Mt mondhatnál, ha nem értesz egyet olyasvalakivel, akinek sokkal több hatalma van, mint neked? Hogyan tudnád eldönteni, hogy érdemes-e egyáltalán felszólalnod? És ha megteszed, mit mondhatnál pontosan?
Aki életében már legalább egyszer hozott nehéz döntést, az tudja, hogy milyen sok mindent kell mérlegelni a választás során. Előfordul, hogy tévedünk, ahogy az is, hogy a változás új, sokkal jobb lehetőségekkel kecsegtető utakat nyit meg. A tudatosság és a tájékozottság segíthet, hogy a helyes irányba induljunk el. Mutatjuk, hogyan találhatja meg a saját úját!
Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a sikeres emberek szimplán csak szerencsések, pedig tudományosan igazolható, hogy mindez valószínűleg nem igaz. Cikkükben bemutatjuk, milyen jellembeli tulajdonságok szükségesek a sikeres élethez.
Bizonyára már sokat olvastál a személyes márkáról, és azokról az általános eszközökről, amelyekkel hirdetni tudod magadat, de ebben a gyors ütemben fejlődő világban mindig van néhány új stratégia és technológia, amellyel érdemes lépést tartani. Mit csináljunk, és mit ne csináljunk, ha szeretnénk egy profi személyes márkát kiépíteni?
Előfordulhat, hogy túl vagy pár állásinterjún, és kaptál is egy állásajánlatot az egyik cégtől, de nem innen vártad igazán a pozitív visszajelzést. Azonban álmaid munkahelye még nem jelentkezett. Biron Clark kiválasztási szakember és karrier coach tanácsaival megmutatjuk, hogyan kezeld a szituációt.
A munkahelyi kiégésnek számos oka lehet, arra azonban kevesen gondoltak eddig, mennyire fontos a megelőzésében az, hogy minden dolgozó azt érezze, munkája nélkülözhetetlen a cég sikereiben, még akkor is, ha épp nem a legfelelősségteljesebb munkakört látja el. Mindenki szem a láncban.
A versengő munkahely képviselői azt vallják, hogy a verseny kihívást jelent az alkalmazottak számára, és kikényszeríti őket a komfort zónájukból. Az ellenzők viszont azzal érvelnek, hogy a versenyhelyzetek indokolatlan stresszt okoznak, és megerősítik a csapattagok közötti konfliktusokat.
Az állásinterjú személyes ügy minden álláskereső számára. Aki már régóta van munka nélkül, az tudja, mennyire frusztráló, amikor a cég, ahová jelentkezett, vagy akár még interjúzott is, soha nem hívja vissza többé. A visszautasítás fájdalmas, és joggal tehetjük fel a kérdést: Mi a baj velünk?
Miért tesznek fel a HR-esek trükkös interjúkérdéseket? Csupán azért, mert minden felvétel kockázat, és megpróbálják minimalizálni ezt azzal, hogy olyan kérdéseket szegeznek neked, amelyek rejtett problémákat fedhetnek fel rólad és a képességeidről. Azonban ha tudod, hogyan válaszold meg helyesen ezeket, nagy eséllyel nyerhetsz felvételt, vagy kerülhetsz tovább a következő fordulóba.
Különböző területeken egyre inkább előtérbe kerül a személyes márka; használják sztárok, médiaszemélyek, írók, sőt az üzleti élet szereplői is egyre tudatosabban építgetik saját személyes márkájukat, ezzel téve magukat és munkájukat, vállalkozásukat egyedivé.
„Nem megfelelő a munka”, „alacsonyak a juttatások”, „nem jövök ki a főnökömmel”, „fejlődni szeretnék” – akármi is legyen az álláskeresés indoka, aki szeretne mihamarabb (új) állást kapni, annak tisztában kell lennie a 2017-es önéletrajz trendekkel.
A vita, vagy nevezzük inkább önérvényesítésnek, asszertivitásnak, nem arról szól, hogy sarokba szorítjuk vagy megbántjuk a vitapartnerünket, hanem hogy kellő határozottsággal képviseljük a saját igazunkat úgy, hogy közben figyelembe vesszük a másik érveit is. Az önérvényesítés elsajátításával nem csak a karrierünkben, de magánéleti szituációkban is elsimíthatjuk a konfliktusokat – különösen ilyenkor, év vége közeledtével…
A motivációs levél döntheti el, hogy behívnak-e minket az állásinterjúra, vagy lecsúszunk álmaink állásáról. Miközben a technológia fejlődése az állásra való jelentkezést is átalakította, a munkaadók még mindig sok pozícióhoz várnak hagyományos motivációs levelet.
Számos vezető és alkalmazott törekszik a munka-magánélet egyensúlyban tartására. Elég időt találni egy héten arra, hogy tartalmas otthoni élményekben legyen részünk, egyben a kiemelt munkamegbízásokat is teljesíteni tudjuk, totális kimerültséget és stresszt okozhat mindkét életterületen.
Egy munkahelyen rengeteg zavaró tényezővel találhatjuk magunkat szembe. Az egyik ilyen például a közösségi média vagy a „halaszthatatlan” e-mail értesítések pityegései, esetleg az a munkatárs, aki folyamatosan csak telefonál. Hogyan tudnánk dolgozni, ha ennyi idegesítő dolog vesz körbe minket?
A leggyakoribb probléma, amellyel egy álláskereső szembenéz, hogy nem kap életjelet többet a cégtől, ahová beküldte az önéletrajzát. Vannak néhányan, akik páratlan dizájn tudásuk segítségével rendkívül kreatív módon próbálnak kitűnni a számtalan önéletrajz közül.
Mi emberek azt hisszük, hogy a valóságnak megfelelően érzékeljük a világot, pedig sokkal inkább projektálunk. A valóságtorzítás számos munkahelyi konfliktus generátora lehet, ezért tudnunk kell, hogyan ismerjük fel a mechanizmust és kezeljük a helyzetet.
Minél több erőfeszítést teszünk bele valamibe, annál jobban hiszünk az adott dologban – még akkor is, ha ez ellentmond annak, ami ésszerű volna. A hamis önigazolással viszont rontunk a teljesítményünkön, és csak növeljük a belső szorongást.
Nézzünk szembe a tényekkel: amikor elérkezik az állásinterjú ideje, még a legegyszerűbb kérdést is elég nehéz megválaszolni. Egyrészt mert csak korlátozott idő áll rendelkezésünkre, mely alatt egyszerre kell jó benyomást tennünk az interjúztatóra, és tisztába jönnünk azzal, milyen munkáról van pontosan szó. Másrészről pedig – hacsak nem azon kevesek egyike vagyunk, akik szeretik a stresszes helyzeteket – valószínűleg nehezen tudunk megbirkózni a lámpalázzal.
Lehet-e reális bérigényt megfogalmazni, ha nem ismerjük korlátainkat és lehetőségeinket? Miért van az, hogy ha a fizetés kerül szóba, a legtöbben inkább terelik a témát, kerülik a pontos összeg megadását. Csoda, hogy a legtöbb álláskeresőnek elképzelése sincs, hogy az adott pozícióban milyen sávot mondhat?
