Az izraeli-iráni háború lezárását jelentette be Donald Trump
A bejelentés hírére beszakadt az olaj ára.
Ami rendíthetetlennek tűnt Bajorországban, az mind megrendült a hétvégi tartományi választáson. Molnár Tamás, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatójának elemzése.
A korábbi állampártnak tartott Keresztényszociális Unió (CSU) elveszítette varázserejét (37,2% a vasárnapi választáson), és egyre inkább hasonlít egy olyan politikai erőhöz, amilyenné soha nem akart válni. Kezd tehát egy normális, a többi közül nem kitűnő párthoz hasonlítani. A szociáldemokraták (9,7%) biztos úton menetelnek a jelentéktelenség felé, a Zöldek viszont a realista, konzervatív irányvonalat képviselő politikával nagy sikereket tudtak elérni (17,5%). Az AfD (10,2%) még nagyobb térnyerését a CSU-ból kiábrándult Szabad Választók (11,6) akadályozták meg. A német néppártok fokozatos térvesztésének egy fontos állomása volt a bajor választás, melynek következményei nemcsak Münchenben, hanem Berlinben is éreztetni fogják hatásukat.
Egy párt a sok közül
A német politikában a CSU annak köszönhette létjogosultságát, hogy szinte minden bajor tartományi választáson sikerrel biztosította magának az abszolút többséget, ezáltal a konzervatív uniópártokon belül nélkülözhetetlen erővé tette magát. Ez a premissza a vasárnapi tartományi választás után komoly csorbát szenvedett: 37 százalék körüli eredményével a CSU-t már nem feltétlen illeti meg a primus inter pares jelző. Jóllehet egy ilyen eredményről a testvér CDU bármely tartományi szervezete csak álmodhatna, Bajorországban ez a teljesítmény nagyon messze van az elvártaktól. A páratlan politikai erőből és a bajor gazdaság lenyűgöző teljesítményéből fakadó varázserő elillanóban van a keresztényszociálisoknál. A CSU korábban minden eszközzel harcolt a hagyományos, konzervatív párttá való „lefokozódás” ellen, a folyamat azonban feltartóztathatatlannak tűnik.
A tavaly szeptemberi parlamenti választások után Horst Seehofer szövetségi belügyminiszter, CSU-elnök úgy fogalmazott, hogy a párt jobb szárnya az AfD felemelkedésével kinyílt, amit mindenáron le kell zárni, hiszen (emlékezve a nagyra tartott bajor miniszterelnök, Franz Josef Strauß szavaira) jobbra a CSU-tól „csak a fal van”. A pártvezetés által akkor levont konzekvencia, mely a mostani tartományi választáson a párt fő stratégiai irányvonala volt, a következőképp foglalható össze: Merkel és a CDU folyamatos tűz alatt tartásával és az AfD-s retorika és a politikai témák átvételével a cél az utóbbihoz vándorolt szavazók visszaszerzése. A stratégiai sikerességét illetően vessünk egy pillantást a következő számokra. A CSU 160 000 szavazót veszített az AfD javára, választóik háromnegyede szerint a párt túl sok időt szentelt a menekültpolitikának, a fele pedig nincs megelégedve a berlini nagykoalíciós kormány munkájával. Legkésőbb vasárnap este nyilvánvalóvá vált, hogy a CSU-s stratégia az AfD visszaszorítására csődöt mondott.
A gyenge választási szereplést rendszerint a felelősségre vonás szokta követni. Ez a feladat azonban nem lesz egyszerű CSU-s körökben. A legnépszerűtlenebb tartományi miniszterelnök a pártbázison belül viszonylag stabil pozícióval bír, Markus Söder így szinte biztosan a helyén marad. Horst Seehofer pártelnök és belügyminiszter kollektív felelősségről beszélt a választást követő nyilatkozataiban. Miként a nyár eleji, az uniópártokon belüli testvérharcoknál, ő most sem kívánna mindenért egyedül felelősséget vállalni. Amennyiben távoznia kellene a politikából, azt biztosan nem egyedül tenné, valakit vinne magával – ez azonban megnehezítené a „tisztességben jelentéktelenné válás” folyamatát. Seehofert pártelnökként formálisan senki sem kényszerítheti lemondásra, a 37 százalékos eredmény pedig a jelek szerint még épp nem éri el a fájdalomküszöböt. A komoly felelősségre vonás így első körben elmaradhat a CSU-ban.
Politikai átrendeződés
A CSU-nál nagyobbat csak a szociáldemokraták zuhantak. Az SPD sosem volt igazán erős Bajorországban, a vasárnapi egyszámjegyű eredmény azonban történelmi mélypont a párt számára. A 9,7 százalék azt is jelenti, hogy az SPD a 2013-as tartományi választás óta szavazói felét elveszítette.
A katasztrofális eredmény többek között annak tudható be, hogy Berlinből nem kapott megfelelő hátszelet a párt, ahogy azt az SPD-s tartományi csúcsjelölt, Natascha Kohnen kijelentette. Az SPD jelen formájában ma nem több, mint az uniópártok kormányzati segédeszköze. A szocdemek mindennek tudatában vannak, és ez frusztrációval tölti el őket. Amennyiben a két hét múlva esedékes hesseni tartományi választáson is leszerepel az SPD, úgy a szövetségi kormány életben maradásának esélyei jelentősen csökkenhetnek.
Mindeközben a Zöldek, az egykori egyetemistákból álló protesztpárt ma a kívülről liberálisnak látszó, de valójában a konzervatív közép és a felsőosztály pártja lett. Megalapítása óta amúgy is megannyi változáson esett a párt, jelenleg pedig épp a néppártosodás felé tartanak. A tartományi siker főképp annak volt köszönhető, hogy a korábbi idealisztikus, moralizáló irányvonalat optimista, de egyben realista politika vette át, mely a bajorok számára több fontos témát karolt fel egyszerre: a lakhatás, a mezőgazdaság, az oktatás, valamint a környezetvédelem kérdéseit. Ennek köszönhetően a Zöldekhez csak a CSU-tól és az SPD-től összesen közel 400 ezer szavazó vándorolt át. Viszont hiába az elért eredmény, ha a párt ellenzékben marad, úgy nem fog komoly hatással bírni a politika döntéshozatalra.
A választás másik nagy nyertese a Zöldek mellett az AfD volt, a párt 10 százalék feletti eredménnyel első ízben került be a bajor törvényhozásba. A bevándorlásellenes, radikális jobboldali párt sikeréhez főképp a már említett uniópárti kakofónia és a CSU elhibázott stratégiája járult hozzá. Hogy nem tudtak még a jelenleginél is jobb eredményt elérni, elsősorban a Szabad Választókon múlt (a párt lényegében kiábrándult, de mérsékelt CSU-sokból áll), hiszen így a jobboldali politikai spektrumon több pártnak kellett osztozkodnia.
Bajorország megmarad konzervatívnak
A Zöldek ugyan előretörtek, a bajor választók többsége azonban így is konzervatív pártra szavazott: a CSU, a Szabad Választók és a liberális FDP együttesen a szavazatok több mint felét teszik ki. Hozzávéve az AfD-t, a jobboldali dominancia közel kétharmados a tartományban.
A bajor alkotmány négy hetet enged meg az új kormány megalakulásának, a koalíciós tárgyalások ennek megfelelően gyorsak lesznek. Matematikailag két plusz lehetséges forgatókönyv lenne: a CSU-sok vagy a Szabad Választókkal állnak össze (esetleg beveszik az 5,1 százalékot elérő FDP-t harmadiknak), vagy a Zöldekkel. Politikailag azonban az utóbbi lehetőségnek kicsi a valószínűsége, a két párt tartalmilag ugyanis igen messze áll egymástól. Így valószínű, hogy Bajorországban egy polgári-konzervatív kormány fogja vezetni a tartományt a jövőben.
A bejelentés hírére beszakadt az olaj ára.
Teherán kommunikációjából az olvasható ki, hogy szeretnék az ellenségeskedést ennyiben hagyni.
Bár a támadás meglepte a világot, voltak jól látható előjelei annak, hogy mire készül az Egyesült Államok.
Korábban Lázár János azzal vádolta meg őket, hogy túlterheléses támadást indítottak az EMMA rendszere ellen.
Lázár János tiszás hőbörgésről és hobbivasutas dünnyögésről írt a Facebookon.
Az elnökkel egyszer az irodájában, egyszer pedig Lengyelországban próbáltak végezni.
Karácsony Gergely ismét felhívta a figyelmet arra: önkormányzati rendezvényről van szó.