BrandLab
BrandLab
Tetszett a cikk?

Távmunka már régóta létezik, a home office viszont igazából a koronavírus-járvány miatti korlátozások révén került a köztudatba. Munkáltató legyen a talpán, aki el tud igazodni abban, hogy a távollévő munkavállalói közül ki hadra fogható, azaz dolgozik otthon vagy egy távoli munkahelyen, és ki az, aki a jól megérdemelt szabadságát tölti, illetve beteg. Ebben segít egy, a távollétek követésére alkalmas, webes önkiszolgáló szoftver.

Idestova már két évtizede annak, hogy Magyarországon is kezdett elterjedni az a gyakorlat, miszerint a dolgozóknak már nem feltétlenül kötelező megjelenniük a munkahelyükön, feladataikat azon kívül is elvégezhetik, akár otthon, akár máshol. A távmunka szabályozásával kapcsolatban az Európai Unió (EU) 2002-ben fogalmazott meg egy irányelvet, amely alapján készült keretmegállapodást az uniós szinten működő munkaadói és szakszervezeti szövetségek írták alá. A keretmegállapodás rendelkezéseit aztán a magyar parlament betette a Munka törvénykönyvébe (Mt), azt követően, hogy Magyarország 2004. május 1-jén csatlakozott az EU-hoz.

Az Mt szerint távmunka a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen rendszeresen folytatott olyan tevékenység, amelyet számítástechnikai eszközökkel végeznek és eredményét elektronikusan továbbítják. A távmunka jellemzői:

•       a munkáltató biztosítja, hogy a munkavállaló a telephelyére beléphessen (más munkavállalókkal kapcsolatot tartson),

•       eltérő megállapodás hiányában a munkavállaló munkarendje kötetlen,

•       a távmunka végzésre is kiterjednek a

•       tűzvédelmi,

•       vagyonvédelmi,

•       balesetvédelmi,

•       információbiztonsági,

•       GDPR (személyes adatok védelmére vonatkozó) szabályok,

•       önkéntes jellegű (tehát nem kötelező, hanem választható),

•       határozott vagy határozatlan időre is megköthető.

Egyesek a távmunkát hajlamosak összekeverni a home office-szal, annak szinonimájaként, illetve egyik válfajaként emlegetik. Pedig másról van szó. E különbségekkel már csak azért is érdemes tisztában lenni, mert ugyan home office már egy ideje létezik a cégeknél, az igazából a 2020 márciusában kirobbant koronavírus-járvány miatt vált mindennapos gyakorlattá, amikor – különösen a globális veszélyhelyzet elrendelése utáni hetekben – egészségügyi megfontolásokból a „fél ország” dolgozott otthonról.

„Lényeges eltérés a távmunkához képest, hogy a home office-ra vonatkozó megállapodás a munkáltató és a munkavállaló között nem a Munka törvénykönyve alapján jön létre, arról a feleknek külön kell megegyezniük” – mutat rá Lencsés Sándor, a humáninformatikai szoftverfejlesztéssel foglalkozó L-SOFT Zrt. vezérigazgatója. Szerinte ebben az esetben is célszerű rögzíteni a munkaszerződésben a telephelytől eltérő munkavégzés helyszínét. Az igénylés és jóváhagyás folyamata jellemzően valamilyen, a belső szabályozásban meghatározott módon igényelhető és egy elbírálási folyamaton megy keresztül.

Mi a különbség a szabadság, a home office és az egyéb távollétek között?

•       Szabadság: a szabadságok kiadása munkáltatói kötelezettség. A szabadság mértékét és a kiadás szabályait a Munka törvénykönyve pontosan meghatározza.

•       Home office: nem kötelezettség, csak lehetőség. Munkáltatói elvárások szabályozzák a használatát, melyek során heti, havi, éves maximumokat lehet meghatározni.

•       Egyéb távollétek: semmilyen korlátozás nincs az igénylésre vonatkozóan. Munkáltatói döntés, hogy milyen távollétek igénylését teszi elérhetővé a munkavállalók számára. Ilyenek lehetnek: kiküldetés, fizetett iskolai távollét, nem fizetett távollét, tanulmányi szabadság, apanap, orvosi igazolás nélküli betegség miatti távollét stb.

A home office tervezése és jóváhagyása

A home office-t eltérő rendszerességgel, ad-hoc jelleggel is igénybe vehetik a dolgozók. És ebből fakad egy újabb tennivaló: vajon hogyan tudja a munkáltató átlátni, hogy éppen ki dolgozik otthonról, ki esetleg távoli munkahelyről, ki van szabadságon és ki betegállományban? „Ezek egy felületen történő megjelenítése a munkavégzés szempontjából mind a munkavállalók, mind a feletteseik számára hasznos” – véli Hajnal Gábor, az L-SOFT Zrt. projektvezetője.

A vezetőnek azért, hogy egy-egy szabadság vagy távollét engedélyezéséhez tudja, az adott munkaterületen, adott napokon kik fognak dolgozni. Így lehet biztosítani ugyanis az elvárt minimum létszámszükségletet a napi feladatok elvégzéséhez. A munkavállalóknak meg azért fontos egy ilyen információs felület, hogy egyszerűbben el tudják dönteni, mely napokra kérhetnek szabadságot vagy egyéb távollétet. Például egy személyes meeting megszervezéséhez is hasznos lehet, ha a vezető látja, hogy a résztvevők közül ki van távol aznap, illetve ki nincs jelen személyesen az irodában.

A cikk teljes szövegét Adózóna.hu oldalunkon itt olvashatja el.