1990-ben az MDF‒SZDSZ-paktum mondta ki: a köz médiái függetlenek lesznek. Az ehhez ragaszkodó tévéelnök, a most tíz éve elhunyt Hankiss Elemér – ahogy a rádiót irányító Gombár Csaba – hamar szembetalálta magát a megváltozott kormányzati szándékokkal.
Hankiss Elemér társadalomkutatóként lett a rendszerváltás után a Magyar Televízió elnöke – miután többször is visszautasította a felkérést. Optimizmussal fogott a munkához. A HVG éppen a hírhedt médiaháború kitörése előtt pár héttel, 1990 októberében készített vele portréinterjút, ezt közöljük most újra, változtatás nélkül. /// Sorozatunk a modern Magyarország meghatározó évének meghatározó szereplőiről szól.
Széchenyitől Hankissig sokan tolták volna Európába ezt az országot. Ma már nem találnak rajta fogást.
A Miniszterelnökség alá rendelt leendő új intézmény, a Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete gondoskodik majd a Hankiss Elemér-bibliográfia összegyűjtéséről és a Hankiss Elemér Kutatói Archívum működtetéséről – derül ki az erről szóló kormányrendeletből.
Utolsó útjára kisérték szombaton a Farkasréti temetőben Hankiss Elemér szociológust, irodalomtörténészt, a Magyar Televízió korábbi elnökét, aki rövid, súlyos betegség után, 86 éves korában hunyt el január 10-én.
Szombat délután 86 éves korában elhunyt Hankiss Elemér szociológus, irodalomtörténész, a Magyar Televízió korábbi elnöke – tudta meg a családtól az MTI.
A magyar társadalom vezérei az elmúlt huszonöt évben az országot inkább rombolták, mint építették – állítja Hankiss Elemér, majd hozzáteszi: azért, ami a jólétet illeti, még így is a világ első 15-20 százalékában vagyunk. Befejezetlen ember című új kötete apropóján beszéltünk az író-szociológussal a Zuckerberg-galaxisról, a fogyasztói társadalom hazugságairól, s arról, hogy miért nem képes Magyarország kitörni a válságból.
Újra kell indítani az elmúlt három évtizedben csaknem teljesen leállt társadalmi mobilitást, támogatni kell a civil mozgalmak és hálózatok kibontakozását – véli Hankiss Elemér szociológus a HVG Jövő Extra 2011-nek adott interjújában.
Az élet olyan, mint egy doboz bonbon, nem tudod, mit veszel ki belőle, hangzott el a Forest Gump c. filmben. De mi az értelme? Erről elmélkedett az Asztali Beszélgetések Kulturális Alapítvány által jegyzett kerekasztal-beszélgetésen Hankiss Elemér szociológusprofesszor és Szabó Lajos, az Evangélikus Hittudományi Egyetem rektora. Mindenki találja meg maga, hárították el a kérdést az előadók. Bevezetőjében Szabó sajnálatát fejezte ki, amiért Schweitzer József nem tudott eljönni.
A nemzeti együttműködés nyilatkozata úgy interpretálja az utóbbi hónapok eseményeit, hogy a "társadalmi szerződés" már megköttetett, a szerződéskötés aktusa maga a választás volt, tárgya pedig a Nemzeti Együttműködés Rendszerének létrehozása. Milyen lenne egy igazi társadalmi szerződés? – ezt fejti ki Novák Zoltán, a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatásvezetője.
Magyarország polgárai mind a mai napig nem állapodtak meg egymással az együttélés alapvető szabályaiban. Magyarul: nem kötötték meg a maguk „társadalmi szerződését”. Mikor s hogyan lehetne megkötni egy igazi társadalmi szerződést, amelyet többé-kevésbé mindenki méltányosnak találna? A szerző felvetéseit vitára bocsátja.
Megrázó adatokat publikált Manchin Róbert, a Gallup Europe igazgatója arról, hogy a világ társadalmai milyennek látják jövőjüket, pontosabban életüket öt év múlva. A Gallup WorldPoll reprezentatív mintán, 120 országban tette föl a kérdést. Az eredmény számunkra lesújtó: a 117. helyre kerültünk, a felnőtt lakosság 34,2 százaléka tartja a maga jövőjét reménytelennek vagy szinte reménytelennek. Egyedül Zimbabwében látják az emberek sötétebbnek a jövőjüket (40,3 százalék). Érdemes megvizsgálni, kikből áll a magyar 34 százalék.
A magát értékkutatóként definiáló szociológus, az “Új reformkor” megálmodója sokkal inkább a társadalomtól, mintsem a hitelét vesztett politikától várja azt, hogy az ország magára találjon. A nemrég megjelent Csapdák és egerek című könyvében egy új reformkor szükségességéről beszél.
