A menedzserek szeretik a csapatmentalitás erényeit magasztalni, és úgy tartják, a csapatmunka nagyjából mindenre megoldás. Pedig előnyei ellenére túlzás lenne ezt állítani, hiszen a csapat-teljesítmény ritkán tényező az év végi egyéni teljesítményértékelés során.
Ha szeretnéd, hogy az önéletrajzod olvasója kapcsolódni tudjon a történetedhez, és behívjon egy interjúra, akkor az önéletrajzodat a történetmesélési szabályoknak megfelelően kell elkészítened. Nem is gondolnád, de ezzel az erőteljes stratégiával rendkívüli eredményeket érhetsz el.
Fiatal pályakezdőnek lenni izgalmas és riasztó is egyben. A legtöbb huszonéves számára a munka világa tele van lehetőségekkel, de egyben veszélyekkel is, még ha a szakmai tapasztalatuk előbb vagy utóbb megtérül, és kitanulják a karrierépítés csínját-bínját.
Egy jól megírt, lenyűgöző motivációs levél győzi meg a HR-est igazán arról, hogy behívjon egy interjúra. Sajnos a legtöbb motivációs levél gyenge és felejthető, legtöbbször pedig túl hosszú.
Ha arról ábrándozol, hogy vállalkozó leszel, vagy már találtál is egy jobb állást, akkor nem kérdéses, hogy itt az ideje váltani. De ezeken kívül akadhat számos más indokod is arra, hogy felmondj. Például az, hogy az élet túl rövid.
„Hivatás, flow – szenvedélyesen szeretni azt, amivel a hétköznapokat töltjük” – fogalmazza meg röviden Szily Nóra, hogy neki mit is jelent a karrier. A sokszor negatív előjellel használt kifejezés ennek ellenére, mára alapköve lett a jövő tervezésének. Éppen ezért nem mindegy hogyan is közelítünk céljaink megvalósításához.
Ha új kihívások elé kerülsz, természetes, hogy kételkedsz magadban. Összegyűjtöttünk pár módszert, mely segít abban, hogyan sugározz magadból magabiztosságot addig, amíg valóban el nem hiszed magadról, hogy alkalmas vagy a feladatra.
Észrevetted már, hogy rohan az idő, ha sok a teendő? A feszített tempóban azonban nemcsak az időérzékelésed zavarodik meg, hanem számos fontos dologra nem tudsz koncentrálni, és az egész nap kifolyik a kezeid közül. Elárulunk pár stratégiát, amivel, ha megakadályozni nem is, de le tudjuk lassítani az idő múlását.
Tudtad, hogy ha egy információra sem kapja föl a fejét a HR-es vagy a munkáltató az önéletrajzod kézhez vételétől számított 5-6 másodpercen belül, akkor megy a papír a kukába? Ennél több időt nem töltenek az önéletrajzok átnézésével, és ha ezalatt semmilyen érdekes információra nem akadnak, akkor esélyed sincs arra, hogy kiszúrják, milyen értékes munkaerő is vagy valójában. Egy jó önéletrajz rövid bekezdéseket vagy felsorolásokat tartalmaz; a hosszú, terjengős leírásoknak egyáltalán nem szentelnek figyelmet.
A HR-esek gyakran nem fedik fel, mi lehet a konkrét céljuk egy-egy kérdéssel. A „Miért jelentkezett erre a pozícióra?” tipikusan egy olyan kérdés, amelyre érdemes felkészülni, mert nagy valószínűséggel előkerül majd az interjú folyamán. Ráadásul nem is gondolnád, de a válaszod sok mindent elárul a képességeidről, rátermettségedről, a pozícióra való alkalmasságodról, melyek alapján az interjúztató értékelni fog téged.
Elenyészően kevés a női csúcsvezető, van olyan kormány, amely kizárólag férfiakból áll (a magyar), egyes szakmákban furcsállják, ha nők is próbálnak érvényesülni. Szemléletváltás kell az áttöréshez – a nők részéről is.
Ugye Te is emlékszel még, amikor csillogó szemekkel és izgatottan, gondolkodás nélkül válaszoltál arra a kérdésre, hogy „Mi akarsz lenni, ha nagy leszel”? Doktor, felfedező, asztronauta, tűzoltó és még számtalan lehetőség kavargott egyszerre a fejedben, és a válasz a kérdésre, hogy melyik karrierutat választod, még nem tűnt olyan nehéznek, mint pár évvel később.
Véleményt alkotunk a munkatársunkról, a sarki kisbolt eladójáról és az ismerőseinkről is. Címkéket aggatunk mindenkire, ahogy mások is ezt teszik velünk a mindennapok során. A personal branding azon várakozásoknak és elképzeléseknek összessége, ami mások fejében rólunk él. Mindenki rendelkezik ezzel, ha akarja, ha nem. Így a kérdés nem az, hogy szükséges-e foglalkozni vele, hanem sokkal inkább az, hogy mennyire tudatosan tesszük ezt. Énmárkája ugyanis nem csak Mark Zuckerbergnek van!
A pénz nem minden – ezt tapasztalják a humánerőforrással foglalkozó cégek a hazai diplomás álláskeresőkkel kapcsolatban. A jó fizetésnél fontosabb a szakmai fejlődés lehetősége, ugyanakkor a munkavállalók többsége nem mobilis. A versenyképes diplomával rendelkező fiatal álláskeresők az utóbbi időben kritikusabbá váltak, mert válogathatnak a lehetőségek közül.
Az álláskeresés gyorsan demoralizáló folyamattá válik, ha a cégek nem fordítanak kellő figyelmet a jelöltélményre (Candidate Experience). Ennek nem csupán a jelöltek látják kárát, hanem maguk a vállalkozások is.
A tengerentúlon a szervezetek több mint 90 százaléka a közösségi médiában is toboroz. Íme három példa, hogy a Facebookon, a Twitteren és a YouTube-on miként jelenhet meg vonzó toborzási tartalom, ha vezető márkák úgy akarják.
A karrierépítéshez úgy érdemes hozzáállni, mint egy nyaralás megtervezéséhez. Ahogy nem érdemes az utolsó pillanatban kapkodni a megfelelő szállás megtalálásával és lefoglalásával, a nélkülözhetetlen útravalók beszerzésével vagy csomagolással, a karrierépítés esetétben is érdemes pontról pontra haladni a teendő listán. Te is tudatosan és hosszú távra tervezel? Akkor ott a helyed május 16-án a Jobline Női Karriernapon!
Készül egy állásinterjúra, és szeretné tudni milyen fizetésre számíthat?
A szülők harmada külföldi továbbtanulást és közel felük külföldi munkavállalást is elképzelhetőnek tart gyermeke esetében – derül ki a Jobline Pályaorientáció-kutatásból. A reprezentatív felmérés többek között arra kereste a választ, hogy miként vélekednek a magyar szülők gyermekeik külföldi továbbtanulási és munkába állási terveiről. Az eredményekből az is kiderül, hogy mekkorára becsülik a szülők a külföldi tanulás költségét, és miért tartják előnyösnek a Magyarországon kívüli munkavállalást.
A magyar családok nagy része csak komoly erőfeszítések árán, egy részük pedig egyáltalán nem tudja finanszírozni a gyerek középiskolát követő tanulóéveit – derül ki a Jobline Pályaorientáció Kutatásból. Miközben erejükhöz mérten mindent megtesznek a továbbtanulás érdekében, a szülők kétharmada mégis úgy látja, gyermeke csak nehezen kap majd munkát. A reprezentatív kutatás kitér arra is, hogy miként készítik fel a magyar szülők gyermekeiket a munkaerőpiac kihívásaira, mennyi terhet vállalnak, és mekkorára becsülik a továbbtanulás költségeit.
