108 milliárd forintra büntették a Metát, mert a Facebook megint összeakadt az európai adatvédelmi szabályokkal
Kicsit több mint egy év alatt 371 milliárd forintnak megfelelő összegre büntették már a Facebookot üzemeltető Metát.
Kicsit több mint egy év alatt 371 milliárd forintnak megfelelő összegre büntették már a Facebookot üzemeltető Metát.
Fiatalkorú felhasználók adatvédelmi jogait sértette meg Európában a Meta-csoporthoz tartozó Instagram, amiért a GDPR hatályba lépése óta a második legmagasabb bírságot szabták ki rá. Az Európai Adatvédelmi Testület (European Data Protection Board, EDPB) a jogsértés jellegére, súlyosságára, valamint az általa érintettek számára tekintettel méltányosnak ítélte a 405 millió eurós büntetést. Az eset a Deloitte Legal szakértői szerint ismételten felhívja a figyelmet rá, mennyire komolyan kell venni a GDPR követelményeit.
A felhasználók üzleti profilra váltottak, de nem tudták, hogy ezzel telefonszámuk és e-mail-címük is nyilvános lesz.
Az ír adatvédelmi hatóság megtiltotta a Metának, hogy a felhasználók adatait az Egyesült Államokba továbbítsa. A cég korábban azzal fenyegetőzött, ha ez megtörténik, kivonul a szolgáltatásaival Európából.
Egy frissen kiszivárgott belső jelentés szerint a Facebook nem tud elszámolni a felhasználói adatok egy jelentős részével, ahogy azzal sem, hogy mire használják fel azokat és hol találhatóak.
A sütik elfogadására és elutasítására vonatkozó párbeszédablakot megbonyolította a Google, ezért egy büntetéssel kötelezte a céget a francia adatvédelmi hatóság, hogy változtasson rajta.
Az írországi Trinity College-en dolgozó kutató, Douglas Leith tanulmánya szerint a Google a felhasználók beleegyezése nélkül gyűjt be és továbbít bizonyos adatokat a saját szervereire.
Az elmúlt hetekben felvetődött, hogy a Meta szolgáltatásai elhagyhatják Európát az uniós adatvédelmi szabályok miatt. Hogy pontosan mi áll a dolog hátterében, arról a jogi szakemberek készítettek egy összefoglalót.
Sok internetes portál nem élne meg a jól fizető reklámok nélkül, a hirdetések személyre szabása viszont érdekeket sért. A hatóságok és a piaci szereplők egyaránt piszkálgatják az adatvédelmileg kényes ügyet.
A Meta szerint nem akarja kivonni sem a Facebookot, sem az Instagramot Európából, és nem is „fenyegetőzött” ilyesmivel. A vállalat azután szólalt meg az ügyben, hogy a média kiszúrta: egy hivatalos dokumentumban belengette a kivonulást.
A Meta szerint 2022-ben új megállapodás születhet az Európai Unió és a cég között az adatkezelésről, de ha nem, akkor annak igen komoly következményei lehetnek.
Átlépte az egymilliárd eurós határt az adatvédelmi szabályok megsértéséért kiszabott bírságok összege a világon. Magyarországon szabtak ki Európában az egyik legtöbb büntetést.
Távmunka már régóta létezik, a home office viszont igazából a koronavírus-járvány miatti korlátozások révén került a köztudatba. Munkáltató legyen a talpán, aki el tud igazodni abban, hogy a távollévő munkavállalói közül ki hadra fogható, azaz dolgozik otthon vagy egy távoli munkahelyen, és ki az, aki a jól megérdemelt szabadságát tölti, illetve beteg. Ebben segít egy, a távollétek követésére alkalmas, webes önkiszolgáló szoftver.
Az ír adatvédelmi hatóság története legnagyobb büntetését szabta ki, a WhatsAppnak kell fizetnie érte.
A francia La Quadrature du Net jogvédő szervezet még 2018-ban indított pert az Amazon ellen a felhasználói adatok kezelése miatt, a luxemburgi adatvédelmi hatóság pedig nemrég úgy döntött, bírságot érdemel a vállalat.
A munkahelyi dokumentumkezelési szokásokról, illetve a munkavállalók ezzel kapcsolatos érzéseiről és elvárásairól kérdezte a magyarokat friss felmérésében a Canon hazai képviselete. A számokból sokan mindennapjaikra ismerhetnek.
A kormányhivatalt panaszolták be a GDPR-szabályok megsértése miatt: a háziorvosoknak kellett volna elküldeni a teszteredményeket, de valahol valami félrement.
Elemzők 250 weboldal működését vizsgálták abból az alkalomból, hogy három éve ezen a napon lépett hatályba az uniós általános adatvédelmi rendelet. A GDPR szigorúan előírja többek között azt is, hogyan kell tájékoztatni a weboldalak látogatóit a személyes adataik kezeléséről – ez kevés hazai weboldalon szabályszerű.
Egy ír jogvédő szervezet arra készül, hogy bíróság elé citálja a Facebookot, mert szerintük az nem védte meg a felhasználók adataiat. A döntés precedenst is teremthet.
Bár a kormány semmilyen visszaigazolást nem küld erről a koronavírus elleni vakcináért regisztrálóknak, az adatvédelmi jogokra hivatkozva elvileg három hónap után meg lehetne tudni, számon tartják-e egyáltalán az adatainkat.