A kormánypárti képviselők mellett ellenzéki támogató voksokat is kapott a migrációt elutasító KDNP-s politikai nyilatkozat, ami senkit nem kötelez semmire, de szükségesnek látta a kormányzat ahhoz, hogy hosszú blokkolás után aláírja az Európai Unió és 79 afrikai, karibi, csendes-óceáni ország közötti együttműködési megállapodást.
Orbán Viktornál egy kicsit fiatalabb, jellemzően vidéki, érettségizett, templomba ritkán járó, a bevándorlókat a melegeknél is jobban elutasító a tipikus fideszes magszavazó. Ők – egyre nagyobb arányban nők – azok, akikre az elmúlt 20 évben ellenzékben vagy kormányon, de mindig, minden körülmények között számíthatott Orbán, ám velük már egyre kevésbé tud választást nyerni. Pedig a magszavazók nagyon hűségesek, és szerintük az egészségügy és az oktatás is egyre jobb.
A legtöbben elfelejtették felköszönteni a Fidesz-KDNP egyik legfontosabb „politikai termékét”, az Alaptörvényt, amelynek április 25-e a hivatalos születésnapja, hiszen 2011-ben ezen a napon írta alá a minden mást is aláíró Schmitt Pál. A szöveget azóta 11-szer írták át. Látványos ünneplés évek óta nincs már.
Kammerer Zoltán olimpiai bajnok kajakozó lett az első hivatalos polgármesterjelölt Gödön, de három másik független jelölt is rajthoz állt. Közben a gödi Fidesz-szervezetet kreatívan feloszlatták, a volt fideszes polgármester szerint nem túl elegánsan.
Pedig volt egy kormánypárti képviselő, aki nemet nyomott.
A 2022-es parlamenti választás több képviselőjelöltjénél is szabálytalanságokat tárt fel az Állami Számvevőszék vizsgálata, az érintett összeg dupláját fizettették vissza velük. Mindhárman Fidesz-KDNP-s jelöltek voltak: Mészáros Lajos, Pánczél Károly és Pócs János.
Saját követelései mellett – például: Nobel-díjat minden magyarnak! – a Magyar Kétfarkú Kutya Párt összeírta, mit várhat a svéd NATO-csatlakozás megszavazásért cserébe a Fidesz–KDNP, ha már a kormánypártok ezt nem hajlandók egyértelműen kimondani.
Meglepő, új indokkal magyarázta ráadásul a Fidesz, miért kell sokadjára is halasztani a szavazás időpontját: mert „Brüsszel hazudik, mint a disznó”.
Másodszor sem ment át az ellenzéki kezdeményezés.
Kevés olyan, politikai célokra a végletekig kihasznált téma van jelenleg a hazai politikában, mint a svéd és a finn NATO-csatlakozás ügye, amiben ráadásul nagyon ritkán sikerült igazat mondania az elmúlt bő fél évben a kormányzatnak, illetve a kormánypártoknak. Összeszedtük, mikor és miért nem találkozott ebben az ügyben egy-egy állítás az igazsággal, illetve milyen jelek utalnak a NATO-bővítés ügyének politikai „hasznosítására".
A svéd és finn NATO-csatlakozásról megtartott szerdai parlamenti vita után a már így is 7,5 hónapot “parkoltatott” téma újabb két hetet csúszik. A Házbizottság mai ülésére benyújtott új napirendi javaslat szerint a zárószavazást mégsem a jövő héten, hanem csak a március 20-i héten tartják.
A miniszterelnök az ellenfelek közé sorolta a „háborúpárti nemzetközi érdekcsoportokat”, például Biden-adminisztrációt.
Így az ellenzéki képviselők a kormánypártiak hűlt helyén kérhették csak számon a környezetkárosító terveket.
Annak ellenére sűrűn kezdeményez rendkívüli parlamenti ülést a Fidesz-KDNP-s kétharmad árnyékában az ellenzék, hogy a NER elmúlt 13 éve alatt már 15 hasonló akció hiúsult meg a kormánypártiak bojkottja miatt. A mai, az akkugyárakról szóló ülésnapról a Fidesz-KDNP távol marad, de azt ígérték, később hajlandók megvitatni a témát.
A rendes tavaszi ülésszak várhatóan február 27-én kezdődik csak, így az Orbán Viktor által most már tényleg biztosra ígért svéd és finn NATO-csatlakozásról szóló szavazásra és a teljesen átírt idei költségvetés elfogadására is még várni kell.
David Pressman javíthatónak látja a magyar–amerikai kapcsolatokat, de ezért Washington szerint a magyar félnek kellene változtatnia a magatartásán.
Elek Sándor polgármester azt mondta, nem követett el bűncselekményt.
A NATO-bővítés témája is előkerült napirend előtt az Országgyűlésben, ahol hétfőn szavaznak a finnekről. A svéd kérelem jóváhagyásának még nincs céldátuma. Az MSZP és a Momentum élesen bírálta utóbbi döntés további halogatása miatt a kormányzatot, mire a válasz az volt, hogy a svédek kezdték.
Meglepő magyarázattal szolgált a Fidesz frakcióvezető-helyettese a mai házbizottsági ülésen, amikor megindokolta, miért kell elhalasztani a NATO-bővítést jóváhagyó szavazást a tervezett jövő hétről a hónap végére.
