#India





Elvitelre #71: Csáknak csá, a piának szia, Delhit elhitték
 

Elvitelre #71: Csáknak csá, a piának szia, Delhit elhitték

Elvitelre – a podcast, amelyben az adott hét legjobb HVG hetilapos és hvg360-as anyagaiból válogatunk. Csak indítsa el a háttérben, és hallgassa meg szerzőink legjobb írásait! Ezen a héten Csák János, az indiai választás és a fiatalok bulizása kerül a mérlegre.

hvg.hu hvg.hu

„Mindig is fontos volt kilépni a komfortzónámból” – Orcsik Roland író indiai szépségekről, rútságokról, transzállapotokról
 

„Mindig is fontos volt kilépni a komfortzónámból” – Orcsik Roland író indiai szépségekről, rútságokról, transzállapotokról

Orcsik Roland író, költő és Szvetnyik Margit zenész Bombayban, Dzsaipurban és Delhiben járt a „Költészet, zene és természet” című projekttel. Orcsik verseit adták elő különleges zenei kísérettel. Workshopot is tartottak, egy új hangzásokkal kísérletező improvizatív zenét játszottak a résztvevőkkel, „A Day in Delhi” címmel közös kompozíció is született. Interjú Orcsik Rolanddal.

Köves Margit Köves Margit






„Akit gyorsan lehűtenek, az túléli” – az élet is ellehetetlenül az indiai hőségben
 

„Akit gyorsan lehűtenek, az túléli” – az élet is ellehetetlenül az indiai hőségben

A legforróbb napon, szerdán közel 53 Celsius-fokot is mértek Delhiben. A szélsőséges időjárás vasárnapig legalább 77 áldozattal járt, de a valós szám ennél is nagyobb lehet. A forróságnak leginkább kitett építőipari és gyári munkások számára kötelező sziesztát írtak elő, de vannak, akik épp a hőség miatt kénytelenek többet dolgozni.








Kőrösi Csoma Sándor nagy utazása a magyar tudomány legfényesebb kudarca
 

Kőrösi Csoma Sándor nagy utazása a magyar tudomány legfényesebb kudarca

Az ő munkássága volt a legnagyobb teljesítmény, amit a magyar szellem a világ nyelvtudományának adott. Új ágat nyitott a nyelvtudományba, bevitte a világ köztudatába a tibeti nyelvet és kultúrát. Ez a húsz nyelven tudó nyelvzseni volt a magyar tudomány legeltökéltebb aszkétája. A legborzalmasabb körülményeket is vállalta és kibírta. Nem volt nála tudatosabb, eltökéltebb tudós. Magánélete nem, kizárólag tudományos élete volt. Minden erőfeszítése az életcélját, a magyar őshaza és ősnyelv megtalálását célozta. Mindkettőt rossz helyen kereste. Élete kudarca a tudomány dicsősége. 1784. április 4-én, 240 éve keresztelték meg.

Révész Sándor Révész Sándor