Pár hét és éhséglázadások lehetnek Görögországban
A görög bankrendszer haláltusáját vívja Zsiday Viktor szerint.
A görög bankrendszer haláltusáját vívja Zsiday Viktor szerint.
Egyelőre senki nem tudja, mi lesz Görögországgal, miután váratlanul győzött a megszorítások elutasítása a vasárnapi népszavazáson. A legrosszabb forgatókönyv szerint az Európai Központi Bank elzárhatja a pénzcsapot, összeomolhat a görög bankrendszer, és bekövetkezhet a Grexit, vagyis Görögország kieshet az euróövezetből. A görög bankok már most valószínűleg az utolsókat rúgják, és egyes német politikusok humanitárius katasztrófától tartanak. Kedden ismét válságtárgyalás lesz a görög helyzetről, és ha nem találnak megoldást, a helyzet nagyon gyorsan romlásnak indulhat.
Ázsia után a részvényárak Európában is nagy csökkenéssel kezdték a hetet a görög népszavazás eredményei miatt.
A vasárnapi népszavazás eredménye nagyon sajnálatos Görögország jövője szempontjából – mondta az Eurócsoport elnöke.
Lemond Janisz Varoufakisz görög pénzügyminiszter – jelentették a nagyobb hírügynökségek magyar idő szerint 8 óra előtt nem sokkal.
A "nem" szavazatok győzelmét erősítette meg a görög népszavazásnak a hajnalban kiadott végeredménye.
A legvalószínűbb, hogy a görögök távoznak az eurózónából. Előbb várhatóan az EKB vonja meg a görög bankoktól a likviditási támogatást, mire a görög gazdaság fizetésképtelen lesz és összeomlik. Kénytelenek lesznek saját pénzt nyomtatni, amivel kizárják magukat az euróövezetből. Pedig a görögök többsége nem szeretne onnan kikerülni.
Lemondott Antonisz Szamarasz ellenzéki pártvezető, aki a vasárnapi népszavazáson előzőleg az igen voksra buzdította a görögöket, de azok nemet mondtak.
A görögök a vasárnapi népszavazáson nagy többségben nemmel szavaztak az EU és az IMF intézkedéscsomagjára, de ezzel alighanem az euróra is, még ha a görög kormányfő most minden erejével tüzet is olt. Hétfőn Görögországban politikai nagy tanácskozás, kedden soron kívüli egyeztetés az uniós vezetők között. Van, aki már humanitárius katasztrófát vizionál. A görög bankrendszer egy napon belül megrogyhat.
A görög miniszterelnök szerint a demokrácia győzelmét jelenti a nemzetközi hitelezőkkel kötendő megállapodásról tartott népszavazás.
Történelmi jelentőségű népszavazás kezdődött vasárnap reggel Görögországban arról, hogy hajlandó-e a lakosság elfogadni a nemzetközi hitelezőknek az országgal szemben támasztott követelményeit, vagy inkább elutasítja a megállapodásért cserében feltételül szabott reformintézkedések bevezetését.
A lakóhely szerinti szavazókörben kellene voksolnia a vasárnapi, kiemelt fontosságú népszavazáson a görögöknek, sokuknak ehhez utaznia kellene, de az olyan sokba kerül, hogy a bankautomatákból kivehető napi 60 euró nem lesz elég a költségekre, ezért lemaradnak a voksolásról.
Megjelent a péntek esti kormánypárti nagygyűlésen Athénban Alekszisz Ciprasz miniszterelnök és hívei ünneplése közepette kijelentette: "a görögök eltökélték, hogy saját kezükbe veszik sorsukat".
A görög népszavazás előtt két nappal még nagygyűlésre hívta össze híveit a görög kormányfő, és arról beszélt, hogy méltósággal maradnak bent Európában, és nemet kell mondaniuk azokra, akik terrorizálják őket.
Az államadósságok magas szintjének a gazdaságra gyakorolt kedvezőtlen hatásaira figyelmeztetett a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet. Az OECD szerint például Görögország esetében az államadósságnak hosszú távon nem lenne szabad meghaladnia a bruttó hazai termék (GDP) 35 százalékát a jelenleg 180 százalék körüli arány helyett.
Összecsapások voltak Athén központjában a rendőrök és a tüntetők között, a rendőrök könnygázgránátokat vetettek be.
A görög népszavazás előtt két nappal a közvélemény-kutatások hihetetlenül szoros befutót ígérnek. Egyelőre a nemek vezetnek.
A görög bankszövetség vezetője közölte, hogy a bankoknak egymilliárd eurónyi likviditási tartalékuk van, ami hétfőn elfogy – jelentette a Reuters.
Bár az eurózóna mentőalapja, az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) szerint Görögország hivatalosan csődben van, a szervezet mégis úgy döntött, egyelőre nem követeli Görögországtól teljes tartozásának visszafizetését azt követően, hogy Athén nem törlesztett időben a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF).
A miniszterelnök szerint a rossz európai politika a mostani többszörösére gerjesztheti a bevándorlási hullámot. Sok menekült azt látja ugyanis, hogy itt megvan, sőt be is fogadja az a jóléti rendszer, ami például az afrikai államokban teljesen hiányzik. A harmadik országból érkezőknek ezért minél hamarabb nyilvánvalóvá kellene tenni, hogy nincs esélyük a kontinensen, ha illegális úton érkeznek ide. Orbán Viktor a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában péntek reggel azt is mondta: a szerb-magyar határra tervezett kerítéssel Magyarországban egyben uniós kötelezettségét teljesíti, mivel most ott húzódik a schengeni övezet egyik külső határa, így annak védelme kiemelten fontos.