Több mint nyolc évszázada tartja magánál a jeruzsálemi Szent Sír-templom kulcsát egy muszlim palesztin család, mert a kereszténység legszentebb helyén osztozkodó hat felekezet között gyakori a viszály. A templom a második otthona – mondta lapunknak az őrző.
A Jeruzsálembe vezető főutakat a hatóságok lezárták.
A Svájcban nemzeti hősként tisztelt lovag, Adrian von Bubenberg 1466-ban véshette fel a sírra nevét és családja címerét.
Erőszakkal területet foglalni korábban volt szokásos és törvényes. A második világháború óta kevesebb országot vagy országrészt csatoltak el megszállók, ez ma már nem is felel meg a nemzetközi jognak. De aki kész helyzetet teremt, az gyakran nyerhet.
Egy állapotos nőt a hasán ért lövés, gyermekét császármetszéssel segítették a világra.
Évszázadok óta élnek a Szentföldön, mégis úgy érzik, sokszor az európai romák sikertelen integrációja alapján ítélik meg őket. Lassan, kis lépésekkel, önerőből, de mégis haladnak előre a cigányok Jeruzsálemben.
Kölcsönösen provokációkkal vádolják egymást az izraeliek és a palesztinok, miközben Ciszjordániában megállíthatatlan a kolóniák bővülése.
A rendőrség szerint a temetésen résztvevők támadtak rájuk.
Több tucat muszlim hívő elbarikádozta magát, mire a rendőrök tömegoszlató eszközöket használva betörtek az épületbe.
Egy palesztin fegyveres tüzet nyitott Jeruzsálem óvárosában vasárnap reggel. Négy embert megsebesített, mielőtt a biztonsági erők agyonlőtték - jelentette a katonai rádió vasárnap.
Az utóbbi évek egyik legnagyobb erdőtüze tombol a Jeruzsálem környéki hegyekben - jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet vasárnap.
A jogilag kusza ügynek óriási szimbolikus ereje van, hiszen a palesztinok számára a katasztrófát jelképezi, míg Izrael számára a zsidó államisághoz kapcsolódó jogokat fejezi ki – emeli ki Csicsmann László Közel-Kelet-kutató a hvg360-nak adott interjúban.
Bármikor újabb fegyveres konfliktust szíthatnak a kelet-jeruzsálemi palesztinokat fenyegető kilakoltatások.
A Biblia több helyen is említi a 2800 évvel előtti földrengést.
A babiloni fogság előtti Jeruzsálem falának egyik részletére bukkantak izraeli régészek a Dávid városának nevezett területen.
Impozáns Jézus-korabeli középületet tártak fel a Siratófal szomszédságában izraeli régészek – jelentette a The Jerusalem Post című angol nyelvű izraeli újság.
A felvonulás a jeruzsálemi óváros muszlimok lakta negyedeit is érinti, a palesztinok provokációnak tekintik.
A Hamász megerősödött az izraeli–gázai háború után, Netanjahu hatalmi pozíciója javult. A palesztinok az egység érzését tapasztalták meg, Izrael megosztottá vált. A békés egymás mellett élés esélyei tovább romlottak.
Az izraeliek és a palesztinok mostani összecsapása a korábban tapasztaltakhoz képest példátlanul gyorsan eszkalálódott, összemosódnak a racionalitás és az irracionalitás határai. Politikai megoldás nem látszik, egyelőre marad a még helyi mércével mérve is brutálisnak tekinthető erőszak.
Pont a világ egyik legátoltottabb részén indulhat újra a fegyveres konfliktus, a vírushelyzet miatt javarészt háttérbe szorult feszültségek újra a felszínre törtek Izraelben. Az okokról mindkét oldal mást mond. A palesztinok szerint arab családok kilakoltatása miatt tört ki az erőszak Kelet-Jeruzsálemben, az izraeliek szerint viszont a palesztin belháborúkat szította tüzet akarják a külső ellenségre irányítani a palesztin politikusok. A város egyik fele ma újraegyesítést ünnepelne, a másik gyászolna. Helyette könnygáz és kőzápor lepi el a két vallás egyik legfontosabb vallási szimbólumának számító Templom-hegyet, vagy Haram al-Sharifet. A hvg.hu-nak nyilatkozó helyiek szerint a Covid, a politikai helyzet és a ramadán miatt kimerült társadalomban csak olaj a tűzre a vallási konfliktus.
