IDEA intézet: Tavaly április óta nem volt ilyen alacsony a Fidesz–KDNP támogatottsága
A Fidesz–KDNP győzelmét azonban továbbra sem veszélyezteti a rossz eredmény.
A Fidesz–KDNP győzelmét azonban továbbra sem veszélyezteti a rossz eredmény.
Lévai István Zoltánnak még az is mindegy volt, hogy utalással vagy borítékban fizeti a pénzt Aleva Mártának. Ő azonban inkább az egész beszélgetést felvette, és eljuttatta a sajtónak.
Régen volt ilyen alacsony a kormánypártok támogatottsága, 5 hónap alatt 6 százalékponttal esett a Fidesz-KDNP népszerűsége – derül ki a Republikon Intézet közvélemény-kutatásából. Az ellenzéki térfélen viszont a 3 párt is növekedni tudott.
A Fidesz belső mérései a hvg.hu értesülései szerint azt mutatják, hogy a jelenlegi Fidesz-KDNP-s győri polgármester Dézsi Csaba és elődje, az ellene függetlenként elinduló Borkai Zsolt fej fej mellett, 30-30 százalék körül állnak, ami miatt könnyen egy erős összellenzéki jelölt lehetne a befutó. Borkai egyébként már májusban elmondta volna Orbán Viktornak, hogy jachtos szexbotránya és lemondása után újra elindul Győrben a polgármesteri posztért, de a pártelnök-miniszterelnök nem fogadta.
A Fideszt fideszesként kritizáló dokumentumfilmes szerint Orbán Viktor „az egyik legintelligensebb ember”, akivel valaha találkozott, így ő biztosan érti, hogy milyen problémákról beszél a Fidesz–KDNP elitjével kapcsolatban.
A státusztörvény vitájától volt a leghangosabb idén a Parlament, míg a svéd NATO-csatlakozásról szóló javaslatától csak azért nem, mert azt bohózatba illő módon őszre halasztották. Az ellenzék szócsatákkal néha meg tudta izzasztani Orbán Viktort – már amikor bent volt, és nem bojkottálta a teljes Fidesz–KDNP a parlamenti munkát. Hiába ülésezett 262 órát az Országgyűlés, törvényt egyre kevesebbet fogad el, mivel a kormány rendeleti úton is megtehet szinte bármit. Az ellenzéknek egyetlen törvényjavaslata sem ment át, cserébe 1500 kérdéssel bombázták a kormányt.
Indokolni sem próbálta a Fidesz és a KDNP, miért bojkottálják az ellenzéki kezdeményezésű hétfői rendkívüli parlamenti ülést, egyszerűen csak nem mentek el rá. A határozatképtelenség miatt így nem szavaztak a svéd NATO-csatlakozásról sem. A kevés ellenzéki politikus napirend előtt beolvasott ugyan a kormánynak, de ezt senki sem hallotta a távol lévő címzettek közül.
A Házbizottság csütörtöki ülésére Kövér László fideszes házelnök olyan előterjesztést nyújtott be, amely az ellenzék 49 képviselője kezdeményezésének megfelelően július 31-ére, hétfőre hívná össze a parlament rendkívüli ülését. Ezen többek között a svéd NATO-csatlakozás ratifikálásáról is szavaznának, de aligha fognak, mivel a kormánypártok várhatóan bojkottálják majd az ülést.
Hat ellenzéki párt képviselői nevében benyújtotta kezdeményezését a Momentum a rendkívüli parlamenti ülésre, amelyen Svédország NATO-csatlakozásáról szavaznának, és még másik öt témát is napirendre vennének. Ülés biztosan lesz, de várhatóan sikertelen, mivel a kormánypártok ősszel tervezik csak a ratifikálást, így bojkottálhatják az ellenzék által összehívott ülést – 2010 óta ez lenne a tizenhetedik ilyen alkalom.
A Momentum által a svéd NATO-bővítés megszavazását célzó rendkívüli parlamenti ülésre tett javaslat akár sikeres is lehetne. A Fidesz-KDNP szokásos bojkottja most nehezen lenne indokolható, hiszen a törökök zöld jelzése után már Orbánnak sem érdeke az időhúzás. Más kérdés, hogy a Fidesz nem akarná annak látszatát, hogy a 135 bátor kormánypárti egy év sunnyogás után az ellenzék „füttyentésére” ugrik.
Pedig jó ötlet ez a könyvfóliázósdi, csak akkor már rendesen kéne csinálni. Vélemény.
Nem támogatták a kormánypártok a házbizottság ülésén azt a DK-s ellenzéki javaslatot, hogy a jövő héten vegyék napirendre a svéd NATO-csatlakozást. A Fidesz-KDNP, ha akarná, bármikor kérhetné a szavazást, az ellenzék is támogatná. De mivel politikai okokból lassan egy éve halogatják, egyre valószínűbb, hogy csak a várhatóan szeptember 25-én kezdődő őszi ülésszakban kerül elő újra.
Újdonságként tálalta a Rogán Antal alá tartozó szuper-titkosszolgálat friss jelentése, hogy a választások külföldi befolyásolása részeként a 21 Kutatóközpont közvéleménykutató cég 2,5 millió forintot kapott az Action for Democracyról. A cég elismerte, hogy kaptak pénzt, de egy kutatásra, és ezt már tavaly februárban maguk közölték.
A Márki-Zay Péter mozgalmához befolyt amerikai kampánytámogatásról szóló összegző titkosszolgálati jelentést szerdán ismertették a Nemzetbiztonsági Bizottság zárt ülésén, de a közvélemény majd csak akkor ismerheti meg, ha feloldják a titkosítását. Az ÁSZ már felkészítette az ellenzéki pártokat, hogy 3,3 milliárdos pénzbüntetésre számíthatnak tiltott pártfinanszírozás miatt.
A társadalom 36 százaléka liberális: önbevallásos, emberi jogi vagy gazdasági megközelítésben, illetve ezeket átfedve – ez derül ki a Republikon Intézet elsőként itt, a hvg360-on publikált felméréséből. A liberálisok aránya nőtt az elmúlt 10 évben, de összetételük heterogén, sok mindenben nem értenek egyet. Mutatjuk, kik ők.
Más lényeges változás nem látszik 2019-hez képest.
Az elhunyt Bajkai István Fidesz-alapító parlamenti képviselői helyére az űrkutatásért felelős miniszteri biztos lehet esélyes.
Lévai István Zoltán ötmillió forintot akart adni egy kutyapártos politikusnak, hogy az induljon el az önkormányzati választáson, ráadásul kitálalt neki arról is, hogyan működik a párton belül egy kampány leszervezése.
Az ellenzék kezdeményezte a nyári szünet ellenére az ülést, de könnyen lehet, hogy csak ők lesznek bent egyedül, a Fidesz-KDNP pedig bojkottál: 2010 óta 16 alkalomból 16-szor így tettek.