Több tízezer fogvatartott részesül amnesztiában az iszlám forradalom évfordulója alkalmából Iránban

"Azok, akik ellen nem kémkedés, külföldi szervezetekkel fenntartott kapcsolatok, gyilkosság vagy állami tulajdon rongálása miatt emeltek vádat, illetve ügyükben nincs magánvádló, amnesztiában részesülnek" – jelentette Irán állami hírügynöksége, az IRNA. A döntést Ali Hamenei ajatollah, az ország legfelsőbb vallási és politikai vezetője hirdette ki az iszlám forradalom 44. évfordulója alkalmából.

Az iráni aktivisták által az Egyesült Államokban működtetett HRANA hírügynökség információi szerint a szeptember közepe óta tartó megmozdulásokkal kapcsolatban már mintegy húszezer embert vettek őrizetbe, rájuk is vonatkozhat a most bejelentett amnesztia vagy a börtönbüntetések időtartamának csökkentésé. A tiltakozásokat a 22 éves iráni kurd nő, Mahsza Amini halála váltotta ki. A nőt az erkölcsrendészet tartóztatta le azért, mert állítólag megsértette az ország szigorú öltözködési szabályait, majd az őrizetben tisztázatlan körülmények között meghalt. A tüntetők az erkölcsrendészetet vádolják gyilkossággal, az iráni hatóságok pedig külföldi ügynököket okolnak a tüntetések miatt.

Mindeközben szombaton Mir Hoszein Muszavi, az ország egyik korábbi, évek óta házi őrizetben lévő kormányfője országos referendum kiírását sürgette egy új alkotmányról, a Kaleme ellenzéki weboldalon közzétett kiáltványában leszögezte: Irán jelenlegi politikai berendezkedése, amely a végső döntést egy legfelsőbb vezető kezébe adja, már nem működőképes.

Negyvennégy évvel ezelőtt, 1979. február 1-jén az iszlám forradalom vezéralakja, Rúhollah Khomeini ajatollah hazatért franciaországi száműzetéséből, és átvette az irányítást Iránban, ahonnan Mohammed Reza Pahlavi sah néhány nappal korábban elmenekült. Ezzel véget ért Irán 2500 éven át tartó monarchikus berendezkedése, és létrejött az Iráni Iszlám Köztársaság.