Május 29-én ünnepli kilencvenedik születésnapját Peter Ware Higgs Nobel-díjas brit elméleti fizikus, az isteni részecskeként aposztrofált Higgs-bozon létezésének megjósolója. A tudós egyetlen e-mailt nem küldött még el, mobiltelefont sem használ, de örökre megváltozatta azt, amit a világról tudunk.
96 esztendős korában elhunyt Leon Lederman Nobel-díjas amerikai fizikus.
Újabb mérföldkőhöz értek az európai részecskefizikai kutatóintézet, a CERN tudósai az isteni részecskeként emlegetett Higgs-bozon vizsgálatában: először sikerült bizonyítaniuk a szétbomlását úgynevezett b-kvarkokra.
Az isteni részecskeként emlegetett Higgs-bozonnál is nagyobb tömegű, eddig ismeretlen elemi részecske nyomaira bukkanhattak az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet, a CERN két nagy kísérletének munkatársai.
Peter Higgs elrejtőzött a médiafelhajtás elől, Francois Englert pedig először azt hitte, nem ő kapta a díjat, miután egy óra késéssel jelentette be a Svéd Királyi Tudományos Akadémia, hogy az isteni részecskeként emlegetett Higgs-bozon létezését megjósoló brit és belga tudósnak ítélték megosztva az idei fizikai Nobel-díjat.
Pezsgőt bontottak az Európai Nukleáris Kutató Szervezetben, a CERN-ben annak hallatán, hogy az általuk igazolt Higgs-bozon létezését megjósoló Peter Higgs és Francois Englert kapta a fizikai Nobel-díjat idén. A Genf mellett működő intézet főigazgatója a stockholmi bejelentést követően tartott sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: nagy nap ez a részecskefizika számára.
Francois Englert és Peter W. Higgs kapta idén a fizikai Nobel-díjat – jelentették be magyar idő szerint 13 óra előtt nem sokkal a Svéd Királyi Tudományos Akadémián Stockholmban. Az elismerést az isteni részecskeként emlegetett Higgs-bozon elméleti megalapozásáért kapták a szakemberek.
Az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) kutatóinak egy újabb csoportja is bejelentette szerdán, hogy a többi részecske tömegéért felelős Higgs-bozon, az „isteni részecske” létezésére utaló erős bizonyítékokat talált.
Félelmetes, de akár a tudomány történetében új fejezetet nyitó felfedezések történtek 2011-ben is. Gyorsabban mozgó részecskéket találtak, felfedezték, hogy pesszimisták a méhek, és hogy késleltethető az öregedés.
Először találtak kísérleti bizonyítékot a Higgs-bozon két müonra bomlásáról az európai részecskefizikai kutatóintézet (CERN) kutatói, akik a jelenleg virtuálisan zajló 40. részecskefizikai konferencián mutatták be kutatási eredményeiket a nagyon ritka jelenségről.
A svájci Nagy Hadronütköztetőben (LHC) dolgozó kutatók azt remélik, hogy a márciusban dupla teljesítménnyel újrainduló részecskegyorsítóban bizonyítani tudják egy további, "az isteni részecskénél is izgalmasabb" elemi részecske létezését.
Hamarosan talán a rákkutatásban és az univerzumot alkotó „sötét anyag” felderítésében is előrelépés várható - számoltak be tudósok budapesti konferenciájukon.
Francois Englert and Peter W. Higgs (képünkön) kapta idén a fizikai Nobel-díjat – jelentették be magyar idő szerint 13 óra előtt nem sokkal a Svéd Királyi Tudományos Akadémián Stockholmban. Az elismerést az isteni részecskeként emlegetett Higgs-bozonért kapták a szakemberek.
Újabb elemzéseik után csütörtökön Genfben tett bejelentésük szerint egyre biztosabbak az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet, a CERN tudósai abban, hogy a tavaly felfedezett rejtélyes szubatomi részecske valóban a többi részecske tömegéért felelős Higgs-bozon.
Az "isteni" részecskével, a Higgs-bozonnal kapcsolatos eddigi számítások borús jövőt festenek a világegyetem számára - fejtette ki Joseph Lykken amerikai elméleti fizikus, a nagy energiájú részecskefizikára szakosodott Fermilab kutatója.
A Higgs-bozon létezésének felfedezését nevezte 2012 első számú tudományos áttörésének a Science amerikai folyóirat.
Az új elementáris részecske, amelynek felfedezését ez év júliusában jelentették be az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) fizikusai, úgy viselkedik, mint az "isteni" részecskeként emlegetett Higgs-bozon, ám tulajdonságai kevésbé "egzotikusak", mint várták - hangzott el Kiotóban egy hadronfizikai szimpóziumon.
A többi részecske tömegéért felelős Higgs-bozon, az "isteni" részecske létére utaló eddigi legerősebb bizonyítékokat találták a tavaly szeptemberben leállított Tevatron-gyorsítón végzett ütköztetések "hulladékában" – jelentették be hétfőn a nagyenergiájú részecskefizikára szakosodott amerikai Fermilab kutatói.
Létezik-e a Higgs-bozon, a többi részecske tömegéért felelős "isteni részecske"? A kérdésre esetleg július 4-én adják meg a választ az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) tudósai.
