A Szent Sír-templom kulcsát palesztinok őrzik, a keresztény felekezetek békéjének kulcsa nincs meg

A Szent Sír-templom bejárata feletti párkányon a falnak támasztva az első emeleti ablak alatt áll egy cédrusfából készült létra, amely – magyarázta a HVG tudósítójának Adíb Dzsudeh al-Husszeini, a főkapu kulcsának őrzője – ott van már vagy négy évszázada. Talán azért rakták oda, hogy a bezárt szerzeteseknek élelmet dobjanak be, de senki sem tudja, ki vehetné le onnan. A Mozdíthatatlan Létra – ahogy ott nevezik – tökéletesen szimbolizálja azt az évezredes vitát és küzdelmet, hogy a keresztény egyházak melyike ellenőrizze a szent helyet, ahol Jézus Krisztust keresztre feszítették, eltemették és ahonnan a Biblia szerint harmadnapon feltámadt.

A világ legszentebb helyén három nagyobb és három kisebb keresztény egyház osztozik, így a  görög ortodox (vagy görögkeleti), a római katolikus és az örmény, illetve a kopt, az etióp és a szír – mondta Dzsudeh, miközben végigvezetett a templomon. A keresztút, a Via Dolorosa utolsó öt stációja a bazilikában található, a három nagyobb egyház közös ellenőrzése alatt álló részeken. Közéjük tartozik a parvis, a főkapu előtti nyílt tér, ahol a kereszt is állhatott, a kapun belépve rögtön a kenetkő, ahova a keresztről levett Jézust lefektették, majd bebalzsamozták, illetve a rotunda, amelynek kupolája alatt található a sír – a temetkezésül szolgáló egykori barlang – fölé emelt aedicula, azaz a szentély.

A számtalan kegytárggyal, freskóval, mozaikkal és szoborral díszített templom legnagyobb része jelenleg a görögkeletieké, a legkisebb a koptoké. Az etiópok a templomon kívüli részeknek, például egy kápolna tetejének örülhetnek, bent a koptokhoz tartozó egyik zárdában tartózkodhatnak – mesélte Dzsudeh.