Sok "diplomás kommunista" van a Fidesz-szavazók között, pedig Orbán utálja őket
A társadalom 36 százaléka liberális: önbevallásos, emberi jogi vagy gazdasági megközelítésben, illetve ezeket átfedve – ez derül ki a Republikon Intézet elsőként itt, a hvg360-on publikált felméréséből. A liberálisok aránya nőtt az elmúlt 10 évben, de összetételük heterogén, sok mindenben nem értenek egyet. Mutatjuk, kik ők.
Az 1980-90-es években még markánsan liberális Fidesz 2000-ben kilépett a Liberális Internacionáléból, jó ideje már szitokszóként használja a liberális kifejezést, rendszerét pedig illiberálisként határozta meg. Orbán Viktor 2020-as évértékelőjében azt mondta, hogy a liberális nem más, mint diplomás kommunista.
De milyen ember a magyar liberális, mit jelent a liberalizmus? Érthetik alatta a szabadelvűséget, az emberi jogok védelmét, az individualizmust, a szabadpiaci gazdaságot minimális állami beavatkozással – vagy akár mindezeket együtt. Az sem egyértelmű, mi a liberális ellentétje: illiberális, konzervatív vagy szocialista? Milyen a liberális kormányzás vagy egy liberális szakpolitika?
Amikor a jelzők és a tartalom ilyen élesen elválaszthatók, bármi és bárki lehet liberális. Egyszerre liberálisnak titulálják például az egész magyar ellenzéket, noha annak egyetlen, magát liberálisként meghatározó párt sem része.

Nehéz tehát körülírni, egyértelműen meghatározni, kit nevezhetünk ma Magyarországon liberálisnak. A liberalizmus körüli fogalomzavar ráadásul globális jelenség: ha nemzetközi liberális kongresszust szerveznénk, sok témában halálosan összevesznének a világ különböző pontjain magukat liberálisnak mondó résztvevők.
Nem véletlen, hogy a Republikon Intézet elemzése is párhuzamos liberalizmusokat vizsgál és a kutatás is legalább háromféle csoportot különböztet meg: emberi jogi, gazdasági és önbevallásos liberálisokra osztva jellemzi a magyar liberálisokat.
A friss, 2023 március-áprilisában – nemre, korra, iskolai végzettségre és lakóhelyre reprezentatív, 1000 fő személyes megkérdezésével – készített kutatás alapján a magyarok 36 százaléka liberális.
Legnagyobb részük, 19 százalékuk önbevallásos liberális, 15 százalékuk emberi jogi, és 10 százalékuk gazdasági liberális, ezek a csoportok részlegesen fedik is egymást, ezért 36% az összesített arányuk.
A Republikon Intézet 10 évvel ezelőtti kutatása óta nőtt a liberálisok aránya Magyarországon, 2013-ban ugyanis hasonló módszertannal számolva a lakosságnak csak 29 százaléka volt liberális.