A nyári melegben vajpuhára olvadt Alaptörvényt kenyérre kente a valóság: hiába akarta a kormány ellehetetleníteni a Pride-ot, annyian vonultak utcára, hogy a rendőrségnek nem maradt más választása, mint biztosítani az eseményt. A hétvégén történtek azt igazolják, hogy a nép joga és egyben felelőssége, hogy kordában tartsa a hatalmat. De várhatók-e még jogi lépések a résztvevőkkel szemben?
Jövő tavasszal húsbavágó kérdéssé válhat, hogy egy lehetséges kormányváltó erő pontosan meddig nyújtózkodhat az alaptörvény takarója alatt.
Ugyan az Európai Unió Bíróságának (EUB) április végén kihirdetett ítélete az úgynevezett AxFina-ügyben ismét ráirányította a figyelmet a magyar joggyakorlat hiányosságaira, de a devizahiteleseknek nem sok reménye maradhat a parlament múlt keddi döntése után. E heti írásomban az EUB új és korábbi döntései mellett a devizahitel-válság egészéből vonom le a tanulságokat.
A helyzet nagyon egyszerű: se az országra kötelező nemzetközi emberi jogi kötelezettségekkel, se az Európai Unió jogával, de még a szerencsétlen alaptörvénnyel sem összeegyeztethető a „a közélet átláthatóságáról szóló törvény” a jelenlegi formájában. Ha mégis elfogadják, azért akad pár jogi lehetőség az ellenállásra.
Egy tetszetős budapesti lakás ára és – a rendszerváltás óta példátlan módon – összesen ötvennégy ülésnapnyi kitiltás: ennyibe került Hadházy Ákos és öt momentumos képviselő füstgyertyás tiltakozása a Budapest Pride betiltását lehetővé tevő jogszabály parlamenti szavazásánál. A kormány által kimunkált törvényi keret valóban hungarikum?
Bár nem várható el, hogy a világviszonylatban szerény forrásokra támaszkodó magyar gógyi érdemben kihívja a globális szereplőket, itthon is felbukkantak innovatív MI-alapú megoldások, például a társadalomtudományokban.
Az alaptörvény április idusán kihirdetett tizenötödik módosítása bevezette a helyi közösségek önazonossághoz való alapvető jogát. Rossz híreink vannak eladóknak, vevőknek – és nem utolsó sorban ügyvédeknek is. Segítünk megérteni a módosító után egy nappal megjelent részletes törvényjavaslatot.
A drogszigort fokozó új salátatörvény a jól megszokott büntetőjogi elrettentéssel szorítaná vissza a terjesztést és a fogyasztást, miközben az alkoholról szemérmesen hallgat.
Mióta szigetelődött el ennyire hermetikusan az államfő a társadalomtól, sőt kicsoda, vagy inkább micsoda egyáltalán ma ez a közjogi intézmény? Az alaptörvény megfogalmazásában az államfőnek a nemzet egységét kellene kifejeznie, őrködve az államszervezet demokratikus működése felett. A Schmitt-Áder-Novák hármas kemény munkával feledtette ezt a nemes kötelezettséget a társadalommal, a bürokratikus hivatalok és kommunikációs szakemberek mögé bújó Sulyok Tamás pedig ott folytatja, ahol elődei abbahagyták.
Feladta a leckét a jogászoknak a törvénymódosítással és a tanúk befolyásolásával bonyolított bajai gyilkosság ügye. Ha a tettes valóban az elkövetés idején még fiatalkorú F. János volt, akkor jogi szempontból a legfontosabb kérdés most az, hogy elévült-e a büntethetősége vagy sem. Az e heti Közlönyben ebben segítek eligazodni.
Drága ügyvédek vagy ingyenes mesterséges intelligencia? Mennyire megbízható az MI, ha szerződésírásról van szó?
A Duna mondhatni nemzeti szimbólum. Nehéz olyan embert találni, aki nem szereti, de azért jobb lenne, ha a medrében maradna és nem köszönne be a nappalinkba. Sajnos számos honfitársunknak ez utóbbi elkerülhetetlenné vált a hó eleji heves esőzések miatt. Az e heti Közlönyben az árvíz apropóján a kárbiztosítási szerződések néhol cseles világába szeretnék nektek betekintést adni.
Szeptember végéig regisztráció ellenében díjmentesen olvashatod a HVG360 Prémium hírlevelek egyes részeit, így az alábbi írást is.A hivatali bürokráciában fulladozó emberről az irodalom és a filmművészet számtalanszor megemlékezett már: ott a rejtélyes eljárás áldozatául eső Josef K. (Franz Kafka: A per), az adatfeldolgozó osztály által őrületbe kergetett Sam Lowry (Terry Gilliam: Brazil) vagy épp a lelketlen vogonokkal hadakozó Arthur Dent (Douglas Adams: Galaxis útikalauz stopposoknak). A technológia ezt a mindenki számára ismerős vergődést is megoldhatja majd, legalábbis a magyar állam valami ilyesmire vállalkozott a digitális állampolgárság programmal (DÁP). Hivatali kálvária helyett kényelmes mobilos ügyintézést kaphatnak a vállalkozó kedvű polgárok – akik jó, ha gondolnak az adathalászat lehetőségére is.
Komoly fejtöréssel indult az idei tanév. Különösen a tantestületekben izzott a levegő, mikor augusztusban új rendelet született, bizonytalanná téve a tanévkezdés mikéntjét. A káoszt furcsa módon éppen a szabályozottság növelése okozta. Az eheti Közlönyben próbáltam ebből a borzasztóan lyukacsos, új jogszabálymaszlagból kihámozni az értelmet és elmagyarázni nektek a helyzetet.
A Warren Buffett vezette Berkshire Hathaway az első hagyományos holdingcég az USA-ban a technológiai szektoron kívül, amelynek piaci értéke meghaladta az ezermilliárd dollárt.
A tőzsdén kereskedett alapok (ETF) széles választékát bámuló befektetők úgy érezhetik magukat, mint a gyermek az édességboltban, az óvatosságot azonban itt sem érdemes megspórolni.
A magyar cégbíróságon fennakadás nélkül bejegyezték két cég csillagászati tőkeemelését, amelyek tulajdonosa és vezetője papíron a Mol Nyrt. eszközértékének közel háromszorosa felett rendelkezhet. Mindeközben a brazil pénzügyminisztérium államkötvényes csalásokra figyelmeztet.
Augusztus elsejétől az Igazságügyi Minisztériumtól a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz (NGM) vándorolt a fogyasztóvédelmi hatáskör. Ennek apropóján érdemes sorra venni, hogy itthon egyáltalán mi fán terem ma a fogyasztóvédelem és mire lehet számítani a jövőben Nagy Mártontól és tervezett új szuperhatóságától, a Nemzeti Kereskedelmi Hivataltól.
A világ tőzsdéinek minapi megrendülése után még nem tudni, eljött-e az olcsó bevásárlás ideje, vagy tartós lejtmenetre kell felkészülni.
A világ csokiimádói nagyon is tarthatnak attól, hogy drágulása miatt a csokoládé luxuscikké válik a közeljövőben, izraeli kutatók azonban a véletlen és egy háború folytán megoldást találhattak erre a problémára.