A keresztelőjét ünnepeljük születésnapjaként, mert nem tudhatjuk biztosan, melyik napon látta meg a napvilágot a 13 házból álló apró háromszéki falucskában, Kőrösön (mai nevén Csomakőrösön). Születésének évét többen megpróbálták későbbre tolni, ki kevesebb, ki több évvel, volt, aki kilenccel. De senki nem tudta igazán valószínűsíteni, hogy azon a 240 évvel ezelőtti napon egy másik Csoma Sándor nevű gyereket kereszteltek meg. Azért is próbálták fiatalítani az elszegényedett székely kisnemes határőr gyerekét, mert igencsak korosan zárta le tanuló éveit.
Tizenöt éves volt már, amikor az apjával elgyalogolt Nagyenyedre, és beiratkozott a református gimnáziumba. Ún. szolgadiák volt. Gimnáziumi évei első percétől tanítványokat vállalt, és megkereste a tandíját. Enyeden lelkészi képzettséget is szerzett, de sohasem működött papként.
Huszonhárom évesen érettségizett. Huszonkilenc évesen végezte el a főiskolát, és csak akkor gyalogolt el Göttingenbe, hogy angolt és orientalisztikát hallgasson a híres egyetemen. A harmincas éveinek közepén járt már, amikor tudományos pályája elkezdődött.
Általában a tunya és nem túl okos ifjak szokták ilyen későn lezárni diákéveiket. Kőrösi Csoma (egy ideig csak Csoma) Sándor (de volt úgy, hogy Kőrösi Sándor) azonban zseni volt, és iszonyatosan szorgalmas. A legtudatosabban készült a hivatására, amely hosszú felkészülést igényelt, ráadásul családi és anyagi okokból eleve nagy késéssel iratkozhatott be a gimnáziumba.