szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Hiába a tiltakozás, Áder János szombaton szép csendben aláírta az információszabadságról szóló törvény módosítását, mely alapján a jövőben többet kell fizetni az információkért, amelyekhez ráadásul lassabban lehet majd hozzájutni.

Áder János köztársasági elnök szombaton aláírta az információszabadságról szóló törvény módosítását. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény, továbbá egyes más törvények módosítása alapján előzetes költségtérítést állapíthat meg a közfeladatot ellátó szerv a közérdekűadat-igénylés teljesítéséért. Péterfalvi Attila adatvédelmi hatósági elnök egy korábbi nyilatkozata szerint nincs ok az aggodalomra, a rend pedig majd kialakul.

(A HVG legfrissebb számában hosszan foglalkozik a témával, itt olvashatja a részleteket.)

Van baj

Előzőleg a Transparency International (TI) Magyarország, valamint a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a K-Monitor is arra kérte Ádert levélben, hogy az aláírás helyett inkább forduljon az Alkotmánybírósághoz. 

A szervezetek azt kifogásolták, hogy a törvénymódosítás lehetőséget teremt arra, hogy az állami és önkormányzati szervek, valamint az állami vállalatok "tetszésük szerint" akár nagy összegű költségek megfizetésére kötelezzék a közérdekű adatokat igénylő polgárokat. Álláspontjuk szerint ez eltántorítja az embereket attól, hogy éljenek a közérdekű adatok megismerésére és terjesztésére irányuló, az alaptörvény által garantált alapvető jogukkal. 

A TASZ és a K-Monitor a módosítás legsúlyosabb következményének azt nevezte, hogy a jövőben még nehezebben lehet olyan adatokhoz hozzájutni, amelyekről az adatgazda azt állítja: döntés megalapozását szolgálják. Szerintük a módosítás több rendelkezése súlyosan korlátozza a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való alapjogot. 

Az LMP is tiltakozott a törvény módosítása ellen, szerintük az indokolatlan mértékben korlátozza a közérdekű adatok nyilvánosságát, és ezért alaptörvény-ellenes. A párt azt közölte korábban, hogy a törvény kihirdetése esetén az Alkotmánybírósághoz fordulnak.

Miről szól a törvény?

Az Országgyűlés július hatodikán 123 igen szavazattal, 66 nem ellenében fogadta el az igazságügyi miniszter által benyújtott előterjesztést. A törvény szerint a költségtérítés az adatigénylés teljesítésével kapcsolatban felmerült költség mértékéig állapítható meg, annak pontos összegéről az igénylőt előzetesen tájékoztatni kell. Az adatigénylőnek 30 napja van nyilatkozni arról, hogy az igénylést fenntartja-e. Ha fenntartja, akkor a költségtérítést az adatkezelő által megállapított, legalább 15 napos határidőben köteles az adatkezelő részére megfizetni.

A költségtérítés mértékének meghatározása során figyelembe vehető az adathordozó költsége, annak kézbesítési költsége az igénylő részére, illetve az adatigénylés teljesítésével összefüggő munkaerő-ráfordítás költsége, ha az adatigénylés teljesítése a közfeladatot ellátó szerv alaptevékenységének ellátásához szükséges munkaerőforrás aránytalan mértékű igénybevételével jár.

Az adatkezelőnek a jövőben is – az igény beérkezésétől számított – 15 napon belül kell az adatot kiadnia, de ezt a határidőt meg lehet hosszabbítani egy alkalommal még 15 nappal. Erre akkor van lehetőség, ha az adatigénylés jelentős terjedelmű, illetve nagyszámú adatra vonatkozik, vagy az adatigénylés teljesítése a közfeladatot ellátó szerv alaptevékenységének ellátásához szükséges munkaerőforrás aránytalan mértékű igénybevételével jár. Az adatközlő nem lesz köteles az adatigénylésnek eleget tenni, ha az igénylő egy éven belül már kérte ugyanazokat az adatokat, és azok nem változtak. Az adatközlő akkor sem lesz köteles eleget tenni kérésnek, ha az igénylő nem adja meg nevét, az elérhetőséget.

"Adatvédelmi incidens"

Ha szerzői jogi védelem alatt álló művet érint az adatigénylés, akkor az igénylő által kért papíralapú vagy elektronikus másolat helyett az adatkezelő olyan formában is teljesítheti az adatközlést, hogy a hivatali helyiségében biztosítja a mű megtekintését, illetve arról jegyzetek készítését. Egy idei alkotmánybírósági határozat miatt módosulnak a közérdekű adat kiadására irányuló per szabályai úgy, hogy a minősített közérdekű adatok esetében a bíróság kötelezően kezdeményezheti a titokfelügyeleti hatósági eljárást.

A törvény meghatározza az adatvédelmi incidens fogalmát. Ez a személyes adat jogellenes kezelését vagy feldolgozását, így különösen a jogosulatlan hozzáférést, megváltoztatást, továbbítást, nyilvánosságra hozatalt, törlést vagy megsemmisítést, valamint a véletlen megsemmisülést és sérülést jelenti.

A jogszabály szerint az adatvédelmi incidensekről az adatkezelőnek nyilvántartást kell vezetnie. Új jogintézményként került be a törvénybe a kötelező szervezeti szabályozás, amely az adatkezelők belső adatvédelmi szabályzata.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!