Elutasította a Fidesz, hogy jövő héten szavazzanak a svéd NATO-csatlakozásról, talán majd ősszel

Újabb kísérletet tett az Országgyűlés házbizottságának csütörtöki ülésén a DK-s Vadai Ágnes, hogy hosszas halogatás után végre napirendre vegyék Svédország NATO-csatlakozásának megszavazását, de a kormánypártok elutasították, hogy a jövő heti háromnapos rendkívüli ülésen – hétfő, kedd és péntek – szavazzanak erről. Vadai ezt úgy értékelte:

Putyin és Erdogan érdekeit szolgálja a Fidesz azzal, hogy tovább akadályozza Svédország NATO-csatlakozásának parlamenti ratifikálását.”

A parlament kedden szavaz a pedagógusokról, de a svéd NATO-felvételről őszig nem fognak

Hétfőn, kedden és pénteken ülésezik a jövő héten az Országgyűlés, megtartják a státusztörvény és a jövő évi költségvetés végszavazását is, de Svédország NATO-tagságának ratifikálását nem tervezik, így az már biztosan későbbre csúszik.

Néhány órával később, egy másik bizottságban, az Országgyűlés törvényalkotási testületében is felmerült a svéd NATO-csatlakozás kérdése. Itt pedig a szintén DK-s Gréczy Zsolt kifogásoltaa halogatást. Erre reagálva Balla György, a Fidesz frakcióvezető-helyettese azzal vágott vissza: megérti Gréczyt, hiszen a kapott dollárok fejében köteles ezzel állandóan előállni. Hozzátette:

Ön azt csinálja, amit a gazdik parancsolnak.”

Egy Fidesz-képviselő szerint az ellenzék a „gazdik" parancsára sürgeti Svédország NATO-felvételét

Balla György a DK-s Gréczy Zsoltot támadta be.

Az eredetileg csak június közepéig tervezett tavaszi parlamenti ülésszak így is hosszabbra nyúlt, de a jövő heti rendkívüli ülésezés – amelyen megszavazzák például a jövő évi költségvetést és a pedagógusokat érintő státusztörvényt – után már tényleg nyári szünetre vonul a törvényhozás, a legvalószínűbb az, hogy a NATO-bővítés témája újra majd csak ősszel kerül elő. Méghozzá

legkorábban szeptember végén lehet szavazás a svéd NATO-csatlakozásról, mivel a hvg.hu úgy tudja, szeptember 25-én kezdődik a parlament őszi ülésszaka.

Amúgy, ha a kormánypárti frakciókban valóban lenne erre akarat, akkor a kétharmados parlamenti többséggel bíró Fidesz-KDNP maga is felvethetné a javaslatot. Egy négyötödös támogatottságú indítvánnyal ugyanis bármikor el lehet térni a napirendtől, fel lehet venni új szavazást. Ehhez meglenne a szükséges plusz 25 ellenzéki képviselő, hiszen a Mi Hazánk kivételével minden ellenzéki a svéd csatlakozás mellett van – többször is javasolták a szavazást róla, de a Fidesz-KDNP állt ellen.

Nagyon úgy néz ki, hogy az ellenzéknek igaza van abban: a helyzet az, hogy a svédek csatlakozásának magyar parlamenti jóváhagyása attól függ, mikor okézza le Erdogan török elnök.

Bár a Fidesz korábban azt kommunikálta, hogy azért csúszik a szavazása, mert Orbán Viktor miniszterelnök ugyan támogatná azt, de a frakción belül van róla a vita, nemrégi hír, hogy a Népszava forrásai szerint ennek éppen a fordítottja lehet az igaz, mert a kormánypári frakciók már régen átengedték volna a témát, ám „odafentről”, a Karmelitából mondtak nekik nemet.

Ankara addig nem támogatja Svédország NATO-csatlakozását, amíg ott kurd szervezetek szabadon szerveznek tüntetéseket

Erdogan szerint a svéd parlament által a NATO-csatlakozás érdekében meghozott törvénymódosítások értelmetlenek mindaddig, amíg a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) és a szíriai kurd szervezetek (PYD/YPG) támogatói szabadon szerveznek tüntetéseket az országban.

Akárki is fogja a másikra a késlekedést, az olyan mértékű, hogy kimagyarázhatatlan. Főleg úgy, hogy a felvételi kérelmüket egyszerre benyújtó Finnország és Svédország NATO-csatlakozása sokáig „együtt futott”, de végül a NATO-tagállamok közül utolsó előttiként március 27-én a parlament megszavazta a finnekét (majd három napra rá a török parlament is), a svédekét azóta sem. Hogy miért, azt nehéz követni, mivel mindenki össze-vissza beszél az ügyben:

• Orbán Balázs, a kormányfő politikai igazgatója próbálta megmagyarázni, mi a baj a svédekkel, de érvei kimerültek abban, hogy svéd politikusok olykor csúnyákat mondanak a magyar kormányra
• Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is próbált rájönni, mi a késlekedés oka, de ő sem érti, mi baja a saját párt- és frakciótársainak a svédekkel
• A mindig, mindenre választ adni tudó Kovács Zoltán államtitkár szerint a svédekkel az a baj, hogy „Magyarországot lekicsinylő megjegyzéseket” tesznek
• Korábban Semjén Zsolt KDNP-elnök a NATO-bővítésről szóló szavazás halogatását „az Európai Bizottsággal folyamatban lévő egyeztetések elhúzódásával” indokolta, bár semmi közük egymáshoz
• A Semjén-féle értelmezéshez kapcsolódott egy időben Balla György, a Fidesz frakcióvezető-helyettesének indoka is: azért tolják a szavazást, mert „Brüsszel hazudik, mint a disznó”

„Nem mi kezdtük, a svédek hazudoztak" - ez a kormányzati indok a NATO-bővítés halogatására

A NATO-bővítés témája is előkerült napirend előtt az Országgyűlésben, ahol hétfőn szavaznak a finnekről. A svéd kérelem jóváhagyásának még nincs céldátuma. Az MSZP és a Momentum élesen bírálta utóbbi döntés további halogatása miatt a kormányzatot, mire a válasz az volt, hogy a svédek kezdték.

A NATO-bővítés parlamenti elfogadását még korábban az hátráltatta, hogy a kormánypártok „vitarendező” delegációt küldtek a csatlakozást kérelmező két országba, amelyet azért hoztak létre, hogy több tiszteletet kérjenek a magyaroknak, és visszautasítsák a magyar jogállamiságot ért, szerintük indokolatlan politikusi nyilatkozatokat. Emiatt, és más jelek miatt is inkább úgy tűnik, hogy a kormány és a kormánypártok zsarolásra használják a NATO-s téma halogatását:

Tíz jel, hogy zsarolásra és politikai hangulatkeltésre használja a Fidesz a NATO-bővítés ügyét

Kevés olyan, politikai célokra a végletekig kihasznált téma van jelenleg a hazai politikában, mint a svéd és a finn NATO-csatlakozás ügye, amiben ráadásul nagyon ritkán sikerült igazat mondania az elmúlt bő fél évben a kormányzatnak, illetve a kormánypártoknak. Összeszedtük, mikor és miért nem találkozott ebben az ügyben egy-egy állítás az igazsággal, illetve milyen jelek utalnak a NATO-bővítés ügyének politikai „hasznosítására".