Emmanuel Macron, Olaf Scholz és Mario Draghi is támogatja, hogy Ukrajna megkapja a tagjelölti státuszt, a holland titkosszolgálat bejelentése szerint egy GRU ügynök akart beépülni az ukrajnai háborús bűnöket vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszékre.
Két hónapig ostromolta az orosz hadsereg Mariupolt, a város leghosszabb ideig kitartó pontja, az Azovsztal acélgyár csupán május elején esett el. A háború előtt félmilliós városban azonban jelenleg is élnek ukránok, borzalmas körülmények között. Az is kérdéses, mi lesz azokkal, akik Nyugat-Ukrajnába menekültek a harcok elől: egy részük ugyan kapott lakhatást, azonban szeretnének visszatérni otthonaikba.
Az ENSZ bizottsága túlélőkkel és szemtanúkkal beszélt az oroszok által korábban megszállás alatt tartott területeken.
Howard Buffett az ukrán elnökkel is találkozott.
Az orosz megszállás miatt a színház eddig zárva volt.
Más, kelet-európai államoktól kapott harcjárműveket, konkrétan T-72-es harckocsikat semmisítettek meg Oroszország állítása szerint célzott rakétacsapásokkal KIjev közelében.
Vlagyimir Putyin orosz elnök újabb ukrán célpontok megtámadásával fenyegetett, miközben hajnalban több orosz rakétatalálatot is kapott az ukrán főváros. Ahogy eddig mindig, úgy a háború 102. napján is követjük az eseményeket.
Az ukrán főváros, Kijev vasárnap hajnalban több találatot is kapott, az ukrán fegyveres erők vezérkara szerint rakéta- és légicsapások érték az infrastruktúrát. Vitalij Klicsko polgármester szerint halálos ádozata nincs a támadásoknak.
Száz napja indított inváziót Oroszország Ukrajna ellen. Míg a háború kezdetén az oroszok célja egész Ukrajna elfoglalása és Volodimir Zelenszkij elnök, illetve a kormány megbuktatása volt, mára a harcok az ország keleti régiójára összpontosulnak. Nagyítás képgalériánk az agresszió okozta drámát igyekszik megmutatni – amennyire ez így lehetséges.
A kijevi kormány ellenőrzése alatt lévő ukrajnai területeken a száz napja tartó háború ellenére sikerült többé-kevésbé fenntartani az állam működését, sőt több térségben, például Kijevben valamit javult is a helyzet az agresszió első napjaihoz képest. Ám nem látni, visszatérhet-e az élet a rendes kerékvágásba, és bármikor ismét rosszabbra fordulhatnak a körülmények.
Az ukránokat arról kérdezni jelenleg, hogy lehetnek-e valaha újra normális kapcsolatok köztük és az oroszok között, olyan, mintha egy nemi erőszak áldozatát a megerőszakolás ideje alatt faggatnánk arról, hogy mikor fog kibékülni a támadóval – többek között erről és a február 23-án, az invázió előestéjén, Kijevben készített interjú témáiról kérdeztük újra a Prism Ukraine külpolitikai elemző központ szakértőit. Szerintük ha Ukrajna bármit elveszít az 1991-es határaihoz képest a területéből, akkor a háború nem ér véget.
Az ukránok szerint változatlanul az lenne a legjobb, ha az Unió teljes olaj és gázembargót vezetne be.
Beszédet mondott a kijevi parlamentben Andrzej Duda lengyel elnök. A politikus magasztalta az ukrán kitartást, és Lengyelország maximális támogatásáról biztosította Kijevet.
Kövesse itt az orosz–ukrán háború 88. napjának legfontosabb híreit!
A kijevi polgármester több mint negyven olyan emlékművet is megnevezett, amelyeket el kell távolítani az ukrán főváros utcáiról.
Egy autókereskedésbe tört be öt orosz katona. A tulajdonost és a biztonsági őrt lelőtték, miután megmotozták őket.
Az ír énekes a zenekar slágereit adta elő és egy ukrán katonával is duettezett.
Vitalij Klicsko főpolgármester arra kérte a lakosságot, május 9-én legyenek különösen óvatosak.
