Csütörtökön az 1979-es iráni iszlám forradalom 10 napos megemlékezési eseménysorozatának egyik rendezvényére az teokrácia vezetői mellett az országban szolgálatot teljesítő nagyköveteket is meghívták. Az uniós nagykövetek két kivétellel mind távolmaradtak az egyre jobban izolálódó iráni rezsim állami megemlékezéséről, két kivétellel: a lengyel mellett a magyar nagykövet, Varga-Haszonits Zoltán is tiszteletét tette az eseményen. Ezen a képen ő látható Ibrahim Raiszi iráni elnök mögött, kék nyakkendőben.

Voici donc l’ambassadeur hongrois à côté de Raïssi à la cérémonie d’hier et l’ambassadeur de Pologne en train de serrer la main au ministre des affaires étrangères iranien. Tous les autres diplomates européens ont boycotté la cérémonie. https://t.co/2MSE9NS1YM pic.twitter.com/sL7gFhwTlC

— lettres de Teheran (@LettresTeheran) February 10, 2023

Így lengyel kollégájával együtt hallgathatta meg Ibrahim Raiszi iráni elnök nagykövetekhez intézett beszédét arról, hogy néhány nyugati ország képtelen elfogadni, hogy Irán valójában szabad ország. Vélhetően másképp vélekednek erről annak az 520 embernek a rokonai, akiket kivégeztek, vagy megöltek a véres összecsapások során az elmúlt hónapokban. A zavargások kitörésének okairól itt olvashat bővebben.

Az iszlám köztársaság végének kezdetét jelentheti az iráni fiatalok lázadása

A fiatal irániak már nem kérnek az iszlamista forradalom szigorából, a kitartó tiltakozások tovább mélyítették az iráni rezsim legitimációs válságát. Ezért még vészesebb, hogy egyre távolibb a megállapodás az atomalkuról.

A rokonok az elmúlt hetekben bojkott-felhívást indítottak #BoycottIRIDaynéven azért, hogy minél több ország maradjon távol az iráni rezsim szimbolikus ünnepségeiről. Ennek eredményeként mutatja be foghíjas, szűk körű rendezvényként azt az eseményt is egy videó, melyen Varga-Haszonits Zoltán magyar nagykövet részt vett. Ahogyan a videó angol nyelvű felvezető szövegében írják: „Óóó, senki sem ment el a mullah (vallástudós, vallási vezető) születésnapjára. :(". Aztán a videón felsorolják azokat az országokat, akik visszautasították a meghívást, végül így zárják a szöveget: „Az iszlám rezsim csinált egy bulit, de csak diktátorok, elnyomók és korrupt államok mentek el rá".

A magyar diplomácia jelenléte azért is érdekes, mert Magyarország az Európai Unión belül az izraeli érdekképviselet egyik zászlóvivője. Így fordulhatott elő, hogy miközben Varga-Haszonits éppen azt hallgatta Teheránban, hogy „Hisszük, hogy a Nyugat-Ázsiában és az iszlám világban 70 éve uralkodó krízis gyökere a pusztító cinoista rezsim", addig Soltész Miklós épp Köves Slomóval turnézott Jeruzsálemben, ahol diaszpóráért és antiszemitizmus elleni harcért felelős miniszterével, Amichai Chiklivel találkoztak (már az is érdekes, hogy Soltész miért nem vitt magával valakit a magyar zsidóságot hivatalosan képviselő Mazsihisz vezetőségéből is). A miniszter éppen arra kérte a magyar egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkárt, Magyarország segítsen az Izrael-ellenes szervezetek uniós támogatásának leállításában.

Nem ez az első eset, hogy a magyar külügy pávatáncot jár a Közel-Keleten. Novemberben Novák Katalin köztársasági elnök éppen Izraelbe látogatott és elcsípte Jair Lapid miniszterelnököt annak utolsó hivatali napjain. Ha már ott volt, magával vitte Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi minisztert is, aki megtekinthette az Izrael területére Gázából kilőtt rakéták túlnyomó részét megsemmisítő Vaskupola-rendszert. Később kiderült, hogy a Vaskupolához használt radarrendszerből Magyarország be is vásárol.

A magyar államfő és a honvédelmi miniszter izraeli látogatásával egyidőben Szijjártó Péter külügyminiszter a magyar-iráni üzleti fórumon méltatta éppen a két ország kapcsolatait. Mint mondta, „mi, magyarok mindig azt vallottuk, hogy a nehéz körülmények közepette a legnagyobb kincs a kapcsolatban maradás és a kommunikációs csatornák fenntartása” és „Nem nagyon van olyan nehéz kérdés, amit párbeszéd nélkül meg lehetne oldani, párbeszéddel legalább van rá sansz”.

Mindezt akkor, amikor az iráni állam éppen a párbeszédre legkevésbé emlékeztető módon adta tudtára a tiltakozóknak, hogy a tüntetésért halálbüntetés jár.

Szándékosan arcon, mellen és nemi szerven lövik a tüntető nőket Iránban

Rendre máshol vannak a kórházba kerülő női és a férfi tüntetők testén a lövedéknyomok. Elterjedt gyakorlat a tüntetők szemen lövése is.

Megkérdeztük a külügyet, miért döntött úgy a magyar nagykövet, hogy az uniós tagállamok szinte egyöntetű bojkottjával szemben mégis részt vesz az eseményen. Válaszukban továbbra is a magyar diplomáciai pragmatikus irányvonalát hangsúlyozták:

„Valamennyi nagykövetünktől elvárjuk, hogy a magyar érdekek képviselete mellett, a kölcsönös tisztelet talaján állva keressék az együttműködés lehetőségét a fogadó országgal. Ebbe beletartozik az állami ünnepi rendezvényeken való protokoll szerinti részvétel is, amely feladatnak a magyar nagykövet eleget tett. A józan ész és a pragmatikus hozzáállás politikájának keretében Magyarország és Irán jelenleg is kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlesztésén dolgozik".

Nyitóképünkön Ali Hamenei ajatolláh, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője az iráni légierő és légelhárítás katonáival találkozik az 1979-es iráni iszlám forradalom 44. évfordulóján Teheránban 2023. február 8-án. Fotó: MTI / EPA / A legfőbb iráni vezető hivatala