytatódhat az euroszkeptikus Alternatíva Németországnak (AfD) előretörése.
Angela Merkel megdöbbentő népszerűsége átütött a vasárnap tartott német parlamenti választásokon: a kizárólag a kancellár személyére építő kampány régóta nem látott győzelmet hozott a kereszténydemokratáknak. Mivel koalíciós partnerük, a liberális párt 64 év után kiesett a parlamentből, új partner után kell nézniük. Márpedig Merkel nem könnyű eset: az FDP mellett az SPD is azt követően könyvelte el története legsanyarúbb vereségét, hogy előtte négy éven át közreműködtek Merkel kormányában. Most újra a szocdemek vagy esetleg a zöldek következhetnek. Már ha van hozzá merszük.
A vasárnapi német parlamenti választások előtti utolsó felmérések alapján rendkívül szoros végeredmény várható, a kormánypártok és a parlamenti ellenzék támogatottsága nagyjából egyenlő.
Több a bizonytalansági tényező, de Angela Merkel minden bizonnyal kancellár marad - mondta az MTI-nek négy nappal a vasárnapi németországi parlamenti választások előtt Kiss J. László egyetemi tanár, a Külügyi Szemle főszerkesztője.