Buda Péter: A Közel-Kelet “Fekete Keze” – párhuzamok a Hamász akciója és az I. világháborút kirobbantó merénylet között
15 perc
2023.11.05. 08:30
A Hamász terrorakciója olyan mozgásokat indított el a Közel-Keleten, amelyek vészesen hasonló eszkalációhoz vezethetnek, mint Ferenc Ferdinánd főherceg lelövése 1914-ben. Egy globális katasztrófa esetlegesnek tűnő módon is kialakulhat – írja Buda Péter nemzetbiztonsági elemző és külpolitikai szakértő, volt nemzetbiztonsági főtiszt, aki jelenleg a nemzetközi kapcsolatok posztgraduális képzéseiről ismert genfi Graduate Institute of International and Development Studies munkatársa. Elemzés.
Az Osztrák-Magyar Monarchia trónörökösével szemben 1914. június 28-án elkövetett halálos merénylet, amely az első világháború kirobbanásához vezetett, klasszikus példája annak, hogy mit képes elérni az irreguláris hadviselés részeként egy ún. fedett akció. A szerb katonai titkosszolgálattal kapcsolatban álló “Fekete Kéz” nevű szervezet által felbérelt boszniai szerb diák, Gavrilo Princip, világháborút kirobbantó pisztolylövésének leadására egyébként teljesen véletlenül kerülhetett sor, miután Ferenc Ferdinánd sofőrje rossz utcába kanyarodott, épp Princip orra elé.
Az elkövető ezek után majdhogynem szó szerint végig nézhette a gyilkossága következtében kirobbant első nagy világégés eseményeit, ugyanis börtönbe került, és csak a háború utolsó évében, 1918 áprilisában halt meg tuberkulózisban. Vajon mit érezhetett, látva a lavinát, amelyet végső soron az ő mutatóujja indított el? A merényletet megszervező “Fekete Kéz” tulajdonképpeni irányítóját, a szerb katonai titkosszolgálat vezetőjét két évvel korábban, 1916-ban végezték ki - na nem az osztrákok, ahogyan azt várnánk, hanem maguk a szerb hatóságok. Mondhatni, a fent nevezett fedett akció nem éppen szerencsésen sült el (ez esetben szó szerint) egyik fél számára, sőt az egész világra értendően sem.
“A jövő irreguláris. A mi doktrínánknak is annak kell lennie” - szól az USA légiereje egyetemének honlapján idén nyáron megjelent írás címe. “Stratégiai fordulópont: A háború jellegének történelmileg legjelentősebb és legalapvetőbb változása most zajlik - miközben a jövő ködbe és bizonytalanságba burkolózik,” fogalmaz General Mark A. Milley, az USA közelmúltban leköszönő vezérkari főnökének “búcsútanulmánya.”
Az irreguláris hadviselés jelentőségének újrafelfedezése tehát megkezdődött. A probléma nem feltétlen a hadviselés módjának újratervezéséből fakad, hanem abból, hogy az irreguláris hadviselés rendkívüli módon hajlamosít a szándékolatlan eszkalációra. Az alábbiakban az irreguláris hadviselés eszkalációs veszélyének két oldaláról lesz szó.
Egyrészt arról, miféle veszélyeket rejt magában az, ha egy irreguláris hadviseléshez folyamodó fél nem képes felmérni tettei eszkalációs potenciálját. Másfelől pedig arról, hogy miféle veszélyeket hordozhat, ha az efféle hadviselést elszenvedő fél nem képes felmérni az állami szereplőkkel szembeni elrettentő potenciáljának hatástalanságát egy irreguláris hadviselést folytató féllel szemben. Hogy miért érdemes ezekről éppen most beszélni?
A jelenlegi közel-keleti helyzet táptalaja az irreguláris hadviselésnek, miközben az állami szereplők racionális számítások szerinti erőméregetéséhez szokott elemzői módszerek a legkevésbé éppen az ilyen irreguláris hadviselésből fakadó konfliktusok és válságok előrejelzésére alkalmasak. A történelmi analógiák - mint láthattuk - sajnos egyáltalán nem megnyugtatóak.