Elfogadta a parlament a közérdekű adatok megismerhetőségét könnyítő törvényt
Az uniós pénzek érkezése érdekében benyújtott törvényjavaslatot hagyott jóvá az Országgyűlés.
Az uniós pénzek érkezése érdekében benyújtott törvényjavaslatot hagyott jóvá az Országgyűlés.
Az EU-s pénzek érkezése érdekében a kormány az Európai Bizottság kérésének megfelelően könnyít a közérdekű adatok megismerhetőségén. Az összes állami szerv szerződését egy közös felületre töltik majd fel, a közérdekű adat kiadása iránti pereket pedig felgyorsítják.
A 10,5 milliárd forintból kétezer főt foglalkoztató Pénzügyminisztérium csak munkadíjért cserébe árulja el, milyen állami szerepekhez tartoznak a költségvetési kiadások, de a díjat részletesen nem indokolják. A közérdekű adatokért 2015 óta lehet munkadíjat kérni, ezzel sok állami szerv visszaél, az adatvédelmi hivatal szerint a PM egyike a renitenseknek.
Maximálisan kiszabható bírságra állítólag nem kell számítani.
Vasárnap Halász János mindennek elmondta a civil szervezeteket, mert nem válaszoltak közérdekű adatigénylésre. Kiderült, a határidő még le sem járt. A Magyar Helsinki Bizottság pert fontolgat az ügyben.
Megint pert bukott az állami vállalat, igaz, csak első fokon, és még bízhat abban, hogy a jogerős ítélet idejére visszamenőlegesen titkosíthat mindent.
Amíg az államfő az Alkotmánybírósághoz küldte a Posta és az MNB alapítványainak és cégeinek szerződéseit a szemünk elől eldugó törvényt, a Fővárosi Törvényszék most pofont adott a kormánynak. A Főgáznak ki kellene adnia a Postával kötött szerződéseit. De korántsem biztos, hogy ez valóban meg is történik, mert a kormányzati gépezet ezt is bedarálhatja.
Visszamenőleges hatállyal, azért, hogy még a folyamatban lévő pereket is megnyerje a jegybank, amelyekben egyébként tisztán vesztésre áll.
A NAIH elnöke bízik abban, hogy a végrehajtási jogszabályok bölcs belátással korlátozni fogják a lehetséges költségtérítés mértékét, az adatbirtokos szervek tevékenységét pedig olyan jogalkalmazási kultúra hatja majd át, amely összhangban van az alaptörvénnyel.
Hiába a tiltakozás, Áder János szombaton szép csendben aláírta az információszabadságról szóló törvény módosítását, mely alapján a jövőben többet kell fizetni az információkért, amelyekhez ráadásul lassabban lehet majd hozzájutni.
Mielőtt a parlament megszavazta, hogy a jövőben költségtérítést kérhetnek a közérdekű adatok nyilvánosságáért az állami szervek, kormánypárti képviselőket kérdeztünk a törvényről. Arra voltunk egyebek mellett kíváncsiak, akkor is jó ötletnek tartják-e majd, hogy az állampolgárok csak pénzért tudhatják meg, mire költi a kormány a befizetett adóikat, amikor már ellenzékben lesznek. Pócs János válasza erre az volt, hogy nem lesznek ellenzékben.
Az LMP arra kéri Szabó Máté ombudsmant, hogy kezdeményezze az úgynevezett infotörvény módosításának alkotmányossági felülvizsgálatát - jelentette be hétfői budapesti sajtótájékoztatóján Schiffer András, a párt társelnöke.
Újra elfogadta a parlament kedden a közérdekű adatközlést újraszabályozó, az információszabadságról szóló törvény módosítását, amelyet Áder János köztársasági elnök májusban visszaküldött megfontolásra az Országgyűlésnek. Elfogadta a parlament az agrárkamarai vezetőkről szóló törvényt is, amelyet korábban Áder szintén visszaküldött.
A Transparency International Magyarország (TI) örömét fejezte ki amiatt, hogy az államfő megvétózta az információszabadságról szóló törvény módosítását – közölte a szervezet csütörtökön az MTI-vel. Áder János a közérdekű adatközlést újraszabályozó és az agrárkamara vezetőinek összeférhetetlenségi szabályain lazító, közelmúltban elfogadott jogszabályokkal nem ért egyet.
Az Együtt 2014-Párbeszéd Magyarországért (PM) választási szövetség arra szólítja fel a Fideszt és a kormányt, hogy fejezze be a politikai szabadságjogok korlátozását és ne rombolja tovább az alkotmányos rendszert - mondta csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján Jávor Benedek.
Főként az Átlátszó.hu-nak voltak olyan mennyiségű, kevésbé konkrét adatigénylései, amelyek miatt a Fidesz szükségesnek ítélte a közérdekű adatokhoz való hozzáférés korlátozását – mondta a javaslat egyik benyújtója, Cser-Palkovics András az Indexnek, mely más forrásból úgy tudja: a beadvány igazi motorja az volt, hogy Uj Péter új lapja, a 444.hu több évre visszamenő adatigénylést adott be a parlamentnek.