szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Újra elfogadta a parlament kedden a közérdekű adatközlést újraszabályozó, az információszabadságról szóló törvény módosítását, amelyet Áder János köztársasági elnök májusban visszaküldött megfontolásra az Országgyűlésnek. Elfogadta a parlament az agrárkamarai vezetőkről szóló törvényt is, amelyet korábban Áder szintén visszaküldött.

Az infotörvény esetében az újbóli – 225 igen, 78 nem szavazattal, egy tartózkodás mellett meghozott – jóváhagyással kikerült az előterjesztésből az a passzus, hogy a közérdekű adat megismerése iránti igény teljesítése nem eredményezhet a számvevőszék és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal jogosítványaival azonos mélységű és terjedelmű adatbetekintést és  -kezelést.

Ehelyett az szerepel a törvénymódosításban, hogy a közfeladatot ellátó szerv gazdálkodásának átfogó, számlaszintű, illetve tételes ellenőrzésére irányuló adatmegismerésekre külön törvények rendelkezései az irányadók. Ha elutasítják az adatkérést, az igénylő a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (NAIH) vizsgálatot kezdeményezhet.

Az Országgyűlés április 30-án – kivételes sürgős eljárásban tárgyalva – szavazta meg az infotörvény módosítását. Az előterjesztés szerint az ÁSZ és a Kehi köteles ellenőrizni a közfeladatot ellátó szerveket, a közérdekű adat megismerésére irányuló igény pedig nem eredményezhet ezek jogosítványaival azonos mélységű és terjedelmű adatbetekintést.

Az indoklás ezt azzal egészítette ki, hogy azokat a "visszaélésszerű adatigényléseket", amelyek során az igénylő "általánosságban kér mindenféle adatot", és ezzel az adatkezelő működését jelentős mértékben és hosszú időre akadályozza, nem kell teljesíteni, helyette pontosításra hívhatják fel az igénylőt.

Az ellenzék kritizálta az indítványt, mert azt olvasta ki belőle, hogy a kormányoldal korlátozni akarja a trafikpályázatok megismerhetőségét. Ezt az előterjesztők nevében a fideszes Vas Imre és Répássy Róbert igazságügyi államtitkár is cáfolta.

A törvényjavaslatot május 9-án Áder János megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek, kifogásolva, hogy a módosítás nem határozza meg pontosan a közérdekű adatok megismeréséhez való jog korlátozásának terjedelmét.

A köztársasági elnök álláspontja szerint a szabályozásból a jogalkalmazók azt a téves következtetést vonhatták volna le, hogy a külön törvények alapján lefolytatott eljárásban megszűnik a jogorvoslat lehetősége. Az alkotmányügyi bizottság zárószavazás előtti módosító indítványa ez alapján törölte a javaslatból azt a rendelkezést, hogy a külön törvényben szabályozott tájékozódási, iratmegismerési, betekintési és másolatkérési jogokra nem terjed ki az infotörvény hatálya.

Cser-Palkovics András, az alkotmányügyi bizottság fideszes elnöke – egyben az egyik előterjesztő – a testület korábbi ülésén közölte, hogy Péterfalvi Attila, a NAIH elnöke megkeresésükre levélben fejtette ki az álláspontját a törvényjavaslatról. A levélben a hatóság elnöke az államfő észrevételeivel összhangban javasolta módosítani a visszaküldött törvényt.

A bizottsági vitában Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója előrelépésnek nevezte a zárószavazás előtti módosító indítványt, de azt mondta, hogy a visszaélésszerű adatigénylés fogalma még a módosítás után is bizonytalan marad. Nem tisztázott, hogy az adatigénylés megtagadása estén a bíróság elé kerül-e a kérdés – fűzte hozzá.

Újra elfogadták az agrárkamarai vezetőkről szóló törvényt

Az agrárkamarai vezetőkről szóló törvényt a parlament Áder János köztársasági elnök észrevételeinek figyelembevételével kedden – 224 igen, 78 nem szavazattal, egy tartózkodás mellett – ismét elfogadta. Az Országgyűlés április végén rendelkezett úgy, hogy a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara a megyei szervezeteinek elnökei közül is választhat országos elnököt, illetve alelnököt.

Az államfő azonban megfontolásra visszaküldte a törvényt, mivel szabályozatlan maradt, hogy a több tisztséget betöltő vezetők hogyan gyakorolhatják jogaikat. A most elfogadott módosítás fenntartja az agrárkamarai elnök és alelnökök személyes feladatellátási kötelezettségét, de két tisztség betöltése esetén lehetővé teszi a helyettesítést.

Megmaradhatnak a családi napközik

Családi napköziben is teljesíthető lesz az óvodáztatási kötelezettség a gyermek hároméves korától – döntött a parlament kedden, egyhangúlag elfogadva az LMP-hez tartozó független képviselők javaslatát a köznevelési törvény módosítására. Ertsey Katalin és Osztolykán Ágnes indítványa szerint az óvodáztatási kötelezettség annak az évnek a szeptemberéig teljesíthető családi napköziben, amelyben a gyermek betölti az ötödik évét. Ennek feltétele, hogy a családi napköziben a gondozó rendelkezzen az óvodapedagógus munkakör betöltéséhez előírt szakképzettséggel, és figyelembe vegye az óvodai nevelés országos alapprogramjában foglalt követelményeket.

A jogszabály 2014. szeptember 1-jén lép hatályba, mivel a köznevelési törvény ettől fogva vezeti be a hároméves kortól kötelező óvodoztatást. A független képviselők indoklásukban emlékeztetettek arra: korábban a kormány a férőhelyek hiányában ugyancsak javasolta, hogy családi napköziben is teljesíthető legyen az óvodáztatási kötelezettség, de ez akkor végül nem került be a törvénybe.

Módosult a költségvetés is

Az Országgyűlés kedden elfogadta az idei költségvetés negyedik módosítását is, amely az európai uniós túlzottdeficit-eljárás megszüntetése érdekében meghozott intézkedések egy részének végrehajtását tartalmazza. E szerint a büdzsé bevételi főösszege 15 325 milliárd, kiadási főösszege 16 205 milliárd forint, 879,8 milliárd forint hiány mellett.

A módosítás a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének másfél milliárd forint befizetési kötelezettséget ír elő. Az államháztartási egyenleg javításához a kormány irányításától független alkotmányos intézményeknek is hozzá kell járulniuk, így azoknál június végéig különböző nagyságú fejezeti tartalékot kell létrehozni.

A büdzsé országgyűlési fejezeténél – amely a parlament mellett az Egyenlő Bánásmód Hatóság, a Közbeszerzési Hatóság és a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság költségvetését is tartalmazza – összesen csaknem 500 millió forint tartalékot kell képezni, a Köztársasági Elnöki Hivatalnál 26 millió, az Alkotmánybíróságnál 36 millió forintot kell tartalékolni.

A bíróságoknak több mint 1,5 milliárd, az ügyészségeknek 733 millió, a Gazdasági Versenyhivatalnál 46 millió forintot, a Magyar Művészeti Akadémiánál 39 millió forintot, míg a közszolgálati médiánál 2 milliárd forint tartalékot kell létrehozni. A tartalék csak a parlament jóváhagyásával használható fel.

A jogszabály azt is meghatározza, hogy a közszférában dolgozók kötelező nyugdíjazásából származó megtakarítást a központi költségvetésbe kell befizetni.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.
Már érezhetők a koronavírus hatásai az ingatlanpiacon

Már érezhetők a koronavírus hatásai az ingatlanpiacon

A felhatalmazási törvénynek is szerepe volt abban, hogy egy nap alatt 360-ról majdnem 370-ig zuhant a forint

A felhatalmazási törvénynek is szerepe volt abban, hogy egy nap alatt 360-ról majdnem 370-ig zuhant a forint

Egy 12 éves belga lány a koronavírus legfiatalabb európai áldozata

Egy 12 éves belga lány a koronavírus legfiatalabb európai áldozata